adozona.hu
BH 2009.3.90
BH 2009.3.90
Ha jogutódlás alapján a jogelődnél fennállt munkaviszonyok a jogutódnál folytatódtak, emiatt a jogutóddal szükségtelenül megkötött munkaszerződéseknek a próbaidő kikötésére vonatkozó része jogellenes [Mt. 85/A. §, 81. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felpereseknek a P. Kft.-vel szemben különféle anyagi igények iránt előterjesztett keresetét a másodfokú bíróság - a munkaügyi bíróság ítélete ezen rendelkezéseit helybenhagyva - jogerősen elbírálta, míg a jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett alperes I. Bt.-vel szemben a munkaviszonyuk jogellenessége jogkövetkezményei iránt előterjesztett keresetek tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban hozott í...
BH 2009.3.90 Ha jogutódlás alapján a jogelődnél fennállt munkaviszonyok a jogutódnál folytatódtak, emiatt a jogutóddal szükségtelenül megkötött munkaszerződéseknek a próbaidő kikötésére vonatkozó része jogellenes [Mt. 85/A. §, 81. §].
A felpereseknek a P. Kft.-vel szemben különféle anyagi igények iránt előterjesztett keresetét a másodfokú bíróság - a munkaügyi bíróság ítélete ezen rendelkezéseit helybenhagyva - jogerősen elbírálta, míg a jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett alperes I. Bt.-vel szemben a munkaviszonyuk jogellenessége jogkövetkezményei iránt előterjesztett keresetek tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével megállapította, hogy az alperes 2005. április 29-én kelt, az I-IV. rendű felperesek munkaviszonyát megszüntető intézkedése jogellenes. Mellőzte a felperesek eredeti munkakörbe visszahelyezését, és az Mt. 100. §-a alapján marasztalta az alperest. Ezen túlmenően kötelezte, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 250 000 forint és kamata nem vagyoni kártérítést. Az ezt meghaladó összegszerű igények tekintetében a felperesek keresetét elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperesek határozatlan idejű munkaviszonyban álltak a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató P. Kft.-vel, amelynél játék összeszerelést végeztek az önkormányzattól bérelt helyiségben, a munkát a fővállalkozó G. Kft. biztosította a P. Kft. részére. 2004. december 22-én a P. Kft., a G. Kft. és az alperesi betéti társaság "szándéknyilatkozatot" írt alá, amely szerint a "dotációs törvény" kedvezőtlen változása miatt a továbbiakban nem oldható meg a b.-i fióktelepen foglalkoztatott munkavállalók további alkalmazása, így a P. Kft. felmondja a munkaviszonyukat, a G. Kft. és az alperes a továbbfoglalkoztatás lehetőségét megvizsgálva a teljes állományt és a szerződésben lévő bérmunkát átveszik, amennyiben a "dotációra" vonatkozó törvény ezt lehetővé teszi.
A P. Kft. a 2005. január 3-án kelt rendes felmondással a munkaviszonyokat 2005. február 1. napjával megszüntette, az indokolás szerint a kft. olyan gazdasági helyzetbe került, hogy a foglalkoztatást nem tudja biztosítani. Az alperesi bt. 2005. február 1-jével bérleti szerződést kötött a kft.-vel a B., Z. u. 2. szám alatti épület egy részének játék összeszerelő üzemként működtetése céljából történő használatbavételére. A 2005. február 2-án kelt szerződés szerint az alperes vállalkozási szerződést kötött a G. Kft.-vel játékautó összeszerelő tevékenység végzésére. Az alperes az ezt követő napon, 2005. február 3-án munkaszerződést kötött a felperesekkel játékautó összeszerelő tevékenység ellátására, a munkaszerződésben 90 nap próbaidőt kötött ki. Az alperes a 2005. április 29-én kelt jognyilatkozataival 2005. április 30-ai hatállyal a próbaidőre hivatkozással a felperesek munkaviszonyát megszüntette.
A munkaügyi bíróság az előbbi tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Mt. 85/A. § (1) bekezdésében szabályozott munkajogi jogutódlás feltételei megvalósultak, a P. Kft. által közölt rendes felmondások irrelevánsak voltak, a felperesek munkaviszonya átszállt az alperesre, új munkaszerződés megkötése szükségtelen volt. Ennélfogva a jogellenesen kikötött próbaidőre hivatkozással az alperes törvénysértően szüntette meg a felperesek munkaviszonyát.
