adozona.hu
BH+ 2009.2.86
BH+ 2009.2.86
Ha a munkáltató a munkavállaló éves prémiumfeladatát a tárgyév december 9-én tűzte ki, ezzel olymértékben késlekedett, hogy a feladat teljesítésére a munkavállalónak már nem lehetett módja, ráhatása. A munkáltató a rendeltetésellenes joggyakorlása miatt a prémiumfeladat teljesítésének hiányára sikerrel nem hivatkozhat [Mt. 4. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2001. március 1-jétől 2005. április 5-ig állt az alperessel munkaviszonyban, 2002. április 22-ig projekt managerként, ezt követően SCM manager, 2004. április 1-jétől pedig beszerzési és logisztikai manager munkakörben. A munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében prémium jogcímén 2002. évre 1 800 000 forint, 2004. évre 1 680 000 forint megfizetését, továbbá 2 526 000 forint névértéknek megfelelő részvény tulajdonba adását, 2005. évre 720 000 forint, valamint késedelmi kamatok, más...
BH+ 2009.2.86 Ha a munkáltató a munkavállaló éves prémiumfeladatát a tárgyév december 9-én tűzte ki, ezzel olymértékben késlekedett, hogy a feladat teljesítésére a munkavállalónak már nem lehetett módja, ráhatása. A munkáltató a rendeltetésellenes joggyakorlása miatt a prémiumfeladat teljesítésének hiányára sikerrel nem hivatkozhat [Mt. 4. §].
A felperes 2001. március 1-jétől 2005. április 5-ig állt az alperessel munkaviszonyban, 2002. április 22-ig projekt managerként, ezt követően SCM manager, 2004. április 1-jétől pedig beszerzési és logisztikai manager munkakörben. A munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében prémium jogcímén 2002. évre 1 800 000 forint, 2004. évre 1 680 000 forint megfizetését, továbbá 2 526 000 forint névértéknek megfelelő részvény tulajdonba adását, 2005. évre 720 000 forint, valamint késedelmi kamatok, másodlagosan összesen 5 880 000 forint (ebből 2004. évre 3 360 000 forint) és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes munkaszerződésének 4. pontjában a felek meghatározták a havi személyi alapbér összegét, és megállapodtak abban, hogy a munkavállaló "a kitűzött prémiumfeladatok teljesítése esetén alapbére 30%-ának megfelelő prémiumra jogosult, továbbá a kollektív szerződésben leírt juttatások illetik meg". 2002. évben a munkáltató nem tűzött ki prémiumfeladatot, a 2003. évi és a 2004. évi kitűzés nem teljesült, 2005. évben a felperesi munkaviszony fennállása alatt kitűzés nem történt. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a munkáltató a munkaszerződésben nem vállalta, hogy feltétel nélkül meghatározott mértékű prémiumot fizet a felperes részére, 2002. évre prémium kifizetésére ígéretet nem tett.
A 2004. évi prémiumot az alperes 2004. december 9-én tűzte ki. Miután a kitűzésben az üzletág operatív eredményeként meghatározott mínusz 2710 millió forint csak mínusz 3075 millió forintra teljesült, az alperes prémiumot nem fizetett. A munkaügyi bíróság kifejtette, hogy 2004. évre a 2004. december 9-én megtett prémiumkitűzés mindenképpen késedelmes, de miután a prémiumfeltételek nem teljesülésének nem ez volt az oka, felperest 2004. évre sem illeti meg az általa követelt prémiumösszeg. A 2005. évi prémiumot illetően pedig arra mutatott rá, hogy a felperesnek a munkaszerződése alapján feltétel nélkül prémium nem jár, és mivel a munkaviszonya évközben szűnt meg, a prémiumkitűzés elmaradása miatt alappal prémiumot nem igényelhet.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával megegyezően foglalt állást a munkaszerződés prémiumra vonatkozó rendelkezésének értelmezésekor. Önmagában az, hogy szokott lenni prémiumfeladat és prémium, nem jelenti, hogy erre a munkáltató kötelezettséget is vállalna a munkaszerződésben. A 2002. április 19-én kelt kinevezési okirat, mely szerint "véglegesítésére hathavi vezetői munkájának értékelése és pozitív megítélése esetén kerül sor, amikor kitűzésre kerülnek az éves premizálási feltételek is" sem értelmezhető kötelezettségvállalásként. A munkaszerződésben a prémiumkitűzés, mint kötelezettség nem szerepelt, a munkaszerződés módosítások pedig visszautaltak a munkaszerződésre. A másodfokú bíróság 2004. és 2005. évek vonatkozásában is osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját. Az Mt. 199. § (4) bekezdése értelmében abban az esetben lehetne vizsgálni a prémiumfeladatok kitűzésének helyességét, illetve teljesíthetőségét, amennyiben a munkáltató a döntésekor valamely jogszabályt megsértett.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen kereseti kérelme szerinti határozat hozatalát, másodlagosan a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítást kért.
