adozona.hu
BH 2009.3.87
BH 2009.3.87
Munkaviszony hiányában az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg akkor, ha a felperes a mezőgazdasági gépeivel vállalkozási tevékenységet végzett, azt megszüntetve a gépeit az alperesnél helyezte el. A gépeivel harmadik személy kezdeményezésére épületbontási tevékenységben vett részt, ahol balesetet szenvedett [Mt. 174. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében egy épület bontása során bekövetkezett súlyos sérülése miatt vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest, akivel - mint egyéni vállalkozóval - álláspontja szerint munkaviszonyban állt. Az alperes tagadta a munkaviszony létét, állítása szerint saját gépeikkel egymás számára és más megrendelők számára mezőgazdasági munkákat végeztek, a felperes a munkája ellenértékét a megrendelőktől közvetlenül kapta kézhez.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fel...
BH 2009.3.87 Munkaviszony hiányában az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg akkor, ha a felperes a mezőgazdasági gépeivel vállalkozási tevékenységet végzett, azt megszüntetve a gépeit az alperesnél helyezte el. A gépeivel harmadik személy kezdeményezésére épületbontási tevékenységben vett részt, ahol balesetet szenvedett [Mt. 174. §].
A felperes keresetében egy épület bontása során bekövetkezett súlyos sérülése miatt vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest, akivel - mint egyéni vállalkozóval - álláspontja szerint munkaviszonyban állt. Az alperes tagadta a munkaviszony létét, állítása szerint saját gépeikkel egymás számára és más megrendelők számára mezőgazdasági munkákat végeztek, a felperes a munkája ellenértékét a megrendelőktől közvetlenül kapta kézhez.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az alperes egyéni vállalkozóként őstermelők és szövetkezetek megrendelésére mezőgazdasági gépi szolgáltatást, szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó munkát végzett. A felperes, hasonlóan az alpereshez - előnyugdíjasként - saját gépeivel megrendelők részére mezőgazdasági munkákat végzett. Amikor a házassága megromlott, mezőgazdasági gépeit az alperesnél helyezte el, és gépeivel az alperesnek adott megrendeléseket teljesített, a munkák ellenértékét viszont közvetlenül ő kapta meg a megrendelőktől.
A felperest K. A. megkérte, hogy segítsen a felesége nagyszülei tanyai épülete bontásában, mert a bontott téglára szüksége van. A felperes a kérésnek eleget téve K. A. és Á. I. társaságában 2005. április 11-én végezte a bontást, amikor a még álló fal rádőlt, és súlyos sérüléseket szenvedett.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a per adatai a munkaviszony hiányát támasztották alá, mivel a felek kapcsolatában hiányoztak a munkaviszony elsődleges és másodlagos ismérvei (alá-, fölérendeltség, munkabér, munkáltató ellenőrzési és utasítási joga, a személyes munkavégzés, a munkáltató eszközeivel történő munkavégzés stb.). Kifejtette még, hogy a munkaviszony fennállása esetén is a felperesnek bizonyítania kellett volna munkaviszonnyal való összefüggést, a perbeli adatokból azonban ilyen következtetést nem lehetett levonni, mivel az adott munkára nem az alperes, hanem K. A. kérte fel a felperest magáncélból.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és egyetértett annak indokaival. Kiemelte, hogy a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperest terhelte a bizonyítás, amelynek nem tett eleget, ugyanakkor az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján helytállóan értékelte.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az első-, illetve másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Sérelmezte az írásszakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó bizonyítási indítványa elutasítását, mivel álláspontja szerint a munkalapon az alperes kézírása szerepelt, ami a munkabér fizetését bizonyította volna. Megítélése szerint a munkaügyi bíróság a javára szóló tanúnyilatkozatokat indokolatlanul mellőzte, így K. I.-né és Cs. F. L.-né tanúvallomását. Az eljárt bíróságok azt sem értékelték, hogy az alperes a baleset után 300 000 forint "gyorssegélyt" ajánlott a számára. Arra is hivatkozott, hogy a másodfokú eljárásban el kellett volna rendelni a megrendelő termelőszövetkezete megkeresését, ezzel igazolta volna, hogy a munkákat az alperes gépeivel végezte. Összességében a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelését sérelmezte az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatra utalással.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felek között írásbeli munkaszerződés nem jött létre, ezért a perbeli bizonyítékok alapján volt értékelhető, hogy a felperes munkavégzése tartalma szerint munkaviszony keretében történt munkavégzésnek minősült-e. Az eljárt bíróságok ennek során helytállóan vizsgálták a jogviszonyt minősítő ismérvek alapján a felek kapcsolatát, különös tekintettel az ügy sajátos körülményeire, mely szerint az alperes egyéni vállalkozóként végzett mezőgazdasági tevékenységet saját gépeivel, a felperes pedig mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő volt, és ő is rendelkezett mezőgazdasági gépekkel, bár ezeket a házassági bontóperével összefüggésben az alperesnél helyezte el. A munkaügyi bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is helytállónak tartott ezen tényállást a felülvizsgálati kérelem nem vitatta.
Annak megállapíthatósága tekintetében, hogy a felek között a balesetet okozó munkavégzés munkaviszony, vagy polgári jogi jogviszony (vállalkozás) keretében zajlott-e, a sajátos körülmények folytán szélesebb körben volt szükséges vizsgálni a felek kapcsolatában az önálló vagy önállótlan munkavégzést, a magánszemélyek egymástól való függőségét, az utasításhoz kötöttséget.
Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott le, számos tanút meghallgatott, írásszakértői bizonyítást rendelt el, és ezen bizonyítékok okszerű és életszerű mérlegelésével következtetett a munkaviszony hiányára, a bizonyítékok mérlegelését megfelelően indokolta [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. Számos tanú egyezően adta elő, hogy a felperes a saját gépeivel megrendelésekre alkalmanként végzett mezőgazdasági munkákat, és díjazásban is ő részesült. Az a körülmény, hogy az azonos sajátos tevékenység végzése alapján az alperes több ízben átadott megrendeléseket a felperesnek, nem alkalmas az alá-, fölérendeltségi viszonyt jelentő munkaviszony megállapítására.
A másodfokú bíróság helytállóan emelte ki, hogy az előbbiektől függetlenül a balesetet okozó falbontási tevékenységre egy harmadik magánszemély kérésére, az alperestől függetlenül került sor. K. A. a baleset előtti napon telefonon kérte a felperes segítségét a tanya bontásában, mivel a bontott téglára szüksége volt. A baráti segítségnyújtást bizonyította az is, hogy a felperes saját személygépkocsijával mentek ki a tanyára. Ezt a tényállást támasztotta alá még a felperes élettársa is.
Az előbbiekből következően törvénysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli tanyabontás közben történt balesetért az Mt. 174. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alperes nem tehető felelőssé, mivel a felperes nem bizonyította a perbeli munkavégzésre vonatkozó alperesi munkáltatói utasításadást, a tevékenység alperesi érdekkörbe tartozását.
A felperes alaptalanul sérelmezte az általa becsatolt ún. munkalapok írásszakértői vizsgálata kiegészítésére vonatkozó indítványa elutasítását, mivel a szakértő megállapította, hogy az elemzésre átadott szöveg - az egyedi grafikai sajátosságok közül kiemelve több betűt és számjegyet is - bizonyosan azonos személytől származott, de ez nem azonos azzal, aki a munkalapot írta, azokat tehát nem az alperes írta. A munkalapra írt számjegyek vizsgálatának hiányára a felperes ezért megalapozatlanul hivatkozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.667/2007.)