A II. rendű felperes nem vagyoni kártérítés iránti keresete alapján a munkaügyi bíróság vizsgálta a szorongásos és depressziós megbetegedés romlása és a jogellenes munkaviszony megszüntetés közötti okozati összefüggést, amit a per adatai, az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján bizonyítottnak ítélt, ezért az alperest kötelezte nem vagyoni kártérítés megfizetésére.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett a helyes tényállásból levont elsőfokú ítéleti következtetésekkel, és nem találta alaposnak az alperes eljárásjogi kifogásait sem. Kiemelte, hogy az ún. "szándéknyilatkozat" és a bérmunka, a munkavállalók teljes átvétele megvalósította a munkáltatói jogutódlásnak a 2001/23/EK irányelvnek megfelelően módosított Mt. 85/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételét.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperesek keresetét elutasító határozat hozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet iratellenes tényálláson alapul, továbbá sérti a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontját, a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó Mt. 174. § (1) és (2) bekezdését, a 177. § (2) bekezdését, továbbá a keresetváltoztatás tilalmát szabályozó Pp. 247. § (1) bekezdését. A jogutódlás körében a jogszabályban kötelező feltételként előírt írásbeli megállapodás hiányára hivatkozott, amely miatt a jogutódlás nem valósult meg, annál is inkább, mivel a megrendelések, gépek, berendezések és a munkavállalók átvételére a G. Kft. közreműködésével, tehát nem közvetlenül a P. Kft. és az alperes között került sor, továbbá a munkavállalók munkavégzése sem volt folyamatos. A nem vagyoni kártérítés tekintetében az alperes a II. rendű felperes korábbi állapotának figyelmen kívül hagyását sérelmezte, mivel korábban többször kezelték pszichiátriai osztályon, és több öngyilkossági kísérlete is volt. Azzal is érvelt, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkahelyi konfliktus önmagában nem ad alapot nem vagyoni kártérítésre, továbbá a II. rendű felperes állapotromlása a P. Kft.-nél fennálló munkaviszonya alatt következett be. Az alperes mindezeken túlmenően eljárási jogszabálysértést is panaszolt amiatt, hogy a felperesek a jogutódlással kapcsolatos jogszabálysértésre először a korábbi elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésük során hivatkoztak, emiatt a fellebbezés alapján meghozott korábbi részítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében már kifogásolta a Pp. 247. § (1) bekezdésének megsértését.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a megismételt eljárásban a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó keresetmódosítások tekintetében fennállt-e az alperes által kifogásolt, a Pp. 247. § (1) bekezdésében szabályozott keresetváltoztatási tilalom megsértése.
A megelőző eljárásban hozott 2007. január 10-én kihirdetett részítéletében a másodfokú bíróság az akkori perbe vont két alperes tekintetében előterjesztett felperesi keresetek közül a II. rendű alperes P. Kft.-vel szembeni kereseteket bírálta el, ebben a körben a II. rendű alperest marasztaló elsőfokú ítéletet helybenhagyta; az I. rendű alperessel szemben a munkaviszony jogellenes megszüntetésére alapított kereseteket elutasító részében az elsőfokú kiegészített ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelemnek jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye. A jelen perbeli körben a megyei bíróság korábbi részítélete ilyennek nem minősült, hiszen az I. rendű alperes - jelen perben már egyedüli alperes - tekintetében benyújtott felperesi keresetek teljes körű elbírálására a korábbi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezve új eljárás és új határozat hozatalát rendelte el, ezért a korábbi másodfokú részítélet ezen rendelkezése ellen nem volt helye felülvizsgálatnak. Következésképpen a Pp. 247. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértésre jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet tekintetében akkor lehetséges hivatkozni, ha az alperes ugyanezen jogszabálysértést a megismételt eljárásban hozott, a munkaügyi bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésében kifogásolta. Az alperes 2007. április 13-án kelt fellebbezése ilyen kérelmet nem tartalmazott, a fellebbezési kérelem és indokai a munkajogi jogutódlás feltételei hiányára és a nem vagyoni kártérítés alaptalanságára vonatkozó előadást tartalmaznak, a hivatkozott eljárásjogi jogszabálysértést a fellebbezésében az alperes nem kifogásolta. Ebből következően ezen hivatkozott jogszabálysértés tekintetében a perbeli munkaviszonyokat jogellenesen megszüntető alperest marasztaló jogerős ítélet már nem volt felülvizsgálható.
