adozona.hu
BH+ 2008.12.561
BH+ 2008.12.561
A felmondási indok okszerű, ha megállapítható, hogy a felhozott indok következtében a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szüksége a munkáltatónak. A munkaügyi jogvitában az nem vizsgálható, hogy a munkáltató döntésére tartozó munkakör-megszüntetésnek milyen gazdasági indokai voltak, illetve az célszerű volt-e [Mt. 89. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. július 30-ától állt a gépjárművezető-képző gazdasági társaság alperes alkalmazásában iskolavezető munkakörben. Az alperes a felperes határozatlan idejű munkaviszonyát a 2005. május 23-án kelt rendes felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy az iskolavezetői munkakört megszünteti.
A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenességének megállapítását és a továbbfoglalkoztatás mellőzésével az Mt. 100. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaü...
BH+ 2008.12.561 A felmondási indok okszerű, ha megállapítható, hogy a felhozott indok következtében a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szüksége a munkáltatónak. A munkaügyi jogvitában az nem vizsgálható, hogy a munkáltató döntésére tartozó munkakör-megszüntetésnek milyen gazdasági indokai voltak, illetve az célszerű volt-e [Mt. 89. § (2) bekezdés].
A felperes 2004. július 30-ától állt a gépjárművezető-képző gazdasági társaság alperes alkalmazásában iskolavezető munkakörben. Az alperes a felperes határozatlan idejű munkaviszonyát a 2005. május 23-án kelt rendes felmondással megszüntette azzal az indokolással, hogy az iskolavezetői munkakört megszünteti.A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenességének megállapítását és a továbbfoglalkoztatás mellőzésével az Mt. 100. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a munkakör megszűnése, mint a munkaviszony felmondásának összefoglalóan megjelölt indoka a törvénynek megfelel. Megállapította, hogy a felperes önálló iskolavezetői munkaköre megszűnt, így az indok valósága bizonyított, és az okszerűnek tekintendő.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítéseként megállapította, hogy az alperes gazdasági társaság ügyvezetője iskolavezetői képesítéssel rendelkezik, 1993 óta szerepel az iskolavezetők nyilvántartásában. Ezt is figyelembe véve osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját atekintetben, hogy az alperes kellő indokát adta a felmondásnak azzal, hogy a felperes által betöltött iskolavezetői munkakört a társaság megszüntette. Ennek gazdasági indokait szükségtelen a felmondásban részletezni. A felperes pedig nem tette vitássá a munkaköre megszüntetését, a munkakörébe tartozó feladatokat szétosztották az ügyvezető és az alperes dolgozói között.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte az Mt. 3. §-a, 89. § (2) és (3) bekezdése, valamint az MK 95. számú állásfoglalás megsértésére, illetve figyelmen kívül hagyására hivatkozva. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az okszerűség követelménye folytán az alperesnek a felmondásban közölnie kellett volna, milyen okból szünteti meg az iskolavezetői munkakört. Ennek hiányában az eljárt bíróságok az okszerűség tekintetében nem is vizsgálták a munkaviszony felmondásának indokát. Véleménye szerint a világos indokolás követelményének sem felelt meg alperes felmondása. Az előzetes egyeztetési, tájékoztatási kötelezettség sérelmére is hivatkozott, amely a jóhiszeműség és tisztesség elve alapján megkívánt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó - nem vitatott - tényállás szerint az alperes a felperes munkakörét megszüntette. A rendes felmondás indokaként ezt a tényt jelölte meg.
Helyesen állapította meg mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság, hogy ez a felmondási indok a világos indokolás követelményének megfelel, mert alperes megjelölte azt a konkrét tényt, amire a felmondást alapította, és a felmondási ok további részletes leírása nem volt szükséges (MK 95. számú állásfoglalás II. pontja).
A felülvizsgálati kérelem a felmondási indok okszerűségét tévesen értelmezte akként, hogy a munkáltatónak meg kellett volna jelölnie, és a bíróságnak vizsgálnia kellett volna a munkakör megszüntetésének okát is.
A felmondási indok ugyanis akkor okszerű, ha megállapítható, hogy a felhozott indok következtében a munkavállaló munkájára a munkáltatónak a továbbiakban nincs szüksége. Adott esetben a felperes munkakörének megszüntetéséből következik, hogy a munkakör hiányában ebben a további foglalkoztatás nem lehetséges.
A munkáltató szervezetének kialakítása, módosítása a munkáltató döntési körébe tartozik, a munkaügyi jogvitában az nem vizsgálható, hogy a munkakör megszüntetésének milyen gazdasági indokai voltak, illetve az célszerű volt-e stb. (MK 95. számú állásfoglalás I/b. pont).
A rendes felmondás közlése előtt a törvény csak a munkavállaló munkavégzésével, magatartásával kapcsolatos felmondási indok esetén írja elő az előzetes tájékoztatást, illetve a kifogások elleni védekezés lehetőségének biztosítását [Mt. 89. § (5) bekezdés]. Az adott esetben a felperes jogainak gyakorlása szempontjából sem volt indokolt az előzetes tájékoztatás [Mt. 3. § (2) bekezdés].
Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben felhozottak alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv. II. 10.291/2007.)