BH+ 2009.3.134

A szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó főszabály alkalmazása nem mellőzhető kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva olyan esetben, amikor a munkáltató a munkát eleve úgy szervezte, hogy a szabadság következő évi kiadását előre megtervezte [Mt. 134. § (3) bekezdés a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes elsőfokú hatósága a felperesnél 2006. február 20-án megkezdett munkaügyi ellenőrzés alapján hozott határozatában hét pontban rögzített szabálytalanságot állapította meg, és 6 000 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest. A 4. pont szerint a felperes 2005. naptári évben jelentős számú munkavállaló esetében a szabadságot az esedékesség évében nem adta ki teljes mértékben, és ezzel megsértette az Mt. 134. § (3) bekezdésében foglaltakat. A ki nem adott szabadságnapok száma 1...

BH+ 2009.3.134 A szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó főszabály alkalmazása nem mellőzhető kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva olyan esetben, amikor a munkáltató a munkát eleve úgy szervezte, hogy a szabadság következő évi kiadását előre megtervezte [Mt. 134. § (3) bekezdés a) pont].
Az alperes elsőfokú hatósága a felperesnél 2006. február 20-án megkezdett munkaügyi ellenőrzés alapján hozott határozatában hét pontban rögzített szabálytalanságot állapította meg, és 6 000 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest. A 4. pont szerint a felperes 2005. naptári évben jelentős számú munkavállaló esetében a szabadságot az esedékesség évében nem adta ki teljes mértékben, és ezzel megsértette az Mt. 134. § (3) bekezdésében foglaltakat. A ki nem adott szabadságnapok száma 1-30 nap volt, és a jogsértés 446 munkavállalót érintett. A felperes kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására hivatkozott, amit az elsőfokú hatóság nem fogadott el.
A felperes fellebbezésében kizárólag a 4. pontban megállapított jogszabályszegés tekintetében támadta a közigazgatási határozatot, a kiszabott bírság mérséklését kérte. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint olyan körülmények nem merültek fel a munkáltató tevékenysége során, amelyek váratlan jelentkezése megakadályozta volna a szabadság kiadását.
A felperes keresetében a marasztaló határozat 4. pontjában foglaltak hatályon kívül helyezését és a bírság összegének 4 000 000 forintra való csökkentését, valamint az alperesnek a perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szabadságok kiadása során jogszabályt nem sértett, a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállását a közigazgatási eljárásban igazolta. Nemzetgazdasági jelentőségű, sok 10 milliárd forint értékű beruházás végrehajtására került sor, amelynek elhúzódása termeléskiesésre vezetett, ugyanakkor a megrendelések száma növekedett, és előre nem tervezhető magas munkaerő fluktuáció következett be. A szabadságok kiadása esetén több milliárd forintos bevételkiesés és veszteség érte volna. Az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerint az üzemi tanáccsal való konzultációs kötelezettségének eleget tett, és a tervezett intézkedést az üzemi tanács elfogadta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fogalmát kivételes és fontos gazdasági érdekként értelmezte, és a kivételesség fennállását nem találta megállapíthatónak. A másodfokú hatóság pedig a kivételesen fontos gazdasági érdek váratlan bekövetkezését hiányolta, holott a törvény a szabadság tárgyéven túli kiadásának tervezését is lehetővé tette.
Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a munkáltató a munkavállaló alkotmányos pihenéshez való jogát előre tervezetten nem korlátozhatja akként, hogy minden más intézkedést megelőzően (munkaidő-beosztás megváltoztatása, munkaerő-felvétel, munkaerő-kölcsönzés) a szabadság kiadásának elhalasztásával számol. A felperesnél miután látszottak a megnövekedett termelési, piaci igények, már 2005 augusztusában elhatározták a 2005. évre járó szabadságok egy részének 2006. I. félévére történő átütemezését. A felperes tehát más lehetséges megoldások helyett elsődlegesen a szabadságok kiadását halasztotta el, ezzel megsértette a fokozatosság elvét, és a munkavállalók alkotmányos alapjogát szükségtelenül és aránytalanul korlátozta. A bíróság nem találta elfogadható indoknak a felperesnek a jelentős bevétel-kiesésre való hivatkozását sem.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Érvelése szerint mind a közigazgatási szervek, mind a bíróság megállapította a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállását, azonban míg az alperes annak váratlanságát, a munkaügyi bíróság a fokozatosság elvének betartását kérte számon, amely sem a jogszabályból, sem a joggyakorlatból nem következik. Az Mt. 134. § (3) bekezdését módosító 1998. évi LXXIX. törvényhez fűzött miniszteri indokolást idézte, miszerint kivételesen fontos gazdasági érdek lehet pl. konjunkturális kérdés a termelésben. A 74/2006. (XII. 15.) AB határozatra is hivatkozott, amelynek indokolása szerint a kivételesen fontos gazdasági érdek magában foglalja a termelés volumenének változását is. Az adott esetben ezek az indokok fennálltak.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Arra hivatkozott, hogy a folyamatban lévő eredménynövelő beruházás, illetőleg annak elhúzódása a felperes érdekkörében felmerült olyan körülmény, amelynek hatásai a munkavállalókra nem háríthatók át.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes mind a közigazgatási eljárásban, mind a keresetében három tényezővel indokolta a szabadság tárgyéven túli kiadását megalapozó kivételesen fontos gazdasági érdek fennállását: a termelési kapacitást jelentősen növelő beruházás évközi végrehajtása elhúzódása miatti termeléskieséssel, a magas munkaerő-fluktuációval, és a szabadság tárgyéven belüli kiadása esetén jelentkező bevételkieséssel.
Az irányadó tényállás szerint a felperes 2005 augusztusában döntött arról, hogy a megnövekedett piaci igények miatt a munkavállalók 2005. évi szabadságának egy részét 2006. első félévében adja ki, "átütemezi". Ez egyértelműen arra utal, hogy már az év derekán azzal számolt a munkáltató, hogy ezt a megoldást alkalmazza a termelés bővítésére. Az Mt. 134. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő, a szabadság tárgyévi kiadására vonatkozó főszabály alóli kivétel erre nem ad lehetőséget, a munka eleve nem szervezhető úgy, hogy a szabadság következő évi kiadását előre tervezzék. Ezzel összefüggésben helyesen utalt a munkaügyi bíróság a munkaszervezés egyéb eszközeire.
A munkaerő-fluktuációra vonatkozó indokot a felperes perbeli beadványában szolgáltatott adatok nem támasztják alá, 2005. évben a felperesnél foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem csökkent, hanem növekedett, több mint tíz százalékkal. Önmagában a nagyobb munkaerő-mozgás pedig a szabadság kiadását nem nehezíti, hiszen az évközbeni munkaviszony-megszüntetés esetén a ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására kerül sor.
A szabadság tárgyévi kiadása miatt jelentkező bevételkiesésre felperes nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott, hiszen a munkavállalókat megillető jogok biztosítása ilyen okból nem korlátozható.
Tévesen érvelt a felülvizsgálati kérelem a 74/2006. (XII. 15.) AB határozatban foglaltakkal is, mert a határozat indokolása szerint a termelés volumenének változása minden további szempont hiányában a pihenéshez való jog korlátozását (a szabadság tárgyévtől eltérő kiadását) nem alkalmas alátámasztani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.759/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.