adozona.hu
AVI 2008.4.47
AVI 2008.4.47
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség csak azt a vagyonszerzőt illeti meg, aki az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot szerez meg [1990 évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. május 29-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 2111 hrsz.-ú beépítetlen terület megjelölésű, valamint az ezzel szomszédos 2151 hrsz.-ú kert megjelölésű ingatlanokat. Mindkét ingatlant B. S.-né özvegyi haszonélvezeti joga terhelte. A haszonélvezeti jog jogosultja 2002. szeptember 16-án kelt megállapodással mondott le özvegyi jogáról az ingatlantulajdonos felperes javára 1 600 000 forint ellenérték fejében.
A Megyei Illetékhivatal az ingatlanok forgalmi értékét 8 000...
AVI 2008.4.47 Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség csak azt a vagyonszerzőt illeti meg, aki az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot szerez meg [1990 évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont].
A felperes 2002. május 29-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 2111 hrsz.-ú beépítetlen terület megjelölésű, valamint az ezzel szomszédos 2151 hrsz.-ú kert megjelölésű ingatlanokat. Mindkét ingatlant B. S.-né özvegyi haszonélvezeti joga terhelte. A haszonélvezeti jog jogosultja 2002. szeptember 16-án kelt megállapodással mondott le özvegyi jogáról az ingatlantulajdonos felperes javára 1 600 000 forint ellenérték fejében.A Megyei Illetékhivatal az ingatlanok forgalmi értékét 8 000 000 forintban határozta meg, a vagyoni értékű jog értékét 1 600 000 forintban elfogadta, ezért a 2003. május 12-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 6 400 000 forint után 10%-os illetékmértékkel 640 000 forint visszterhes vagyonátruházási és 4000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A 2003. május 14-én fizetési meghagyásával az özvegyi jog megváltása miatt a felperest a vagyoni értékű jog 1 600 000 forintos értéke után 10%-os illetékmértékkel 160 000 forint visszterhes vagyonátruházási és 4000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezéseket nyújtott be a fizetési meghagyások ellen, vitatta az ingatlanok forgalmi értékét, továbbá bejelentette, hogy illetékkedvezményt kíván igénybe venni, mert a lakótelekre 4 éven belül családi házat épít. Az illetékhivatal megkeresésére az építésügyi hatóság 2003. október 20-án úgy nyilatkozott, hogy a 2771 hrsz.-ú ingatlan családi ház építésére alkalmas építési telek.
Ezt követően a Megyei Illetékhivatal a 2004. július 19-én kelt határozatával a forgalmi értéket az elfogadott 8 000 000 forint keretein belül akként módosította, hogy a 2771 hrsz.-ú ingatlan értékét 5 500 000 forintban, a 2757 hrsz.-ú ingatlan értékét 2 500 000 forintban határozta meg, a fizetési meghagyásokban előírt illetékek megfizetését ismételten előírta.
A felperesnek ingatlanra vonatkozó feltételes illetékmentesség iránti kérelmét elutasította, mert álláspontja szerint nem a felperes, hanem B. B. és B.-né G. V. kapott az ingatlanra fennmaradási és továbbépítési engedélyt a Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzőjétől a 2003. január 14-én kelt határozattal.
A Megyei Illetékhivatal a 2005. március 8-án kelt határozatával a korábbi határozatát visszavonta, a 2771 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában előírt 644 000 forint illetékből 440 000 forint vagyonszerzési illeték megfizetését 2006. május 30-áig felfüggesztette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján, míg a haszonélvezeti jogról való lemondás miatt előírt illetékből 110 000 forint vagyonszerzési illeték megfizetésének felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az építésügyi hatóság 2004. szeptember 8-án kelt határozatával a fennmaradási és továbbépítési engedélyt a felperes nevére átírta, ezért a feltételes illetékmentesség a felperes részére megadható volt a lakóingatlan, azaz a 2771 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan. A haszonélvezeti jogról való lemondás esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény alkalmazására nem volt lehetőség, mert nem lakóház építésre alkalmas telektulajdon vagy haszonélvezeti jog szerzése történt, hanem haszonélvezeti jog megszüntetése.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. július 11-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása iránt. Álláspontja szerint a 2771 hrsz.-ú ingatlan haszonélvezeti jogának megszerzése után előírt vagyonszerzési illeték "megfizetésének" felfüggesztésére irányuló kérelmét jogszerűtlenül utasították el, mert az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja a vagyoni értékű jog megszerzésére is vonatkozik. Álláspontja szerint ő a szerződésben ellenérték fejében először korlátozott tulajdonjogot, majd haszonélvezeti jogot is szerzett.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítélete indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség nem alkalmazható arra az esetre, amikor az ingatlant a vagyonszerző nem vagyoni értékű jog alapításával szerzi meg, hanem az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően a haszonélvezeti jogról lemondanak és ezt követően a tulajdonos az ingatlant tehermentesen használhatja, hasznosíthatja. A haszonélvezeti jog ellenérték fejében lemondással szűnt meg. A felperes nem vagyoni értékű jog megszerzésével szerzett jogot arra, hogy az ingatlant beépíthesse, arra már tulajdonjoga feljogosította. Mindezek alapján az alperes jogszerűen járt el, amikor a felperes haszonélvezeti jog lemondása után igényelt feltételes illetékmentesség iránti kérelmet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresete szerinti határozat hozatalát. Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárás tárgya a haszonélvezeti jog megszerzése után megállapított, de fizetésében fel nem függesztett 110 000 forint illeték. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján haszonélvezeti jogot szerzett. A haszonélvezeti jogról való lemondással gazdagodott, ezért az Itv. feltételes illetékmentességére vonatkozó szabálya erre az esetre is vonatkozik. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása hiányos, a Pp. 221. § (1) bekezdésébe ütközik, mert nem indokolta meg, hogy a haszonélvezeti jog megszüntetése miért nem minősül vagyonszerzésnek.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során a törvény erejénél fogva jogutódlás következett be, 2001. január 1-jétől a 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése értelmében az alperes jogutóda az APEH Központi Hivatal. A Legfelsőbb Bíróság a jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok megsértése nélkül helytállóan állapította meg, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség csak azt a vagyonszerzőt illeti meg, aki az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot szerez meg és e jogára alapítottan vállalja az ingatlannak lakóházzal történő beépítését. A felperes az ingatlan tulajdonjogát már megszerezte és utóbb a haszonélvezeti jogról való lemondással a tulajdonjoga tehermentessé vált. Az ingatlannak a tulajdonos részéről történő beépítését a haszonélvezeti jog sem akadályozta, így ez esetben a vagyoni értékű jog megszűnése után (a vagyonértékű jogról való lemondás után) kiszabott visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésének felfüggesztésére nem kerülhet sor az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában. A felperes ugyanis nem vagyoni értékű jogot szerzett, nem lett haszonélvező a vagyoni értékű jogról való lemondást követően, hanem a megszerzett ingatlan értéke növekedett.
A felperesnek az az állítása, hogy valójában "haszonélvezeti jogot vett", nem felel meg a valóságnak. Az özvegyi haszonélvezeti jog nem forgalomképes, nem vásárolható meg, mert az személyhez fűződő jog. Az özvegyi haszonélvezeti jog a jogról való lemondással megszüntethető, az ezért fizetett ellenérték fejében a tulajdonos nem haszonélvező lesz, hanem tulajdonjoga válik tehermentessé.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 215. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.201/2006.)