adozona.hu
AVI 2007.12.129
AVI 2007.12.129
Osztatlan tulajdonközösség esetén az illetékmentesség csak akkor állapítható meg, ha a beépítetlenség az egész ingatlanra fennáll (1990. évi XCIII. tv. 26. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. április 17-én kelt, és november 11-én módosított adásvételi szerződéssel megvásárolta az 6435/1 hrsz. alatti 2390 m2 területű ingatlannak az egészhez viszonyított 1586/2390-ed tulajdoni hányadát, amely a tulajdonos társak használati megosztása folytán egy beépítetlen telekingatlan-résznek felelt meg. A felperes a szerződés 7. pontjában vállalta, hogy a vétel tárgyát képező területre négy éven belül lakóházat épít. A vételkor az egész ingatlan másik tulajdoni hányada egy társa...
AVI 2007.12.129 Osztatlan tulajdonközösség esetén az illetékmentesség csak akkor állapítható meg, ha a beépítetlenség az egész ingatlanra fennáll (1990. évi XCIII. tv. 26. §).
A felperes 2003. április 17-én kelt, és november 11-én módosított adásvételi szerződéssel megvásárolta az 6435/1 hrsz. alatti 2390 m2 területű ingatlannak az egészhez viszonyított 1586/2390-ed tulajdoni hányadát, amely a tulajdonos társak használati megosztása folytán egy beépítetlen telekingatlan-résznek felelt meg. A felperes a szerződés 7. pontjában vállalta, hogy a vétel tárgyát képező területre négy éven belül lakóházat épít. A vételkor az egész ingatlan másik tulajdoni hányada egy társasházi épülettel már beépített volt.A Megyei Illetékhivatal a 2004. május 17-én kelt fizetési meghagyásával 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 7 741 170 forintban szabta ki a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Az alperes a 2004. július 21-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú hatóság az osztatlan közös tulajdonra figyelemmel a 2004. november 11-én kelt határozatával 3 926 266 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 3000 forint eljárási illetéket szabott ki.
Ezt a határozatot a felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. január 18-án kelt határozatával helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy üres, beépítésre alkalmas ingatlanrészt vásárolt meg, amelyre időközben társasházat épített, ezért a vagyonszerzése illetékmentes. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra, valamint az alperes megsemmisítő és új eljárást elrendelő határozatára és annak elsőfokú határozatára is kiterjedően megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján feltételes illetékmentességre jogosult. Megállapította, hogy a Város Jegyzője határozatával a felperes részére a 6435/1. hrsz.-ú ingatlanra felépített lakóépületre használatbavételi engedélyt adott. A társasház alapító okirata szerint a 2390 m2 területű ingatlanból 354 m2 területű földrészletre társasház alapítás címén a tulajdonjog bejegyzésre került a Körzeti Földhivatal határozatával.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja szerint a lakóház építésére alkalmas telektulajdon az is, amely egy épülettel már beépített, de azon az építésügyi szabályoknak és a településtervezési terveknek megfelelően kialakított részletén lakóépület építhető. A jogszabályi rendelkezés helyes értelmezése lehetővé teszi az ún. tömbtelkeken, lakóparkokban az ingatlan megosztása nélkül több lakóházakból álló társasházak építését és így a feltételes illetékmentesség biztosítását. Az adásvételi szerződés egyértelműen rögzítette, hogy az eladó az egészhez viszonyított 1586/2390-ed tulajdoni hányadot, mint üres telekingatlant vásárolt, e tényt az alperes nem hagyhatta volna figyelmen kívül. Az építkezés ténye és a kiadott végleges használatbavételi engedély bizonyítja a feltételes illetékmentesség megadásának feltételeit, ezért az alperes jogsértően állapította meg, hogy a felperes beépített földterületet vásárolt meg és arra feltételes illetékmentesség nem vehető igénybe.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontját, 102. § (1) bekezdés 1) pontját. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmát. A feltételes illetékmentesség szempontjából irreleváns, hogy építési engedély birtokában a megvásárolt telekrészen lakóház építhető. A feltételes illetékmentesség csak telekmegosztással létrejövő, önálló, beépítetlen földrészletre adható meg. Olyan ingatlanra, vagy ingatlanrészre, amely vagy amelynek másik része már lakóházzal beépített, nem jár illetékmentesség.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint társasház esetében a földrészlet, amely társasházi közös tulajdonba tartozik, üres földrészlet, hisz csak arra építhető a társasházi felépítmény és a földrészlet az egyes lakások külön albetétben kerülnek felvételre és a közös tulajdon pedig ahhoz tartozó tulajdoni hányadban kerül kifejezésre. Jogi értelemben ezért az általa vásárolt telektulajdoni hányad beépítetlen földrészletnek minősül.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, amikor az alperes törvényes és megalapozott határozatát jogszabálysértőnek minősítette. Az adásvételi szerződés tárgya a 6435/1. hrsz.-ú, 2390 m2 területű ingatlannak az egészhez viszonyított 1586/2390-ed tulajdoni hányada volt. A teljes ingatlanterület már beépített volt a tulajdonostárs által épített társasházi felépítménnyel. A Ptk. 139. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott tulajdoni hányadrész szerint több személyt is megillethet (közös tulajdon). A tulajdonostársak tulajdoni hányada nem az ingatlan egy meghatározott területrészére vonatkozó kizárólagos tulajdonjogot jelent, hanem az egész ingatlanból őt megillető eszmei tulajdoni hányadot. Ez akkor is fennmarad, ha egyébként a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan használatának kérdésében úgy állapodnak meg, hogy az ingatlan meghatározott területeit egyik vagy másik tulaj donortárs használja. A felperes egy osztatlan közös tulajdonból 1586/2390-ed tulajdoni hányadot vásárolt, amely a használati megosztás folytán egy üresen álló területrész volt. A felperes téves álláspontjával ellentétben a perbeli ingatlannak nem a még be nem épített területrészét vásárolta meg, hanem az egész ingatlan tulajdonjogának 1586/2390-ed tulajdoni hányadát. Az ingatlan, mivel azon a szerzéskor már állt egy lakóház, beépítetlen ingatlannak nem tekinthető, így az ingatlan az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja alapján a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak, azaz lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészletnek nem felelt meg, ezért a felperest az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételes illetékmentesség nem illette meg. A Legfelsőbb Bíróság Elvi Határozatainak Gyűjteménye 2003. évi 2. számában közzétett 990. számú elvi határozatában kifejtettek szerint az osztatlan közös tulajdon esetében az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség csak akkor állapítható meg, ha a beépítetlenség az egész ingatlanra vonatkozóan fennáll. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a beépíthetőség lehetősége miatt a tulajdoni hányad megszerzését az Itv. szabályai alkalmazásában beépítetlennek tekintette.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította, mert a jogerős közigazgatási határozat törvényes és megalapozott. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.349/2005.)