AVI 2008.6.68

A közös tulajdon megváltással történő megszüntetése az illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel (1990. évi XCIII. tv. 21. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes és a férje 2005. július 1-jén házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, amelyben rendelkeztek többek között arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásban 3026 hrsz.-on jegyzett, K., D. u. 10. szám alatti, 1/2-1/2 arányban a tulajdonukat képező, lakóház, udvar megjelölésű ingatlan, amelyet 2 805 009 Ft tartozás terhelt, 20 000 000 Ft értékben a férj, a házastársi vagyonközösséghez tartozó 16 000 000 Ft készpénz pedig a felperes kizárólagos tulajdonába került.
A felper...

AVI 2008.6.68 A közös tulajdon megváltással történő megszüntetése az illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel (1990. évi XCIII. tv. 21. §).
A felperes és a férje 2005. július 1-jén házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, amelyben rendelkeztek többek között arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásban 3026 hrsz.-on jegyzett, K., D. u. 10. szám alatti, 1/2-1/2 arányban a tulajdonukat képező, lakóház, udvar megjelölésű ingatlan, amelyet 2 805 009 Ft tartozás terhelt, 20 000 000 Ft értékben a férj, a házastársi vagyonközösséghez tartozó 16 000 000 Ft készpénz pedig a felperes kizárólagos tulajdonába került.
A felperes a 2005. július 1-jén kelt adásvételi szerződéssel a kiskőrösi ingatlan-nyilvántartásban 2466 hrsz.-on jegyzett, K., K. u. 11. szám alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlant 15 000 000 Ft vételárért megvásárolta, és e vagyonszerzés után az illetékhivataltól az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény alkalmazását kérte. Előadta, hogy ingatlanrészét férje részére 16 000 000 Ft értékben értékesítette, egy éven belül lakást vásárolt, ebből következően a kedvezményre jogosult.
A Megyei Illetékhivatal a 2005. október 25. napján kelt fizetési meghagyásában a felperes terhére az Itv. 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt 2%-os, illetve 6%-os illetékkulcs alkalmazásával 740 000 Ft vagyonszerzési és 3000 Ft eljárási illetéket szabott ki.
A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2005. február 13. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a mentességre irányuló kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint a hatóságnak alkalmaznia kellett volna az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat, azaz az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete, a közös tulajdon megszüntetése ugyanis az adásvételi szerződés tartalmi elemeinek megfelelt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában idézte az Itv. 21. §-ának (1) és (5) bekezdéseit, 25. §-ának a közös tulajdon megszüntetése esetére vonatkozó vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettségről rendelkező (1)-(2) bekezdéseit, és megállapította, hogy az adásvételi szerződés és a közös tulajdon megszüntetése két egymástól eltérő jogi kategória, nem egymással szorosan összefüggő jogintézmény, ezeket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az Itv. is külön-külön nevesíti, azokra az általánostól eltérő szabályokat állapít meg. A közös tulajdon megszüntetését a Ptk. a "tulajdonjog" és nem pedig a "kötelem" körében szabályozza. Ezen rendszertani elhatárolás mellett az irányadó bírói gyakorlat sem értékeli a közös tulajdon megszüntetésére irányuló jogügyletet az adásvétel különös nemének, annál is inkább, mert nem tulajdonszerzési mód, hanem a tulajdonközösség megszüntetésének egy lehetséges módozata.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 214. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes jogelődjének a 2005. február 13. napján kelt határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú eljárásra jogosult hatóságot új eljárásra kötelezte.
A közös tulajdon megszüntetése esetén az illetékezés szabályait az Itv. 25. §-a tartalmazza. A (2) bekezdés szerint a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az esetleges értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A felperes nem azért fordult az illetékhatósághoz, mert a házastársi vagyonközösség megszüntetése alapján illetékköteles értékkülönbözethez jutott, e jogszabály helyett a K., K. u. 11. szám alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlan megvásárlásának illetékügyében az Itv. 21. §-ának (5) bekezdését kívánta alkalmazni.
A lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét az Itv. 21. §-a szabályozza. Az (5) bekezdés értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete. A felperes az általa vásárolt K., K. u. 11. szám alatti lakóház és a házastársi vagyonközösség megszüntetésével tulajdonából kikerült K., D. u. 10. szám alatti lakóház 1/2 része forgalmi értékének a különbözete alapján kívánt illetéket fizetni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 31. §-ának (5) bekezdése értelmében a házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Ptk. rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A közös tulajdon megszüntetése a Ptk. 148. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján történhet természetbeni megosztással, magához váltással és a közös tulajdon tárgyának értékesítésével. Magához váltás esetén mindegyik tulajdonostársa csak az általa megszerzett rész ellenértékét köteles megfizetni. Az ellenértéket a közös tulajdonban álló dolognak a közös tulajdon megszüntetésekor fennálló forgalmi értékéből kiindulva kell meghatározni. A házastársi közös tulajdont képező lakóingatlan közös tulajdonának forgalmi értéken történő megszüntetése megváltással, az ingatlan ellenérték fejében történő értékesítését, a tulajdoni hányad átruházását is jelenti, amely az illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel.
A felperes lakóingatlanának - a házassági vagyonközösség megszüntetése során megváltási ár ellenében - a volt házastársára történt átruházása lehetővé teszi az újabb lakásingatlana megvásárlása esetén a forgalmi értékkülönbözet megállapítását. Ebből következően a perbeli jogügyletekhez kapcsolódó vagyonátruházási illeték kiszabása során a felperes igényt tarthat az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében szabályozott illetékkedvezmény alkalmazására. Az elsőfokú bíróság és az illetékhatóság ezzel ellentétes álláspontja téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az alperes jogelődjének a határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú eljárásra jogosult hatóságot új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú hatóságnak a megismételt eljárásban akként kell eljárnia, hogy a felperes illetékügyében az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglalt kedvezményre jogosult. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.272/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.