adozona.hu
AVI 2007.12.126
AVI 2007.12.126
Az illetékkötelezettség keletkezését a törvény határozza meg és ez nem függ attól, hogy a szerződés szerint a tulajdonjog megszerzése mikor történt (1990. évi XCIII. tv. 3. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2001. július 11-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 6529/2/A/56 hrsz. szám alatti orvosi rendelőt, valamint a 6529/2/A/57 hrsz. alatti klubhelyiség megjelölésű ingatlant. Az eladó az ingatlanok tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta.
Az adásvételi szerződés 7.4. pontja szerint a felperesi vevő főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ezért az illeték megállapítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 23/A. § (...
AVI 2007.12.126 Az illetékkötelezettség keletkezését a törvény határozza meg és ez nem függ attól, hogy a szerződés szerint a tulajdonjog megszerzése mikor történt (1990. évi XCIII. tv. 3. §).
A felperes 2001. július 11-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 6529/2/A/56 hrsz. szám alatti orvosi rendelőt, valamint a 6529/2/A/57 hrsz. alatti klubhelyiség megjelölésű ingatlant. Az eladó az ingatlanok tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta.Az adásvételi szerződés 7.4. pontja szerint a felperesi vevő főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ezért az illeték megállapítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 23/A. § (1) bekezdése alapján kérte. Az adásvételi szerződést 2001. július 31. napján nyújtották be a Körzeti Földhivatalhoz, az eladó a tulajdonjog bejegyzéséhez az engedélyét 2002. január 7-én adta meg és azt 2002. január 25-én nyújtották be a földhivatalhoz. A Körzeti Földhivatal 2003. február 18-án kelt határozatával jegyezte be a vevő tulajdonjogát és illetékkiszabás végett az iratokat a Megyei Illetékhivatalnak megküldte.
Az illetékhivatal a 2004. március 17-én kelt fizetési meghagyásaival 2%-os illetékkulcs alkalmazással állapította meg a vásárolt ingatlanok után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetéket és az eljárási illetéket. Felhívta a felperes figyelmét arra, hogy amennyiben az ingatlanokat 2003. július 30. napjáig nem adja el, és ennek megtörténtét a határidő leteltét követő 15 napon belül nem igazolja, a megállapított illeték és az egyébként fizetendő illeték különbözetének kétszeresét fogja pótlólag előírni.
A felperes a Megyei Illetékhivatal f.-i Kirendeltségéhez 2004. február 5-én jelentette be, hogy az ingatlanokat határidőn belül, 2004. január 5-én kelt adásvételi szerződéssel továbbértékesítette.
Az illetékhivatal a 2004. április 19-én kelt határozatával a felperes terhére 619 512 forint, valamint 961 056 forint visszterhes vagyonátruházási illeték pótlólagos előírását rendelte el. A határozat indokolása szerint a továbbértékesítési határidő 2003. július 30-án eredménytelenül eltelt, a felperes a továbbértékesítést nem igazolta, ezért az Itv. 23/A. § (7) bekezdése alapján az illetékkülönbözet kétszeresét pótlólag elő kellett írni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. október 22-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak talált, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedőnek megváltoztatta és a 619 512 forint és 961 056 forint illeték pótlólagos előírását törölte. Ítéletének indokolása szerint a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel esetében az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény esetén a határidőt a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat földhivatali benyújtásától kell számítani. A Ptk. 368. § (1) és (2) bekezdése értelmében a tulajdonjog fenntartással történt adásvételi szerződés a szerződés megkötésének időpontjában érvényesen létrejött, azonban a vevő a vétel tárgyán a tulajdonjogot csak szerzi meg, ha az eladó a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájárul. A vevő részére a továbbértékesítés lehetősége is akkor nyílik meg, amikor az eladó a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájárul. Mindaddig amíg a vételár teljes kifizetéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja, a vevő részére a rendelkezési jog korlátozott, továbbértékesítési jogosultsággal nem rendelkezik. Az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt kedvezményhez fűzött határidő is csak attól az időponttól veheti kezdetét, amikor a vevő továbbértékesítési jogosultsága korlátlanul fennáll. A felperes 2002. január 25-én a tulajdonjog bejegyzési kérelem földhivatali bemutatásának időpontjától számított két éven belül, 2004. január 5-én az ingatlanokat továbbértékesítette, így eleget tett az Itv. 23/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek, a továbbértékesítés tényét határidőben igazolta, ezért az alperes határozata jogszabálysértő, a pótilleték előírására nem volt jogszabályi lehetőség.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a felülvizsgálati kérelme tartalma szerint a kereset elutasítását. Az alperes rendkívüli jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint az Itv. 77/A. § (1) bekezdése, az Itv. 23/A. § (7) bekezdése és 3. § (3) bekezdés a) pontja, 91. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság törvénysértően állapította meg a tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés alapján az Itv. 23/A. § (7) bekezdésében foglalt határidő kezdő időpontját. Az elsőfokú bíróság tévesen kötötte a határidő kezdetét az ingatlanok tulajdonjogának tényleges átszállásához. A szerződés megkötésekor keletkezik az illetékkötelezettség, az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdése az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül írja elő a továbbértékesítés megtörténtét és ehhez a határidőhöz köti az illetékkedvezmény fennmaradását. Az Itv. egyértelmű szabályozást tartalmaz, ezért függetlenül attól, hogy a vevő mikor szerzi meg ténylegesen az illetékkedvezményhez ingatlan biztosított tulajdonjogát az határidőt nem hosszabbíthatja meg a tulajdonjog megszerzésének későbbi időpontja.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat. Az elsőfokú bíróság tévesen, az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja, 23/A. § (7) bekezdés, 91. § (1) bekezdésének helytelen értelmezésével állapította meg a az Itv. 23/A. § (7) bekezdésében írt határidő kezdő időpontját. A rendelkezés egyértelműen a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számítja a két éves határidőt. A vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentése pedig az az időpont, amikor a vagyonszerzést az Itv. 91. § (1) bekezdése alapján a földhivatalnál bejelentik. A bejelentési kötelezettség az illetékkötelezettségkor keletkezik, az Itv. 91. § (1) bekezdése az illetékkötelezettség keletkezésétől számított harminc napot biztosít az illetékkiszabásra történő bejelentésre. Az illetékkötelezettség keletkezését az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja határozza meg a szerződés kötésének napjában, függetlenül attól, hogy a szerződés szerint a tulajdonjog megszerzése mikor történik.
A tulajdonjog fenntartásával kötött adásvételi szerződés esetében is az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időpontban következik be az illetékkötelezettség keletkezése. Ez alól kizárólag az Itv. 3. § (5) bekezdésében foglalt hatósági jóváhagyástól függő vagyonszerzési jogügylet a kivétel. A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatainak gyűjteményében 2003/907. szám alatt közzétett elvi határozat szerint a joggyakorlat egységes abban, hogy a tulajdonjog fenntartásával kötött adásvételi szerződés nem tekinthető, az Itv. 3. § (5) bekezdés hatály alá tartozó jogügyletnek, ez esetben is az adásvételi szerződés megkötésének napjától számított harminc napon belül kell eleget tenni az illetékkiszabásra történő bejelentésnek. Erre figyelemmel a kedvezmény megadásához szükséges elidegenítési kötelezettség e naptól számít, és nem a tényleges tulajdonjog megszerzésétől. A részletfizetési kedvezmény miatt a rendelkezési jogosultságot (tulajdonjog) később megszerző vevőnek az elidegenítésre előírt határideje - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem hosszabbodik meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, mert tévesen értelmezte, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította, mert az alperes határozata megalapozott és törvényes. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.261/2005.)