adozona.hu
AVI 2008.2.24
AVI 2008.2.24
Amennyiben a fél az illetékmentes lakástulajdonon kívül illetékköteles tulajdont is szerez, visszterhes vagyonátruházási illetéket is ki kell szabni [1990. évi XCIII. tv. 102. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. március 12-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a B., hrsz.-ú, természetben a T. u. 11. szám alatti ingatlanon eladó által felépítendő és hrsz.-on felvételre kerülő 84,45 m2 társasházi lakást a közös tulajdonból hozzátartozó 763/10 000-ed tulajdoni hányaddal. Az adásvételi szerződés 1.4. pontjában a szerződő felek hivatkoztak a teremgarázs, illetve a tárolók használatára vonatkozó külön megállapodásra. Az adásvételi szerződést a földhivatalhoz illetékkiszabás végett ...
AVI 2008.2.24 Amennyiben a fél az illetékmentes lakástulajdonon kívül illetékköteles tulajdont is szerez, visszterhes vagyonátruházási illetéket is ki kell szabni [1990. évi XCIII. tv. 102. § (1) bek.]
A felperes 2003. március 12-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a B., hrsz.-ú, természetben a T. u. 11. szám alatti ingatlanon eladó által felépítendő és hrsz.-on felvételre kerülő 84,45 m2 társasházi lakást a közös tulajdonból hozzátartozó 763/10 000-ed tulajdoni hányaddal. Az adásvételi szerződés 1.4. pontjában a szerződő felek hivatkoztak a teremgarázs, illetve a tárolók használatára vonatkozó külön megállapodásra. Az adásvételi szerződést a földhivatalhoz illetékkiszabás végett 2003. március 13-án jelentették be.A B. Polgármesteri Hivatal Megyei Illetékhivatala, mint elsőfokú hatóság 2004. április 14-én helyszíni szemlét tartott. Megállapította, hogy a lakás egy 2003. évben átalakított négyszintes, három emeletes 18 lakásos társasházban van. Az alapító okirat szerint közös tulajdonban van a 267,19 m2 területű teremgarázs, valamint az 55,3 m2 területű tároló helyiség. Összehasonlító értékadatok alapján az illetékhivatal a lakás forgalmi értékét 22 680 000 forintban, a garázsbeálló forgalmi értékét 2 320 000 forintban állapította meg.
Ennek alapján az illetékhivatal a 2004. május 27-én kelt fizetési meghagyásával a felperest a garázs után 10%os illetékkulcs alkalmazásával 232 000 forint visszterhes vagyonátruházási és 3000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte, míg a lakás szerzését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján illetékmentesnek tekintette.
A felperes fellebbezést nyújtott be vitatva a garázs után fizetendő illeték jogszerűségét. Az alperes a 2004. december 23-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2. §-a értelmében a külön tulajdonba tartozó ingatlanrésszel együtt vásárolt, annak alkotórészét képező, a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányad osztja a lakás sorsát. A lakást a hozzátartozó közös tulajdoni hányaddal együtt szerezte meg és mivel a lakás illetékmentes, a garázs, amely nem minősül külön, önálló ingatlannak nem esik illetékfizetési kötelezettség alá. Vitatta a garázs forgalmi értékét is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentesség csak a lakásra vonatkozik. Az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja, a lakástulajdon fogalmát meghatározó rendelkezés szerint nem minősül lakástulajdonnak az épülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybe épült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.). Ebből következően a megvásárolt társasházi külön tulajdonnak nem alkotórésze a teremgarázsból a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányadban kifejezett garázsbeálló, hanem az önálló ingatlan, így arra a lakásra vonatkozó illetékmentesség nem tejed ki. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a teremgarázs egészének forgalmi értékét állapította meg az illetékhivatal. A garázs forgalmi értéke a felperest illető részben került meghatározásra, így a felperes összegszerűségi kereseti kérelmét sem találta megalapozottnak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes törvényes és megalapozott határozatot hozott.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását a keresete szerint. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontját, valamint a 102. § (1) bekezdés f) pontjának negyedik mondatát. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a vonatkozó rendelkezéseket és a társasházra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával állapította meg, hogy a társasházi külön tulajdonban álló lakással együtt a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra, a garázsra nem vonatkozott az illetékmentesség. A garázs a lakás alkotórésze volt, és így mentes az illetékkiszabás alól.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az adásvételi szerződéssel olyan vagyontárgyat szerzett meg, amely magában foglalta a lakást és attól elkülönülten önálló ingatlanként a garázsbeállót is. Az illetékmentesség azonban csak a lakásra vehető igénybe.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 2. számú végzésével elrendelte, mert a felülvizsgálati kérelem a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt formai feltételeknek megfelelt.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A vagyonszerzéskor hatályban volt a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész (16. §) - a 3. § (2) bekezdésében, és a 19. §-ban szabályozott esetet kivéve - a külön tulajdonba tartozó lakás (helyiség) alkotórészét képezi, azzal együtt önálló ingatlan. A 16. § (1) bekezdése értelmében közös tulajdonba tartozik az az épületrész, épület-berendezés, nem lakáscélú helyiség és lakás, amelyet az alapító okirat külön tulajdonként nem jelöl meg. Ha a földrészlet nem képezi harmadik személy tulajdonát, az is a közös tulajdonba tartozik. A törvény 17. § (1) bekezdése szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdontárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
A felperes a külön tulajdonába kerülő társasházi öröklakással és az ahhoz a közös tulajdonból tartozó 763/10 000-ed tulajdoni hányaddal együtt a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányad mértékében kifejezve megszerezte a gépkocsibeálló tulajdonjogát és az adásvételi szerződésben rendezték külön megállapodással utalással az ebből a közös tulajdonból a felperest megillető rész használatára vonatkozó szabályokat.
Miután a felperes az illetékmentes lakástulajdonon kívül illetékköteles tulajdont is szerzett az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az alperes jogszerűen járt el, amikor a garázsbeálló tulajdonjogának megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.035/2006.)