adozona.hu
BH+ 2008.10.472
BH+ 2008.10.472
Ha a munkavállalót határozott időre vezetői feladatok ellátásával bízták meg, ez a munkakör határozott idejű megállapítását jelentette, amely a munkaviszonya határozatlan idejét nem érintette. E vezetői megbízás visszavonása - minthogy a munkakör módosítását jelenti - egyoldalú intézkedéssel nem megengedett, a munkaviszony azonban rendes felmondással átszervezés címén felmondható volt [Mt. 89. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes pontosított keresetében a vezetői megbízás visszavonása és a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, elmaradt vezetői pótlék megfizetését, a továbbfoglalkoztatásának mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek megállapítását kérte annak figyelembevételével, hogy 2005. február 1-je és 2006. április 11-e közötti időszakban munkanélküli járadékban részesült.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2005. január 31. napján kelt intézk...
BH+ 2008.10.472 Ha a munkavállalót határozott időre vezetői feladatok ellátásával bízták meg, ez a munkakör határozott idejű megállapítását jelentette, amely a munkaviszonya határozatlan idejét nem érintette. E vezetői megbízás visszavonása - minthogy a munkakör módosítását jelenti - egyoldalú intézkedéssel nem megengedett, a munkaviszony azonban rendes felmondással átszervezés címén felmondható volt [Mt. 89. § (2) bekezdés].
A felperes pontosított keresetében a vezetői megbízás visszavonása és a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, elmaradt vezetői pótlék megfizetését, a továbbfoglalkoztatásának mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek megállapítását kérte annak figyelembevételével, hogy 2005. február 1-je és 2006. április 11-e közötti időszakban munkanélküli járadékban részesült.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2005. január 31. napján kelt intézkedésével jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért az az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg, és az alperest 489.682 forint elmaradt vezetői pótlék, továbbá 2 970 918 forint elmaradt munkabér, valamint ezen összegek késedelmi kamata, öt havi átlagkeresetnek megfelelő 1 265 585 forint megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2002. július 15-étől állt munkaviszonyban az alperessel. A felek a munkaszerződést határozatlan időre kötötték kollégiumi nevelőtanár munkakörre, munkavégzése helyeként az egyetem kollégiumait jelölték meg. Ugyanezen a napon a felperest a rektor 2002. július 15-től 2006. július 14-éig terjedő határozott időre megbízta az egyetem kollégiumaiban az igazgatói feladatok ellátásával. A munkaszerződés alapján illetmény és vezetői pótlék illette meg felperest, és a felek megállapodása alapján az alperes térítésmentesen szolgálati lakást biztosított számára.
Az alperes rektora 2005. január 11-én kelt intézkedésében közölte a felperessel, hogy az Egyetemi Tanács módosította a kollégiumok szervezeti és működési szabályzatát, és ennek következtében a kollégiumi igazgatói munkakör megszűnt. Erre tekintettel visszavonta a felperes vezetői megbízását, és 2005. január 1-jétől a vezetői pótlék folyósítását megszüntette. Ezt követően a 2005. január 31-én kelt intézkedésével az alperes rendes felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát az egyetemen zajló, a felperes munkakörét is érintő átszervezésre hivatkozással. Az indokolás szerint az átszervezés folytán a felperes által ellátott munkaköri feladatokat "kiszervezik", azokat a munkáltató a jövőben nem munkaviszony keretében kívánja elláttatni, ez az egyetemnek gazdasági megtakarítást jelent.
