adozona.hu
BH 2008.10.279
BH 2008.10.279
A köztisztviselői, illetve ügykezelői besorolás alapja a tevékenység jellege, és nem az iskolai végzettség [Ktv. 1. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperest - 2003. július 25-ére visszamenőleges hatállyal - II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói munkakörbe sorolja át. Megállapította az alperes felmentése jogellenességét, rendelkezett a felperesnek a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói munkakörébe történő visszahelyezéséről, és kötelezte az alperest étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, valamint külön juttat...
BH 2008.10.279 A köztisztviselői, illetve ügykezelői besorolás alapja a tevékenység jellege, és nem az iskolai végzettség [Ktv. 1. §].
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperest - 2003. július 25-ére visszamenőleges hatállyal - II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói munkakörbe sorolja át. Megállapította az alperes felmentése jogellenességét, rendelkezett a felperesnek a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói munkakörébe történő visszahelyezéséről, és kötelezte az alperest étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, valamint külön juttatás megfizetésére; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a III. besorolási osztályba sorolt ügykezelő munkakörű felperes a mezőgazdasági termelők agrártámogatásának igénybevételével összefüggő adatszolgáltatást és a nyilvántartás számítógépes adatfeldolgozásával kapcsolatos feladatokat látta el. A felperes közszolgálati jogviszonyát az alperes a 2005. március 9-én kelt létszámcsökkentéssel indokolt felmentéssel megszüntette, a jognyilatkozatot a munkaügyi bíróság amiatt találta jogellenesnek, mivel az felmentési tilalomba ütközött.
A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező besorolás tekintetében az elsőfokú bíróság a kereset megalapozottságát állapította meg, mivel megítélése szerint a besorolásnál nem a munkavégzés jellege, hanem az iskolai végzettség a mérvadó, így a középiskolai végzettséggel rendelkező felperest főelőadóként már eredetileg is a II. besorolási osztályba kellett volna sorolni. A felperes közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejére tekintettel a fizetési fokozatát 7. fokozatban állapította meg, és eszerint kötelezte az alperest a visszamenőleges átsorolásra (illetménye megállapítására).
Az alperes a kereset elutasítása iránt fellebbezéssel, a felperes a visszahelyezése mellőzése és elmaradt illetménye iránt csatlakozó fellebbezéssel élt.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében megváltoztatta, a felperesnek a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói munkakörbe való átsorolása tekintetében a keresetet elutasította; a felmentés jogellenességének megállapítása vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a felperes visszahelyezését mellőzte. A jogellenesség jogkövetkezményei tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság egyetértett a felmentés jogellenességével kapcsolatos elsőfokú ítéleti következtetéssel, nem osztotta viszont a besorolással kapcsolatos álláspontot. A Ktv. 1. § (7) bekezdés a) és b) pontja, a köztisztviselő és az ügykezelő jogszabályi fogalmának egybevetése alapján megállapította, hogy az alperes a felperest helyesen sorolta be az ügykezelő III. osztályba, ezért ezt a besorolását alaptalanul vitatta.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet besorolásra vonatkozó részének megváltoztatását, és a besorolásra vonatkozó keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a Ktv. 23. §-ának és az 1. § (7) bekezdés a) pontjának megfelelően. Álláspontja szerint az ügykezelő besorolással az alperes megszegte az Mt. 5. §-át, az egyenlő bánásmód követelményével ellentétes az, hogy a fizetés nélküli szabadsága alatt őt helyettesítő munkatársát és a hivatalvezető titkárnőjét is köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkeznek az övénél magasabb iskolai végzettséggel. Az igényelt besorolás alátámasztásaként részletesen előadta a munkakörében ellátott feladatokat, így azt, hogy az agrártámogatások összegéről szóló több oldalas lista alapján összesítő kimutatást készített, ami a hivatali jelentés alapját képezte, a külső kapcsolattartás folytán beérkezett információkat gyűjtötte, összesítette, falugazdász táblázatokat készített, önállóan irodaszer igény felmérését és összesítést végzett. Feladatát képezte az irodai eszközök karbantartása, megrendelések készítése, eszközök átvétele, szerződések nyilvántartása, személyi anyagok kezelése, hivatali bélyegzők átvétele, kiadása, az egész éves iktatott ügyek nyomtatvány füzetben vezetése, pályázati felhívás megjelentetése. Kiemelte a falugazdászok által leadott számlák formai követelményeknek megfelelőssége ellenőrzését, a pénzügyi osztály utasításainak, észrevételeinek a főfalugazdász részére történt közvetítését, amik szerinte különösen megalapozták a keresetét.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős részítéletnek a besorolásra vonatkozó keresetét elutasító rendelkezését sérelmezte [Pp. 275. § (2) bekezdés].
A felperes ezen kereseti kérelme elbírálásánál nem volt jelentősége annak, hogy a jogviszonya fennállása alatt korábban nem tette vita tárgyává a besorolást, mivel a besorolás jogellenessége annak folyamatos fennállása alapján a jogviszony fennállása alatt mindvégig vitatható.
A másodfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező besorolás megalapozottsága vizsgálatakor helyesen indult ki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 1. § (7) bekezdéséből, amely a köztisztviselő és az ügykezelő fogalmát definiálja, és a besorolás alapját képezi. Helyesen állapította meg, hogy - az elsőfokú ítélettel ellentétben - a megkülönböztetés alapja a tevékenység jellege, nem pedig az iskolai végzettség.
A Ktv. 1. § (7) bekezdésének a köztisztviselőkre, illetve az ügykezelőkre vonatkozó meghatározása alapján a besorolás tekintetében a jogellenesség hiányáról levont jogerős ítéleti következtetés nem ütközik a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokba. A felülvizsgálati kérelemben felsorolt felperesi feladatok nem támasztották alá, hogy az alperesnél érdemi ügyintézői feladatokat végzett, vagy az alperes feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészített [Ktv. 1. § (7) bekezdés a) pont]. Nem minősülnek köztisztviselői érdemi ügyintézői tevékenységnek a felperes által a munkakörébe tartozóan végzett feladatok, a tevékenységének jellege alapján a munkaköre tipikusan ügykezelői munkakör, mivel a közigazgatási szervnél közhatalmi, érdemi irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet nem végzett, ehelyett ezek gyakorlásához kapcsolódó, nem érdemi, és nem ügydöntő feladatokat látott el [Ktv. 1. § (7) bekezdés b) pont].
A Ktv.-nek a köztisztviselői és ügykezelői minősítésre, valamint az ezzel összefüggő besorolásra vonatkozó kógens szabályaira tekintettel a közszolgálati jogviszonyban álló személyt a reá irányadó törvényi feltételek, és nem pedig a másik közszolgálati jogviszonyban állóval való összehasonlítás alapján kell besorolni, ezért az egyenlő bánásmódra és az Mt. 5. §-ára hivatkozásnak ebben a körben nincs helye.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős részítéletnek a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatú főelőadói besorolásra vonatkozó felperesi keresetet elutasító rendelkezését hatályában fenntartotta, az ezt meghaladó rendelkezéseit nem érintette.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.365/2007.)