adozona.hu
AVI 2008.6.70
AVI 2008.6.70
A lelet kiállítása után az illetékhivatal csak a fennálló illetéktartozás behajtása iránt intézkedhet (1990. évi XCIII. tv. 75. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság 3. szám alatti letéti értesítése szerint a felperes terhére 15 000 forint meg nem fizetett illetéktartozás állt fenn. A Megyei Illetékhivatal 2005. április 19-én kelt fizetési felhívásában kötelezte a felperest 15 000 forint illeték megfizetésére. A felperes ezt követően jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintettel kérte a 15 000 forint illeték elengedését, továbbá hivatkozott arra, hogy az illeték kiszabása törvénysértő volt.
Az illetékhivatal felhívására a felperes a méltá...
Az illetékhivatal felhívására a felperes a méltányossági kérelméhez az adatlapot nem töltötte ki és nem küldte vissza, ezért a Megyei Illetékhivatal a 2005. július 20-án kelt határozatával a Méltányossági Bizottság döntése alapján a felperes méltányossági kérelmét elutasította, kötelezte a 15 000 forint illeték megfizetésére. Határozata indokolása szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. § (1) és (4) bekezdése alapján az illeték törlése nem indokolt, a felperes a méltányossági körülményeket nem igazolta, a felhívásra az adatlapot nem küldte vissza.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozattal szemben és az alperes a fellebbezést elbírálva a 2005. szeptember 23-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata Iránt hangsúlyozva, hogy törvénytelen az illetékfizetési kötelezettség előírása. Előadta, hogy a Fővárosi Bíróság előtt két, nemperes eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal ellen. Az egyik eljárásban a Fővárosi Bíróság az illeték megfizetése alól mentesítette, míg a másik eljárásban törvénysértően 15 000 forint eljárási illeték fizetésére kötelezte. Előadta, hogy részletfizetést nem kért, a teljes összeg elengedését kérte jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt, mert az illetéket nem bírja kifizetni. Az adatszolgáltatást nem tagadta meg, hanem csak feltételekhez kötötte. A Méltányossági Bizottság előtt személyesen nem jelenhetett meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, hogy a per tárgya a felperes méltányossági kérelmének elbírálása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata volt. A bíróság nem jogosult a felperes által a Gazdasági Versenyhivatal ellen indított nemperes eljárásnak a felülvizsgálatára, és az eljárás jogszerűségének vizsgálatára. A méltányossági eljárásra az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 88. § (1) bekezdése, valamint az Art. 134. § (4) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes amennyiben jövedelmi, vagyoni viszonyait igazolta volna, az igazolt körülményekre tekintettel mérsékelhették volna, vagy elengedhették volna az illetéktartozását. A felperes azonban felhívásra a jövedelmi, vagyoni viszonyait nem igazolta, az adatlapot nem töltötte ki és nem küldte vissza. A felperes kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy az illeték mérséklésére, törlésére a jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján jogosult. A felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az adatlap nem vitásan tartalmaz személyes adatokat is, azonban ennek kitöltése a felperes érdekében állt, azt nem utasíthatta el arra való tekintettel, hogy a kért adatot más hatóság nyilvántartása tartalmazza vagy az adott hatóságnál ezek az adatok más ügyeiből ismertek. A Méltányossági Bizottság eljárása nem formalizált eljárás, ezért a bizottság előtt a felperesnek személyesen megjelennie nem kellett és nem mulasztott a hatóság, amikor a Méltányossági Bizottság elé őt nem idézte meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az Itv. 43. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 15 000 forint, amelyet az Itv. 38. § (1) bekezdése szerint az eljárás megindításakor kell megfizetni. Az illeték megfizetésére nem került sor, ezért az elsőfokú bíróságnak hiánypótlásra kellett volna felhívnia a felperest azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az illetéket nem fizeti meg, akkor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítják. Mivel a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül nem utasította el és az eljárás során a felperes a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges nyomtatványokat becsatolta, ezért a felperest az eljárás során költségmentesség illette volna meg. A Fővárosi Bíróság ezért törvénysértően járt el, amikor a felperest 15 000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Mindezekre tekintettel kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a felperes személyes költségmentességben részesül és ennek megfelelően 15 000 forint eljárási illetéket nem kell megfizetnie.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati eljárás során az alperes személyében jogutódlás következett be. 2001. január 1-jétől a 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése értemében az alperes jogutóda az APEH Központi Hivatala. A Legfelsőbb Bíróság a jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 14. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes pártfogó ügyvédje útján a felülvizsgálati kérelmét pontosította és jogsértésként az Itv. 43. § (3) bekezdésének, 38. § (1) bekezdésének megsértését jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a megjelölt jogsértések körében helytállóan fejtette ki, hogy sem az illetékhatóság, sem az első fokon eljárt bíróság nem vizsgálhatta a Fővárosi Bíróság előtt folyt nemperes eljárás jogszerűségét, az eljárási illeték fizetési kötelezettség megállapításának törvényességét. Az illeték fizetési kötelezettség előírása az adott bírósági eljárásra vonatkozó jogorvoslattal lett volna támadható. A lelet kiállítása után az illetékhivatal csak a fennálló illetéktartozás behajtása iránt járhatott el [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 75. § (1) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 65. § (1) bekezdése], fizetési meghagyással kötelezhette a felperest a illetéktartozás megfizetésére. Mindebből következően nem volt vizsgálható a felülvizsgálati kérelemben előadott az a körülmény, hogy a felperest a nemperes eljárásban a Fővárosi Bíróság előtt költségmentesség illette volna meg, és hogy a 15 000 forint eljárási illeték megfizetéséről törvényesen vagy törvénysértően rendelkezett-e az eljárt bíróság.
A per tárgya a felperes méltányossági kérelme alapján hozott határozat törvényessége volt, e határozat törvényességét azonban a felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem támadta, a megjelölt jogszabálysértés más eljárásra vonatkozott, amely a fentiekben kifejtettek szerint érdemben nem volt felülvizsgálható. A felperes által személyesen előterjesztett Kfv. 4. sorszámú felülvizsgálati kérelem a Pp. 13/A. § a) pontja és a Pp. 13/B. § (1) bekezdése alapján hatálytalan volt, az abban foglaltakat a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta, csak a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem volt a felülvizsgálati eljárás tárgya.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 215. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.218/2006.)