A munkaügyi bíróság az egyetemi SzMSz rendelkezései alapján megállapította, hogy felperes munkaviszonyára az Mt.</a> szabályai, az illetmény és pihenőidő tekintetében a Kjt. szabályai irányadók. A felperes ténylegesen kollégiumi igazgatói feladatokat látott el munkaviszonya keretében, a kollégiumi nevelő tanár munkakörre megkötött munkaszerződést még ugyanazon a napon módosították, a felperes munkakörét kollégiumi igazgatói munkakörre változtatták. Az alperes 2005. január 11-én kelt, az igazgatói munkakörre vonatkozó intézkedése, mint egyoldalú intézkedés jogellenes volt, mert az Mt. 82. § (1) bekezdése szerint közös megegyezéssel lehetett volna a munkaszerződést módosítani. A felmondás indoka viszont ténylegesen a felperes kollégiumi nevelőtanári feladatainak kiszervezésére vonatkozott, alperes egy magánszeméllyel, illetve egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződést a nevelőtanári feladatok ellátására. A bíróság mindebből arra következtetett, hogy a felmondás nem érintette a felperes kollégiumi igazgatói munkakörét. Megállapította továbbá, hogy az átszervezési folyamatban a javaslat, döntés és jóváhagyás kizárólag a B. G. Kollégiumra vonatkozott, holott felperes a B. I. Kollégium tekintetében is igazgatói munkakört látott el. Az összegszerűségnél a bíróság a keresethez igazodóan külön kötelezte az alperest az elmaradt vezetői pótlék, továbbá külön az elmaradt munkabér megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a marasztalás összegének egy évi vezetői pótlék összegére: 410 400 forintra történő leszállítását. Sérelmezte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes személyes illetékmentességét.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest vezetői pótlék címén 68 400 forint és ennek 2005. február 1-jétől járó törvényes kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást kiegészítette. Megállapította, hogy az Egyetemi Tanács 2004. október 6-án a határozatával módosította és elfogadta az egységes szerkezetbe foglalt Kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatát az SzMSz 6. számú mellékleteként. Összevetette a Szabályzat 6. §-ának és 7. §-ának a módosítás előtti és a módosított rendelkezéseit: míg korábban az irányítás, vezetés feladatát, a kollégiumokban folyó nevelőmunkát a kollégiumi igazgató irányította és végezte, továbbá az intézményvezető jellemző feladatait is nevesítette a Szabályzat [6. § és 7. § (2) bek.], addig a módosított szabályok szerint a B. G. Kollégium központi szervezeti egység, ahol az irányítás, vezetés feladatát és kollégiumban folyó nevelőmunkát a kollégiumi tanár irányítja és végzi az oktatási rektor-helyettes felügyelete mellett; az Állam és Jogtudományi Kar B. I. Kollégiuma folyamatos működtetése a Kar dékánjának a feladata. A módosított 7. § (2) bek. már nem tartalmazza a vezetői jogosítványokat rögzítő pontokat.
A kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság érdemi döntésével. Álláspontja szerint a felek kettős munkakörre fennálló egységes munkaviszonyt hoztak létre. Idézte a felperes előadását, amely szerint két kollégiumban végezte az igazgatói munkát, és néha kiegészült ez a munkája a kollégium nevelőtanári feladatok ellátásával. A felperes maga adta elő, hogy a két munkakörre létrehozott foglalkoztatást, a kettős jogviszonyt elfogadta.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az Egyetemi Tanács határozata eredményeként mindkét kollégiumban a kollégiumi igazgatói munkakör megszűnésének következményeként intézkedett az alperes a felperes munkakörének módosításáról, amikor a kollégiumi igazgatói megbízást visszavonta és a módosított Szabályzat szerint a kollégiumi tanár munkakörben történő további foglalkoztatásról rendelkezett. Ez egyoldalú munkakör módosításként a törvénybe ütközött. A rendes felmondás indoka tartalmazta a munkakör átszervezését, valamint a felperes által ellátott feladatok kiszervezését is. A kollégiumi igazgatói munkakörhöz kapcsolódóan a perben az alperes bizonyíthatta az igazolt SzMSz módosítással az átszervezés tényét. Ugyanakkor az alperes mindkét kollégiumot érintően kiszervezte a kollégiumi nevelői feladatokat, a B. G. Kollégiumban a T-B. Kft., a B. I. Kollégiumban dr. U. S. vette át polgári jogi szerződés alapján a nevelőtanári tevékenységhez tartozó feladatokat.
