adozona.hu
BH+ 2009.4.183
BH+ 2009.4.183
A költségvetési szerv munkáltató tevékenységének a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató részére történt átadása esetén az érintett közalkalmazottak a közalkalmazotti jogviszonyuk Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnését alaptalanul kifogásolták amiatt, hogy jogviszonyukat felmentéssel kellett volna megszüntetni [Kjt. 25/A. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes jogelődje a 2002. június 5-én kelt intézkedésével a felperesek közalkalmazotti jogviszonya 2002. július 31-ével történő megszűnését állapította meg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére hivatkozva.
A felperesek keresettel éltek. A megismételt eljárásban a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése jogellenességének megállapítását, átalánytérítés és a felmentési időre járó átlagkereset megfizetését kérték. Másodlagosan a felmentési időből a munkavégzési kötelezettség alóli ment...
BH+ 2009.4.183 A költségvetési szerv munkáltató tevékenységének a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató részére történt átadása esetén az érintett közalkalmazottak a közalkalmazotti jogviszonyuk Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnését alaptalanul kifogásolták amiatt, hogy jogviszonyukat felmentéssel kellett volna megszüntetni [Kjt. 25/A. § (1) bekezdés].
Az alperes jogelődje a 2002. június 5-én kelt intézkedésével a felperesek közalkalmazotti jogviszonya 2002. július 31-ével történő megszűnését állapította meg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére hivatkozva.A felperesek keresettel éltek. A megismételt eljárásban a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése jogellenességének megállapítását, átalánytérítés és a felmentési időre járó átlagkereset megfizetését kérték. Másodlagosan a felmentési időből a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkereset megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy jogviszonyukat felmentéssel kellett volna megszüntetni, a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközött.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint a felperesek munkahelye az alperes jogelődjének, a T. K. M. Szakközépiskola és Szakmunkásképző B, T. L. utcai tanműhelyében volt. Az önkormányzat közgyűlése határozatával a szakképzéssel kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatok ellátására közalapítványt hozott létre, és jogutód nélkül megszüntette a tanműhelyt, a felperesek munkahelyét. A munkáltató a felpereseket minderről a 2002. május 22-én kelt értesítésben tájékoztatta, arra is kiterjedően, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint megszűnik, részükre állást felajánlani nem tud. A 2002. június 15-én kelt intézkedésében a munkáltató megállapította a felperesek közalkalmazotti jogviszonya 2002. július 31-én történő megszűnését és rendelkezett járandóságuk (végkielégítés) megfizetéséről.
A bíróság megállapította, hogy az alapító által megszüntetett tanműhely tevékenységét a közalapítvány átvette, a szervezetnek azonban nem volt szándéka a felperesek továbbfoglalkoztatása, és ilyen kötelezettség a perbeli időben hatályos akadályok alapján nem is terhelte. Nem volt ezért jogellenes a felperesek jogviszonyának megszüntetése a Kjt. 25-25/A. § alapján és nem az általuk igényelt felmentéssel.
A felperesek a rendeltetésellenes joggyakorlás bizonyítására indítványt nem terjesztettek elő, álláspontjukat aggálytalanul és meggyőző módon alátámasztani nem tudták. A felmentési járandóság tekintetében a közalkalmazotti jogviszonyra és munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás eltérése pedig nem jelent hátrányos megkülönböztetést.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság az ítélete indokolásában utalt arra, hogy a jogviszony megszüntetése idején hatályos rendelkezések nem írták elő az átvevő munkáltató részére a kötelező alkalmazást, a továbbfoglalkoztatásnak csak lehetősége és nem kötelezettsége állt fenn.
A felperesek felülvizsgálati kérelemmel éltek, a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát kérték jogszabálysértő jogértelmezésre hivatkoztak. Az indokolás szerint a továbbfoglalkoztatási szándék teljes hiánya teszi jogellenessé az eljárást. A munkáltató rosszhiszeműen, a jog rendeltetésével ellentétesen járt el, a jogszerű eljárás a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kiadott felmentés lett volna, amikor felperesek részére a felmentési időre járó átlagkeresetet kellett volna fizetni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli időben hatályos Kjt. 25/A. § (1) és (7) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony a törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, ha az alapító a munkáltató egy részét, szervezeti egységét megszünteti és egyidejűleg a feladat ellátására az Mt.</a> hatálya alá tartozó szervezetet létesít.
A felülvizsgálati kérelem sem vitatta, hogy a perbeli esetben ez a tényállás megvalósult, a munkáltató felpereseket foglalkoztató szervezeti egységét, a tanműhelyt az önkormányzat megszüntette, és a feladat ellátására közalapítványt hozott létre, amely nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató.
A Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján ilyen esetben az érintettek közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint megszűnik függetlenül attól, hogy a továbbfoglalkoztatásra az új munkáltatónál sor kerül-e, mivel a közalkalmazotti jogviszony az Mt.</a> hatálya alá tartozó munkáltatónál nem folytatódhat. Ezt a törvény 2003. július 1-jén hatályba lépett módosítása a kötelező továbbfoglalkoztatás ellenére sem érintette.
A felülvizsgálati kérelem ezért a továbbfoglalkoztatási szándék hiányára hivatkozva alaptalanul vitatta a felperesek közalkalmazotti jogviszonya megszűnése jogcímének jogszerűségét (EH 699.).
A hivatkozott jogszabálynak megfelelő jogviszony megszűnést megállapító munkáltatói intézkedés önmagában azért, mert a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése más jogcímen (Kjt. 30. § (1) bekezdés a) pont) is lehetséges lett volna, rendeltetésellenes joggyakorlásnak nem minősíthető, és nem sérti a jóhiszemű eljárás követelményét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hányában - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.707/2007.)