A felülvizsgálati kérelem támadta a bizonyítékok értékelését, a munkaszerződésben foglaltak értelmezésére vonatkozó ténymegállapítást. Arra hivatkozott, hogy 2002. és 2005. évre a prémiumkitűzés elmaradása miatt megalapozott a prémium iránti igénye, mert a munkaszerződés szövege erre nézve nyelvtanilag egyértelmű kötelezettségvállalást jelent, ezért megalapozatlan az a megállapítás, mely szerint az alperes a munkaszerződésben nem vállalt feltétlen kötelezettséget prémium kitűzésére. Kiemelte, hogy a 2002. április 19-én kelt kinevezési okiratában foglaltak alapján legalábbis 2002. évre alperes részéről kifejezett kötelezettségvállalás történt, melyet a jogerős ítélet jogsértően nem értékelt. Jogszabálysértésre hivatkozott a 2004. évi prémiumigénye elutasítását illetően is. Azt nem vitatta, hogy a 2004. évi prémiumfeladat kiírás nem teljesült. Ugyanakkor a prémiumkitűzés időpontja és feltételei sértették az Mt. 3. és 4. §-ában foglalt együttműködési kötelezettség, a jóhiszeműség és tisztesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az alperes megsértette a döntésének kialakítására irányadó szabályokat, és a 2004. évi prémiumkitűzés olyan mértékben elkésett a december 9-ei időpont miatt, hogy annak teljesítése nem volt elvárható.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint részben alapos.
1.Abban a kérdésben, hogy a munkaszerződés 4. pontjában foglaltakat miként kell értelmezni az eljárt bíróságok helyesen foglaltak állást, a jogerős ítélet e körben helytálló ténybeli és jogi érvelésen alapul. Helyes az a megállapítás, hogy az alperes nem vállalt a munkaszerződésben feltétlen kötelezettséget prémiumfeladat kitűzésére és meghatározott mértékű prémium fizetésére. Ugyanakkor jelentősége van annak, hogy az alperes a munkaszerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a kitűzött prémiumfeladatok teljesítése esetén meghatározott mértékű prémiumot fizet. 2004. évre a felperes által konkrétan teljesítendő feladatot nem határozott meg, a prémiumra való jogosultságát megállapítva, azt lényegében társasági célok teljesüléséhez, meghatározott feltételekhez kötötte. Ennek kiírásával azonban olymértékben késlekedett, hogy annak teljesítésére a felperesnek semmilyen ráhatása nem lehetett, és az nem is volt elvárható. A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy az alperes ezzel a magatartásával a jogait Mt. 4. § (1) bekezdésébe ütközően rendeltetésellenesen gyakorolta, és az Mt. 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. Ezért az alperes a prémiumfeladat teljesítésének hiányára sikerrel nem hivatkozhat, a felperest 2004. évre prémium megilleti az alperes által megígért mértékben, az éves besorolási bérének 35 százalékában.
2.Az eljárt bíróságok a jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján helytálló jogi következtetéssel utasították el a felperes prémiumigényét 2002. és 2005. év vonatkozásában. A felperes prémiumfeladat kitűzése és teljesítése hiányában az igényét egymagában a munkaszerződés 4. pontjában foglaltakra nem alapíthatta. A 2002. április 19-ei vezetői kinevezése sem tartalmaz kifejezetten 2002. évre prémiumfeladat kitűzésére vonatkozó munkáltatói kötelezettségvállalást. Ennek tartalma szerint "véglegesítésére hathavi vezetői munkájának értékelése és pozitív megítélése esetén kerül sor, amikor kitűzésre kerülnek az éves premizálási feltételek is". Ennek helyes értelmezése szerint nem hat hónap elteltével volt várható a véglegesítése és a prémium kitűzése, hanem a hathavi vezetői munka értékelése és pozitív megítélése esetén. Megállapíthatóan a felek SCM manager munkakörre 2003. január 20-án írták alá a munkaszerződés módosítást, tehát a felperest nem 2002. évben, hanem 2003. évben "véglegesítették" vezetői munkakörben. A pernek 2003. évi prémium pedig nem képezte tárgyát.
A felperes munkaviszonya 2005. évben év közben szűnt meg, ténylegesen február 28-ig végzett az alperesnél munkát. Időarányos prémiumra való jogosultságát munkaszerződése, egyéb megállapodás sem támasztja alá, és prémiumkitűzés esetén sem lett volna ez az idő elegendő ahhoz, hogy az éves prémiumfeladatot értékelhetően teljesítse.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet abban a részében, melyben a felperes 2004. évi prémium iránti keresetének elutasítását helybenhagyta, valamint az elsőfokú és másodfokú perköltség és az illeték viseléséről rendelkezett, hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva kötelezte az alperest a felperest megillető 2004. évi prémium és kamata megfizetésére [Pp. 275. § (4) bekezdés]. Ezt meghaladó részében a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.II.10.569/2007.)