adozona.hu
BH+ 2008.12.562
BH+ 2008.12.562
Ha az alapító a munkáltató jogutód nélküli megszüntetéséről hozott határozatát visszavonta, erre hivatkozva egyoldalúan nem vonható vissza az a munkáltatói intézkedés, amely a közalkalmazott jogviszonyának megszűnését a munkáltató jogutód nélküli megszüntetésére alapította. Az ezt követően közölt felmentéshez a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető joghatás már nem fűződhetett [Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a 2005. július 14-én kelt, a közalkalmazotti jogviszonya jogutód nélküli megszűnésre hivatkozással történt megszűnéséről szóló, valamint a 2005. augusztus 30-án kelt, a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntető intézkedés jogellenességének megállapítását és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével mindkét intézkedés jogellenességét megállapította, azokat hatályon kívül helyezte, és a II. r. alperest a felperes...
BH+ 2008.12.562 Ha az alapító a munkáltató jogutód nélküli megszüntetéséről hozott határozatát visszavonta, erre hivatkozva egyoldalúan nem vonható vissza az a munkáltatói intézkedés, amely a közalkalmazott jogviszonyának megszűnését a munkáltató jogutód nélküli megszüntetésére alapította. Az ezt követően közölt felmentéshez a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető joghatás már nem fűződhetett [Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont].
A felperes keresetében a 2005. július 14-én kelt, a közalkalmazotti jogviszonya jogutód nélküli megszűnésre hivatkozással történt megszűnéséről szóló, valamint a 2005. augusztus 30-án kelt, a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntető intézkedés jogellenességének megállapítását és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével mindkét intézkedés jogellenességét megállapította, azokat hatályon kívül helyezte, és a II. r. alperest a felperes javára 2 089 312 forint végkielégítés és ennek késedelmi kamata, valamint a jogellenességhez kapcsolódóan 1 044 656 forint megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan - az I. r. alperes vonatkozásában - a keresetet, továbbá a viszontkeresetet elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola munkáltatónál 1994. augusztus 16-tól tanítóként állt folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban, 2003. szeptember 1-jétől 2008. augusztus 31-éig igazgatói megbízást kapott.
Az I. r. alperes önkormányzat képviselő-testülete a határozatával 2005. augusztus 31-ével jogutód nélkül megszüntette a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységét, és a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére tekintettel megszüntette az iskolában tanító három pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25. § c) pontja alapján, egyidejűleg a felperes intézményvezetői megbízását is visszavonta. Ennek alapján értesítette az I. r. alperes felperest arról, hogy jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt 2005. augusztus 31. napjával megszűnik.
A megyei közigazgatási hivatal a 2005. augusztus 23-án kelt törvényességi észrevételében közölte az I. r. alperes polgármesterével, hogy a képviselő-testület határozata jogszabálysértő, csupán az intézmény átszervezésére vonatkozó döntést lehetett volna hozni, és az átszervezésre tekintettel az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel lehetett volna jogszerűen megszüntetni. Ezt követően az I. r. alperes képviselő-testülete a felperesnek a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskolában fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2005. augusztus 31. napjával felmentéssel megszüntette, egyúttal vezetői megbízását visszavonta. Felmentési idejét hét hónapban állapította meg, a teljes felmentési időre mentesítette a munkavégzés alól, így megállapította, hogy a felperest nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés illeti meg. Ezen munkáltatói intézkedés indokolása szerint a 2005. július 14-én kelt, a közalkalmazotti jogviszonynak, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti megszüntetéséről szóló intézkedést 2005. augusztus 30-án visszavonták.
A képviselő-testület az újabb határozatával a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola szervezeti egységét, az általános iskolát megszüntette, a 60/2005. (VIII. 29.) számú határozatával az alapító okiratot módosította, amely szerint a II. r. alperes jogelődje a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nem járult hozzá az első, a jogutód nélküli megszűnésre hivatkozó intézkedés visszavonásához, másrészt munkáltatói jogutódlás történt, mert az önkormányzat az általános iskolai oktatási tevékenységet továbbra is ellátja intézményfenntartó társulás keretében.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Viszontkeresetükben kérték annak megállapítását, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2005. augusztus 31. napján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnt, emiatt felmentési időre nem jogosult, és kérték a már kifizetett felmentési időre járó átlagkereset beszámítását a 8 havi végkielégítés összegébe.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes képviselő-testülete a határozataival a felperes munkáltatóját nem szüntette meg teljes egészében, hanem csak annak önálló intézményegységét, az általános iskolát, így nem került sor a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetésére, ezt jelzi az alapító okirat módosítása, mely megjelöli a jogelőd intézményt. 2005. július 13-án három község önkormányzata, köztük az I. r. alperes létrehozta a Község Önkormányzat Intézményfenntartó Társulását, amely működteti a közösen fenntartott általános iskolát is. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság az első munkáltatói intézkedés jogellenességét azért állapította meg, mert a munkáltató nem szűnt meg jogutód nélkül.
A második intézkedést, a felmentést amiatt tartotta jogellenesnek, mert az előző intézkedés visszavonásához a felperes nem járult hozzá, annak egyoldalú visszavonására nem volt lehetőség, emellett az intézkedés indokolása nem felelt meg a Kjt. 30. § (2) bekezdésének sem. A jogellenesség folytán a II. r. alperest, mint jogutódot kötelezte a Kjt. 34. §-a alapján a felperest megillető 8 havi végkielégítés és 4 havi átalánytérítés megfizetésére.
