adozona.hu
EH 2008.1803
EH 2008.1803
Ha az orvos szakértő szerint a vegyszerekből eredő állapot-rosszabbodás mértéke pontosan nem volt megállapítható, ez a munkáltató felelősségét nem zárja ki, a közrehatást, a részoki összefüggés mértékét mérlegeléssel kell megállapítani [Mt. 174. §; Pp. 206. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben 2 000 000 forint és kamata nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy fulladása és légzésfunkciós károsodása a hosszabb időn át végzett festési munkával függ össze.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes útburkolat festőként dolgozott az alperesnél, munkaideje egy részében gépjárművek szemlére előkészítésével és festésével is foglalkozott. A munkát szabad térben...
EH 2008.1803 Ha az orvos szakértő szerint a vegyszerekből eredő állapot-rosszabbodás mértéke pontosan nem volt megállapítható, ez a munkáltató felelősségét nem zárja ki, a közrehatást, a részoki összefüggés mértékét mérlegeléssel kell megállapítani [Mt. 174. §; Pp. 206. §].
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben 2 000 000 forint és kamata nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy fulladása és légzésfunkciós károsodása a hosszabb időn át végzett festési munkával függ össze.Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes útburkolat festőként dolgozott az alperesnél, munkaideje egy részében gépjárművek szemlére előkészítésével és festésével is foglalkozott. A munkát szabad térben végezte, az alperes a védőfelszerelést biztosította.
A felperes 2005 áprilisában a három éve tartó fulladásos, köhögéses panaszaival jelentkezett orvosánál, az allergiateszt festékhígítóra allergiás reakciókat mutatott. Az alperes a felperes munkaviszonyát 2005. június 1-jén árbevétel csökkenésre hivatkozással felmondta.
A munkaügyi bíróság által beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény nem talált okozati összefüggést a felperes munkavégzése közben használt anyagok és a légzőszervi megbetegedés között, továbbá az OMFI véleménye sem támasztotta alá a gépjármű festéshez használt anyagok allergizáló hatását, amit a vélemény szerint az is megkérdőjelez, hogy ilyenkor tipikusan azonnali reakció jelentkezik, a felperes pedig ilyennel az orvosát nem kereste fel.
A szakértői vélemény utalt ugyan arra, hogy az aszfaltozásnál használt irritatív hatású gőzök, a munkahelyen használt vegyi anyagok ronthatták a felperes állapotát, ezen feltételezés alapján azonban a munkaügyi bíróság nem találta megállapíthatónak az alperes felelősségét arra is tekintettel, hogy a szakvéleményből az állapotrosszabbodás mértéke nem volt megállapítható.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróság jogi következtetését. A fellebbezés kapcsán hangsúlyozta, hogy az okozati összefüggés tekintetében a bizonyítás a felperest terhelte, a keresetének elutasítása a bizonyítás sikertelenségének következménye.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Kifejtette, hogy a szakértői vélemény nem zárta ki az egészségromlást, hanem a munkahelyi ártalmakat összefüggésbe hozta a betegségével, ezért a részoki összefüggés fennáll. Kiemelte a szakvéleménynek a betegsége miatti 10-20%-os munkaképesség csökkenésére, a munkaköre betöltése alkalmatlanságára vonatkozó megállapítását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az eljárt bíróságok bizonyítottság hiányában elutasították a felperes asztmás és fulladásos megbetegedésének a munkavégzéssel való részoki összefüggésére alapozott keresetét.
Az első- és a másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy a megbetegedés, illetve az állapotrosszabbodás munkaviszonnyal való összefüggése tekintetében a bizonyítás, figyelemmel az orvostudomány adott fejlettségi szintjére, a felperest terhelte [Mt. 174. § (4) bekezdés].
A munkaviszonnyal való összefüggés bizonyításának az eset egyedi sajátosságaihoz igazodóan kell megtörténnie, az adott esetben azt kell vizsgálni, hogy meghatározott munkakörülmények között huzamosabb ideig történt munkavégzés esetén a megbetegedés, illetve a természetes kórokú megbetegedésre gyakorolt állapotrosszabbító hatás valószínűsítése milyen mértékű, az összefüggés fennállását megalapozó nagyobb fokú valószínűség megállapítható-e. A részoki összefüggés (közrehatás) mértékének megállapítása a per összes adatai egybevetésével bírói mérlegeléssel lehetséges.
A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) szakvéleménye kimondta, miszerint a "felperes egészségi állapotát a munkahelyen használt vegyi anyagok kedvezőtlenül befolyásolhatták, mivel ezek között a légutakat izgató hatásúak is találhatók, de ennek mértéke nem állapítható meg". A szakvélemény szerint az "aszfaltozásnál keletkezett gőzök a felperes jelenlegi állapotát nem idézhették elő, de irritatív hatásuk miatt azt ronthatták".
A szakvélemény ezek szerint a munkahelyi körülményeket illetően, a különböző kémiai kóroki tényezők tekintetében (festékek, aszfaltgőz) az okozati összefüggést nem kizáró következtetésre jutott.
A szakvélemény utalt rá, miszerint nincs adat arra vonatkozóan, hogy a felperes által végzett autófestés milyen anyaggal, és milyen körülmények között történt, mert ebben az esetben az izocionát-expozíció szóba jöhet.
Az a körülmény, hogy orvosszakértői szinten nem volt pontosan megállapítható az állapotrosszabbító hatás mértéke, az alperesi kárfelelősséget nem zárja ki, hanem a közrehatás (részoki összefüggés) mértéke a bizonyítékok mérlegelésével állapítható meg [Pp. 206. § (3) bekezdés].
Az előbbiekből következően a részoki összefüggést kizáró jogerős ítéleti döntés megalapozatlan, különösen arra tekintettel, hogy a 2005. május 12-én elvégzett allergia teszt a felperesnél festékhígítóra allergiás reakciót mutatott, márpedig a nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes éveken keresztül különböző festési munkákat végzett az alperesnél. A megismételt eljárásban ezért az előbbiekre tekintettel - a felekre háruló bizonyítási teher alapulvételével - a szakvélemény kiegészítésével, szükség szerint felülvélemény beszerzésével vizsgálni kell a részoki összefüggést. Tisztázni szükséges továbbá azt is, hogy a felperesnél miért nem végezték el az ún. Prick-tesztet, amelynek hiányában készült el az első- és a másodfokú ítélet alapjául szolgáló orvosszakértői vélemény.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.710/2007.)