adozona.hu
AVI 2006.5.53
AVI 2006.5.53
A kifizetett találmányi díj a kutató munkaviszonyához kapcsolódik, így nem önálló tevékenységből származó vagyoni érték (1995. évi CXVII. tv. 25.§)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 2001., 2002. adóévre vonatkozóan - kivéve a 2001: évi november havi áfa kötelezettséget - átfogó adóellenőrzést végzett a felperesnél, melynek eredményeként nyugdíjbiztosítási alapot és egészségbiztosítási alapot terhelő 32 671 000 Ft adóhiányt állapított meg, kötelezte ennek megfizetésére, de sem adóbírságot, sem mulasztási bírságot, sem késedelmi pótlékot nem szabott ki.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot annak VI. részének kijavításával helybenhagyta. ...
AVI 2006.5.53 A kifizetett találmányi díj a kutató munkaviszonyához kapcsolódik, így nem önálló tevékenységből származó vagyoni érték (1995. évi CXVII. tv. 25.§)
Az elsőfokú adóhatóság 2001., 2002. adóévre vonatkozóan - kivéve a 2001: évi november havi áfa kötelezettséget - átfogó adóellenőrzést végzett a felperesnél, melynek eredményeként nyugdíjbiztosítási alapot és egészségbiztosítási alapot terhelő 32 671 000 Ft adóhiányt állapított meg, kötelezte ennek megfizetésére, de sem adóbírságot, sem mulasztási bírságot, sem késedelmi pótlékot nem szabott ki.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot annak VI. részének kijavításával helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes és a kutatók között létrejött "találmányi szerződések" és "újítási szerződésekéből következően a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéseként kidolgozott szolgálati találmányokra vonatkozóan a szabadalmi igény a munkáltatót illeti meg. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Tszo. tv.) 13. § (1) bekezdése alapján a szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót tanulmányi díj illeti meg. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 26. § (1) bekezdésére figyelemmel a felperesnél alkalmazásban álló munkavállalók, az érintett kutatók nem önálló tevékenységként végezték a kutatómunkát, így nem tartozik az Szja. tv. 16. § (1) bekezdés szerinti önálló tevékenység körébe.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a munkáltató által a szolgálati találmány feltalálójának vagy örökösének fizetett díjazás, melyet a Tszo. tv. 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdése és 13. § (1) bekezdése is alátámaszt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a perben két kérdéskört kellett vizsgálni: az egyik, hogy a kutatók részére kifizetett szolgálati találmányi díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül-e, másrészt, hogy a találmányi díjak a szerzői jogdíj szabály hatálya alá tartozó művek-e, így mentesek-e a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) alapján a foglalkoztatót és a magánszemélyeket terhelő járulékoktól.
Megállapította, hogy a felperes alkalmazottai a felperes telephelyén, laboratóriumában, a felperes eszközeivel végezték a kutatómunkát, melynek eredményeként keletkezett a találmány. Így a kifizetett találmányi díjakat az Szja. tv. 25. § (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó, a munkaviszonyból származó, vagy összefüggésben rendszeresen, vagy eseti jelleggel kapott vagyoni értéknek minősül. Ezt erősíti a Tszo. tv. 9. § (1), (2) bekezdése és 10. § (2) bekezdése is. Ebből következően a kifizetések nem mentesek az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alapokat megillető járulékoktól sem.
A Tbj. tv. 4. § k) pontja határozza meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát az Szja. tv.-re utalva. A járulékalapot nem képező jövedelmeket a Tbj. tv. 21. § a)-c) pontja sorolja fel. A perbeli időszakban a szabályozás azonban a találmányi (szolgálati, alkalmazotti) díjból származó jövedelmeket nem sorolta ide, mint nem járulékalapot képező jövedelmet.
A Tbj. tv. 2003. január 1-jétől hatályos módosítása a 21. § d) pontjában már nevesíti a találmányi szabadalmi oltalom felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjat, de ez a perbeli időszakra nem vonatkoztatható.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését azon elvi jelentőségű jogkérdés eldöntése érdekében, hogy a feltalálóval megkötött találmányi szerződések alapján a feltalálót vagy a jogutódját megillető találmányi díj az Szja. tv. 16. § (1) bekezdése szerinti önálló tevékenységből, vagy az Szja. tv. 25. § (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből eredő bevételnek minősül-e. Álláspontja szerint a perben élesen elkülöníthető a kutatómunkáért kapott munkadíj, illetve a szolgálati találmány hasznosítását követően a feltalálót megillető találmányi díj, a feltalálót polgári jogi találmányi díjszerződés alapján illeti meg, melynek semmi köze a munkaviszonyhoz.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a per eldöntéséhez szükséges tényállást megfelelő mértékben feltárta, a perben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és azok helyes értelmezésével jogszerű döntést hozott, mellyel a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban rámutat arra, hogy a Tszo. tv. 9. § (1) bekezdése szerint szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból eredően kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A 10. § (1) bekezdése értelmében a szolgálati találmányra a szabadalom, a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Megállapítható, hogy a felperes tevékenységi körébe a természettudományos kutatás, kísérleti fejlesztés, ezen belül alapkutatások végzése a növénynemesítést szolgáló biotechnológiai, nemesítés módszertani területen. A felperes alkalmazottai tehát olyan kutatók, akik az intézet főtevékenységét végzik munkaszerződésük szerint, márpedig a munkaköri fő kötelezettség a kutatás. A találmányok hasznosításának joga a munkáltatót, vagyis a felperest illette meg.
Ugyanakkor a Tszo. tv. 13. § (1) bekezdése alapján a szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg. A kifizetett találmányi díjak a kutatók munkaviszonyához kapcsolódnak, és így az Szja. tv. 25. § (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó, munkaviszonyból származó vagy ezzel összefüggésben rendszeresen, vagy eseti jelleggel kapott vagyoni érték. E munkaviszonyból származó jellegnek nem mond ellent az a körülmény, hogy a feltaláló díjazására a Tszo. tv. 6. §-a szerint a találmányi díjszerződés az irányadó és a 15. § (3) bekezdése szerint a találmányi díj szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. Az alapjogviszony a felperes és a kutatók között ugyanis továbbra is a munkaviszony marad.
Arra is helyesen utalt a jogerős ítélet, hogy a Tbj. tv. 21. § (1) bekezdés c) pontja negatív módon határozza meg a járulékalapot nem képező jövedelmeket. A perbeli időben hatályos szabályozás azonban a találmányi (szolgálati, alkalmazotti) díjból származó jövedelmeket nem sorolta ide, mint nem járulékalapot képező jövedelmet.
A jogerős ítélet helyesen utalt továbbá arra is, hogy a 2003. január 1-jétől hatályos, újonnan beiktatott Tbj. tv. 21. § d) pontja már feltünteti a találmányi, szabadalmi oltalom felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjat, ezt azonban a peresített időszakra nem lehet vonatkozatni.
Erre utalt egyébként a Tbj. tv. 21. § d) pontjában írt rendelkezést bevezető 2002. évi XLII. törvény 194. §-ához fűzött miniszteri indokolás is.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.235/2004.)