Mindazonáltal a korábbi jogerős részítélet ellen a jelen per alperese nem élt felülvizsgálattal. Ebből a szempontból a megelőző per II. rendű alperese által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek nincs jelentősége.
A munkáltatói jogutódlás fennállása tekintetében az eljárt bíróságok az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontjának helytálló értelmezésével megalapozottan döntöttek, ebben a körben a nem vitatott tényállásból aggálytalanul megállapíthatók voltak a munkáltatói jogutódlás jogszabályi feltételei.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperesek a 2004. december 22-én a P. Kft., az alperesi bt. és a fővállalkozó között megköttetett ún. "szándéknyilatkozat" alapján a P. Kft.-nél fennállt munkaviszonyukkal azonos munkakörben, azonos munkahelyen, azonos munkafeltételekkel tovább dolgoztak az alperesnél, amely az előbbi kft.-től ténylegesen átvette a b.-i részleget, a vállalkozási szerződésben meghatározott bérmunkát, az ehhez szükséges gépeket és berendezéseket, továbbá "a teljes állományt".
Ezen tényállás egyértelműen megalapozta a munkáltatói jogutódlást, amelyben a P. Kft. mint munkáltatói jogelőd elkülönült gazdasági egysége további működtetése megvalósult. A b.-i részleg (fióktelep) azonos gazdasági tevékenységének további működtetése céljából történő átadás-átvétele megvalósult, a munkavállalókat - közöttük a felpereseket - az alperes folyamatosan továbbfoglalkoztatta. Az alperes nem cáfolta, hogy a jogelőd által végrehajtott munkaviszony megszüntetés és az alperesnél létesített munkaviszony között kiesett egy munkanapra az alperes utóbb munkabért fizetett.
Az eljárt bíróságok törvénysértés nélkül fejtették ki, hogy az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásnak a munkáltatói jogelőd és jogutód között létrejött ún. "szándéknyilatkozat" megfelelt. A megvalósult munkáltatói jogutódlást nem érinti, hogy ezen megállapodást a fővállalkozó is aláírta, továbbá a telephely bérlésére egy önkormányzati kft.-től került sor.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a munkáltatói jogutódlás alapján a felperesek P. Kft.-nél fennállt munkaviszonya az alperesre átszállt, ennélfogva a munkaszerződések változatlanul fennmaradtak, a jogelőd munkáltatónál a munkaviszonyok megszüntetésére és a jogutód munkáltatónál új munkaszerződés megkötésére nem volt szükség (MD II/91-92., MD II/96.). Az új munkaszerződések a jogelődnél fennállt munkaviszonyok jogutódnál folytatódását (további fennállását) nem érintették, ezért az Mt. 81. § (1) bekezdés alapján - új munkaviszony létesítése hiányában - próbaidő nem volt kiköthető.
Az előbbiekből következően az első- és a másodfokú bíróság a törvénynek és a bírói gyakorlatnak mindenben megfelelően állapította meg, hogy a munkáltatói jogutódlás alapján történt továbbfoglalkoztatáskor kikötött próbaidőre hivatkozással történt munkaviszony megszüntetés jogellenes volt.
Megalapozott a II. rendű felperes javára történt nem vagyoni kártérítés megállapítása is, mivel az elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény, és az orvosszakértői szóbeli vélemény kiegészítés egyértelmű abban, hogy a II. rendű felperes meglévő betegségében az alperesi jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt súlyos rosszabbodás következett be. A II. rendű felperesnél a már meglévő egészségromlás 50%-os munkaképesség-csökkenést okozott, a perbeli alperesi jogellenes intézkedéssel okozati összefüggésben bekövetkezett állapotrosszabbodás miatt rokkanttá vált, a munkaképesség-csökkenése 67%-ra változott. Azt a körülményt, hogy a II. rendű felperesnél már korábban is fennállt megbetegedés, továbbá hogy mindezek milyen személyiségi jogsérelmet eredményeztek, a nem vagyoni kártérítés mértékében lehetett értékelni. Az alperes ezért a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértésekre alaptalanul hivatkozott [Mt. 174. § (1)-(2) bekezdések, 177. § (2) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezését nem érintő részét nem érintve - hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.753/2007.)