AVI 2008.8.90

Az illetékhatóság vizsgálja, hogy a vagyonszerzés a közös vagyon megosztására utaló szabályok szerint vagy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint történik [1990. évi XCIII. tv. 25. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes házasságát a városi bíróság a 3. számú jogerős ítéletével felbontotta. A házastársak 2002. november 12-én házastársi vagyonközösség megszüntetéséről szerződést kötöttek, amely szerint a közös tulajdonukban álló d.-i 5200/1 hrsz.-ú lakóingatlan 1/2-ed részét a felperes a házastársától a külön vagyonából származó 10 000 000 forint összeg ellenében megváltja, és így a lakóingatlan a kizárólagos tulajdonába kerül. A közös vagyont terhelő hiteltartozás átvállalásáról és a terhek viselés...

AVI 2008.8.90 Az illetékhatóság vizsgálja, hogy a vagyonszerzés a közös vagyon megosztására utaló szabályok szerint vagy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint történik [1990. évi XCIII. tv. 25. § (1) bek.]
A felperes házasságát a városi bíróság a 3. számú jogerős ítéletével felbontotta. A házastársak 2002. november 12-én házastársi vagyonközösség megszüntetéséről szerződést kötöttek, amely szerint a közös tulajdonukban álló d.-i 5200/1 hrsz.-ú lakóingatlan 1/2-ed részét a felperes a házastársától a külön vagyonából származó 10 000 000 forint összeg ellenében megváltja, és így a lakóingatlan a kizárólagos tulajdonába kerül. A közös vagyont terhelő hiteltartozás átvállalásáról és a terhek viseléséről a felek megállapodtak, az ingóságokat megosztották. A városi bíróság a felek között a házastársi vagyonközösség megosztásáról kötött szerződésben foglaltakat, mint a 2004. február 23-án jegyzőkönyvbe mondott egyezséget jóváhagyta.
A Megyei Illetékhivatal a 2004. október 28-án kelt fizetési meghagyásával a felperest a d.-i 5200/1 hrsz.-ú ingatlan 1/2-ed részének megszerzésére figyelemmel 520 000 forint visszterhes vagyonátruházási és 3000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. április 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint tévedett az alperes, amikor a vagyonszerzését a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint vonta illetékfizetés alá és nem a házastársi közös vagyon megszüntetésére vonatkozó szabályt alkalmazta. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 25. § (2) bekezdés 3. mondata értelmében a 10 000 000 forint összegű illetékalapot csökkenteni kell az ingatlanhoz kapcsolódóan átvállalt hiteltartozás összegével, az ingatlanra kifizetett vagyonszerzési illeték mértékével, valamint az ingóvagyon megosztásnál felmerülő 400 000 forint értékkülönbözettel és a további vállalt pénzügyi kötelezettségek összegével, így álláspontja szerint az illeték alapja 3 192 707 forint.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a házastársak által 2002. november 12-én kötött megállapodás a lakóingatlan 1/2-ed részének megváltás jogcímén történő megszerzéséről rendelkezett. A felperes a külön vagyonából váltotta meg az ingatlan 1/2-ed részét. Ezáltal a felperes többletvagyonhoz jutott, melynek értéket nem a házastársi közös vagyonból elégítette ki, így az ingatlan 1/2-ed részének értéke képezte az illeték alapját az Itv. 25. § (1) bekezdése értelmében. Az illetékkiszabás megállapítására az Itv. 25. § (2) bekezdése alapján nem kerülhetett sor a felek által kötött megállapodás alapján, ezért a közös vagyont terhelő tartozások, értékkülönbözet figyelembevételére sem kerülhetett sor és ezekkel a tartozásokkal az illetékalap nem volt csökkenthető.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetének helyt adó határozat hozatalát elsődlegesen akként, hogy az 520 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetékfizetés kötelezettsége nem áll fenn, illetve másodlagosan akként, hogy az illetékfizetési kötelezettsége csak 111 562 forint. Elsődleges kérelme értelmében a Pp. 148. § (3) bekezdése alapján a bíróság által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú, az egyezséget jóváhagyó végzés szerint a házastársi vagyonközösséget a felek fele-fele arányban osztották meg. Ez az arány viszont az Itv. 25. § (1) és (2) bekezdése alapján az illetékfizetési kötelezettség megállapításánál nem került figyelembevételre. Másodlagos kérelme alátámasztására hivatkozott az Itv. 25. § (2) bekezdés 3. mondatára, mely szerint az illetékalapot csökkenteni kell az átvállalt hitelösszeggel, az ingatlan megszerzésekor fizetett vagyonszerzési illetékkel, továbbá az illetékalapot csökkenti az ingóságok megosztása folytán értékkülönbözetként mutatkozó összeg is, továbbá a vállalt pénzügyi kötelezettségek, így az illeték alapja 3 592 707 forint, és a fizetendő illeték ennek megfelelően csak 111 562 forint.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv.2. számú végzésével elrendelte, mert a felülvizsgálati kérelem a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt formai feltételeknek megfelelt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A felperes és házastársa által 2002. november 12-én kötött szerződés tartalma alapján kellett felülbírálni a felperes illetékfizetési kötelezettségét. A városi bíróság előtt 2004. február 23-án kötött egyezség, amely utal a felek között a házastársi vagyonközösség megosztásáról kötött szerződésre a megállapodás tényleges tartalmától eltér. A felek valós akaratát és a vagyonszerzés módját a 2002. november 12-én kötött szerződés tartalmazta, a szerződés tartalma alapján kellett vizsgálni a vagyonszerzés illetékkötelezettségét.
A szerződés szerint a felperes a közös tulajdonú ingatlan 1/2-ed részét házastársától magához megváltotta, de annak értékét nem a közös vagyon megosztásakor mutatkozó őt megillető vagyonrészből fedezte, hanem külön vagyonából fizette meg, ennek alapján vagyonszerzése nem a közös vagyon megosztására való szabályok szerint történt, hanem a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint. A felperes vagyonszerzésére figyelemmel az Itv. 25. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kellett alkalmazni és az 520 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabni.
Az elsőfokú bíróság fentiek alapján jogszerűen járt el, amikor az alperes határozatát törvényesnek és megalapozottnak ítélte, a keresetet elutasította.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.067/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.