A II. r. alperes fellebbezése a felperes keresetének elutasítására irányult.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
A másodfokú bíróság három okból is jogellenesnek tartotta az első munkáltatói intézkedést: egyrészt azért, mert a Közös Igazgatású Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola intézményegységet a fenntartó 2005. augusztus 31. napjával szüntette meg, a felperes jogviszonya megszűnéséről, illetve vezetői megbízása visszavonásáról már a megszűnést megelőzően, 2005. június 29-én határoztak; másrészt a Kjt. 25/A. §-ában meghatározott eljárási szabályok be nem tartása, harmadrészt pedig a munkáltatói intézkedés egyoldalú visszavonása miatt. A második munkáltatói intézkedés tekintetében osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéleti álláspontot, miszerint az megfelelő indokolás hiányában jogellenes. A II. r. alperes ezért a jogellenesség jogkövetkezményeinek jogalapját alaptalanul vitatta.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben az alperesek annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték.
Vitatták, hogy a felperes jogviszonyát a 2005. június 29-én hozott határozatok megszüntették, mivel azok a jogutód nélküli megszűnés időpontjával egyezően, 2005. augusztus 31-ét jelölik meg a közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjaként, amikor az a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnt. Sérelmezték, hogy a jogerős ítélet nemcsak a felperessel közölt munkáltatói jognyilatkozatot, hanem a képviselő-testületi határozatot is felülbírálta a munkaügyi szabályok szerint. Álláspontjuk szerint amennyiben elfogadható lenne az ítéletben megállapított jogutódlással történő megszűnés, akkor a Kjt. 25/A. § helyes értelmezése szerint - mivel a jogviszony az átvevő munkáltatónál folytatódik - nem jár sem végkielégítés, sem felmentési időre átlagkereset felperes részére, ezért jogszabálysértően alkalmazta a bíróság a Kjt. 34. § (1) bekezdését és az Mt. 100. §-ában foglaltakat. Tévesnek tartották az első munkáltatói intézkedést követően közölt jognyilatkozat (felmentés) érdemi értékelését, mivel akkor már joghatályos nyilatkozatot tenni nem lehetett. Eljárásjogi jogszabálysértést panaszoltak amiatt, hogy a II. r. alperest marasztalták a jogutód, illetve az alapító szerv helyett.
Az I. r. alperes a munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezést nem nyújtott be és a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Pp. 271. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ez esetben I. r. alperes részéről felülvizsgálati kérelem benyújtásának nem volt helye, ezért I. r. alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján el kellett utasítani.
A II. r. alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A nem vitatott, így a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperest a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt a közalkalmazotti jogviszonya 2005. augusztus 31-i megszűnéséről értesítette a 2005. július 14-én kelt munkáltatói intézkedés, amely utalt a képviselő-testületnek a munkáltató jogutód nélküli megszüntetésről szóló határozatára. A képviselő-testület a jogszabálysértő határozatát visszavonta, egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2005. augusztus 30-ától számított 7 hónap felmentési idővel azzal az indokolással, hogy a korábbi munkáltatói intézkedés "visszavonásra került" 2005. augusztus 30-án.
Az előbbi tények önmagukban megalapozzák azt az ítéleti megállapítást, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogellenesen szüntette meg, mivel a munkáltató jogutód nélküli megszüntetéséről hozott határozatát az alapító visszavonta, és az erre alapított intézkedését is egyoldalúan, a felperes hozzájárulása nélkül, jogszabálysértően vonta vissza.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről szóló munkáltatói jognyilatkozat ugyanis a közléssel hatályosult, és a felperes hozzájárulásával való jogszerű visszavonással lehetséges hatálytalanítás hiányában ehhez a jogviszonyt megszüntető joghatás fűződött. Helytállóan hivatkozott ezért a felülvizsgálati kérelem arra, hogy az utóbb közölt második munkáltatói intézkedésnek már ilyen joghatása nem lehetett, ezért a perben a felmentés jogszerűségének vizsgálatára már nem kerülhetett volna sor.
Tekintettel arra, hogy a II. r. alperes alapító okirata a felperes munkáltatóját jelölte meg jogelődként, a jogellenesség jogkövetkezményei tekintetében a II. r. alperes marasztalása nem ütközött jogszabályba.
A munkáltató felperest foglalkoztató intézményegysége megszűnésével kapcsolatban a munkaügyi bíróság tényként állapította meg, hogy az I. r. alperes részvételével alakult intézményi társulás működteti azt az általános iskolát, amely az I. r. alperes által kötelezően ellátandó alapfokú oktatási és nevelési feladatot is ellátja, a tanulói létszám arányában teljesített költségvetési fedezet biztosítása mellett. E tények arra utalnak, hogy a feladat, illetve tevékenység tanulói létszám és vagyoni hozzájárulás átadása folytán a munkáltatói jogutódlás feltételei az általános iskolai intézményegység vonatkozásában bekövetkeztek a Kjt. 38. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet ezért tévesen hivatkozott a Kjt. 25/A. §-a alkalmazására, minthogy továbbra is önkormányzat által fenntartott, tehát továbbra is a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató számára történt a munkáltató egy szervezeti egysége, annak feladatköre és megfelelő anyagi erőforrások átadása megállapodás alapján. Ennek alapján a felperes közalkalmazotti jogviszonyában is munkáltatói jogutódlás következett volna be, ha a munkáltató már ezt megelőzően nem intézkedik jogellenesen a jogviszonya megszüntetéséről.
A Legfelsőbb Bíróság az előbbiekre tekintettel a jogerős ítélet indokolásából mellőzi a Kjt. 25/A. §-ával, valamint a felmentés jogellenességével kapcsolatos részt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az indokolás előbbiek szerinti részbeni módosításával. (Legf.Bír. Mfv.II.10.424/2007.)