A Megyei Illetékhivatal a 2004. november 10-én kelt fizetési meghagyásá..." />

AVI 2008.3.35

Az illetékmentesség feltétele a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, illetve tulajdoni hányadnak a megvásárlása [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2004. július 20-án kelt és augusztus 10-én módosított adásvételi szerződéssel megvásárolta a 1249 hrsz.-ú, "épület és udvar" megjelölésű közös tulajdonban álló ingatlan 3/4-ed részét. A szerződés 6. pontjában rögzítette, hogy a felperes az ingatlanrészt társasház építés céljára vásárolta, a szerződés 10. pontjában nyilatkozott arról, hogy ingatlanforgalmazásra jogosult, ezért illetékkedvezmény megadását kérte.
A Megyei Illetékhivatal a 2004. november 10-én kelt fizetési meghagyásá...

AVI 2008.3.35 Az illetékmentesség feltétele a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, illetve tulajdoni hányadnak a megvásárlása [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont]
A felperes 2004. július 20-án kelt és augusztus 10-én módosított adásvételi szerződéssel megvásárolta a 1249 hrsz.-ú, "épület és udvar" megjelölésű közös tulajdonban álló ingatlan 3/4-ed részét. A szerződés 6. pontjában rögzítette, hogy a felperes az ingatlanrészt társasház építés céljára vásárolta, a szerződés 10. pontjában nyilatkozott arról, hogy ingatlanforgalmazásra jogosult, ezért illetékkedvezmény megadását kérte.
A Megyei Illetékhivatal a 2004. november 10-én kelt fizetési meghagyásával 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 553 800 forint visszterhes vagyonátruházási és 3 000 forint eljárási illetéket állapított meg a felperes terhére.
A felperes fellebbezést nyújtott be, melyben a Megyei Jogú Város Jegyzője építési engedélyt adó határozatára hivatkozással az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentesség megadását és a megállapított illeték törlését kérte azzal, hogy a szerződésben lakóház építésére alkalmas ingatlant vásárolt, így részére illetékmentes.
Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes illetéktörlési kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán határozatával a korábbi határozatát és a fizetési meghagyást visszavonta, új eljárásban kívánt az illetékfizetési kötelezettségről rendelkezni.
Az elsőfokú hatóság a 2005. április 13-án fizetési meghagyást bocsátott ki és 2%-os illetékkulcs alkalmazásával 553 800 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 3000 forint eljárási illetéket szabott ki megállapítva, hogy a felperes, mint ingatlanforgalmazó az Itv. 23/A. § (1) bekezdése alapján illetékkedvezményre jogosult, de az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. június 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt arra hivatkozással, hogy az ingatlan általa megvásárolt tulajdoni hányada lakóház építésére alkalmas telektulaj donnák, beépítetlen teleknek minősült, így az illetékmentesség kedvezménye megilleti.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítélete indokolása szerint az illetékmentesség feltételeit az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja és 102. § (1) bekezdés 1) pontja együttesen határozza meg. A beépítetlenségnek - mint a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon fogalmi feltételének - az egész ingatlan vonatkozásában fenn kell állnia az illetékmentesség megadásához. Az ingatlanrész megvásárlásakor az ingatlan "épület és udvar" megjelöléssel volt nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban. A felperes részére az illetékmentesség akkor lett volna megadható, hogyha az ingatlan egészére, és nemcsak meghatározott tulajdoni hányadára áll fenn a jogszabályban előírt "beépítetlen földrészlet" meghatározás. A felperes az ingatlannak 3/4-ed részét vásárolta meg, az Ingatlan természetben megosztott másik részre azonban már lakóépülettel beépített volt, így attól függetlenül, hogy a felperes a megvásárolt ingatlanrészre a teleknagyság miatt építési engedélyt kapott, ez a tény még nem jogosította a felperest illetékmentességre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak megváltoztatásával keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján megilleti, mert az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontját, ezért a Pp. 206. § (1) bekezdésében ütközően jutott arra a következtetésre, hogy illetékmentességre nem jogosult. A felperes által megvásárolt ingatlanrész beépítetlen teleknek minősült, így ez az ingatlanrész teljes egészében megfelelt a beépítetlen telekrész fogalomnak. Arra hivatkozott, hogy az építésügyi hatóság is építési teleknek - beépítetlennek tekintette a megvásárolt ingatlanát, amikor arra építési engedélyt adott, ezt a tényt a 2004. január 27-i építéshatósági szemle jegyzőkönyv is igazolta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A peres eljárás alatt hatályba lépett 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése értelmében 2007. január 1-jétől az alperesi jogelőd feladatait az APEH Központi Hivatala vette át és végzi, a Legfelsőbb Bíróság ezért a jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkezett jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentesség feltétele a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, illetve tulajdoni hányadnak a megvásárlása. A lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmat az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontja értelmezi. így lakóházra építésre alkalmas telektulajdon az építésügyi szabályoknak és a településrendezési terveknek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet. A perbeli esetben a szolnoki 1249 hrsz.-ú ingatlan már lakóépülettel be volt építve és attól függetlenül, hogy a felperesnek használat tekintetében jutó elkerített ingatlan részen lakóépület nem állt, a kedvezmény a felperest nem illeti meg. A felperes a perbeli adásvételi szerződéssel nem egy beépítetlen telekrészt, hanem egy felépítménnyel is rendelkező osztatlan közös tulajdonban szerzett meghatározott tulajdoni hányadot. Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében - használati megállapodás ellenére is - az ingatlan részbeni beépítettség folytán nem állapítható meg, hogy a felperes üres telekrészt vásárolt, mert tulajdonjoga a Ptk. 139. § (1) bekezdése alapján az egész ingatlanra és a rajta levő felépítményre is kitérjed.
A Legfelsőbb Bíróság a 2003/990. számú elvi határozatában kimondta, hogy az illetékmentesség alkalmazásához a lakóház építésére alkalmas telektulajdon esetében a beépítetlenségnek az egész ingatlan vonatkozásában kell fennállnia. Mindezek alapján az illetékkiszabás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az építésügyi hatóság további beépítésre alkalmasnak találta az ingatlant és a felperesnek építési engedélyt adott.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felperes által hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.097/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.