A másodfokú bíróság a rendes felmondás jogszerűségének megállapítása mellett a vezetői megbízás jogszerűtlen visszavonásához kapcsolódóan a vezetői pótlék megfizetésére vonatkozó felperesi igényt alaposnak találta, és ezért 2005. január 1-jétől február 28-ig terjedően a rendes felmondást megelőző munkáltatói intézkedés jogellenességére figyelemmel e pótlék megfizetésére kötelezte az alperest.
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az alperest a határozott időre szóló vezetői megbízás visszavonása folytán 2005. március 1-jétől 2006. február 28-ig 410 400 forint vezetői pótlék és kamata megfizetésére kötelezését kérte az Mt. 4. § (1) bekezdése, 75/A. § (1) bekezdése, 76. §-a, 87. § (1) bekezdés b) pontja és 89. §-a, valamint a felsőoktatásról szóló, a perbeli időben hatályos 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései [9. § (1) bek., 9/H. §, 16. § (2) bek., 21. §, 22. § (2) bek., 47. § (4) bek. és 113. §, valamint a Pp. 164. §. (1) bekezdése, 206. § (1) bekezdése és 221. § (1) bekezdése] megsértésére hivatkozva.
A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás a jogkérdés érdemi elbírálását nem befolyásolja. Vitatta a kettős munkakör megállapítását, azt fogalmilag kizártnak tartotta. Fenntartotta azt a perbeli álláspontját, hogy mivel őt kollégiumi nevelőtanárként alkalmazták, megbízás alapján végezte a kollégiumi igazgatói feladatokat. Az alperes külön intézkedett a munkaviszonya megszüntetése iránt, és külön a vezetői megbízása visszavonása iránt. Már ez okból sem lehet az alperesi rendes felmondást kiterjesztően, oly módon értelmezni, hogy az a vezetői megbízást is érintette, továbbá a vezetői megbízást az alperes korábban vonta vissza. Az alperes a vezetői tevékenységének egyoldalú megszüntetése esetén a felperest ért hátrányokért helytállni tartozik. Az alperes vagylagos fellebbezési kérelme is alátámasztja az Mt. 88. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazására vonatkozó álláspontját. Vitatta az átszervezés tényét, a nevelőtanári feladatok, a munkakör megmaradt, csupán elnevezése változott kollégiumi tanár elnevezésre. A felügyeleti jogkör változása nem jelentette munkakörének megváltozását, csak a függelmi kapcsolatrendszer változott. A T-B. Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést színlelt szerződésnek, a dr. U. S.-ral kötött megbízási szerződést helyettesítésnek tartotta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet helyes ténybeli és jogi indokai alapján a hatályában való fenntartását kérte. Állította, hogy az átszervezés ténylegesen megvalósult, és azt a per során bizonyította is.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1.A peres iratokhoz csatolt munkaszerződés és vezetői megbízás alapján - azok tartalma szerint - a jogerős ítélet megalapozottan, helyes jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy felperes a kollégiumi nevelőtanár munkakörre létesített munkaviszonyában a "vezetői megbízásban" meghatározott időtartamra kollégiumi igazgatói feladatokat is ellátott. A két munkakörbe tartozó feladatokra tekintettel ennek kettős munkakörként való minősítése nem jogszabálysértő (Mt. 75/A. §). A perben vitatott munkáltatói intézkedések elbírálása ennek figyelembevételével helytállóan, a törvénynek megfelelően történt.
A kollégiumi igazgatói feladatok határozott időre szóló ellátása csupán a munkakör határozott idejű megállapítását jelentette, felperes határozatlan idejű munkaviszonyát nem érintette. Ennélfogva a vezetői megbízás visszavonása csupán a munkakör módosítását jelentette, így a felülvizsgálati kérelem ezzel kapcsolatban a határozott idejű munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 88. § (2) bekezdése alkalmazását tévesen igényelte.
Az előbbieknek nem mond ellen, hogy az adott esetben a vezetői megbízás visszavonását, mint a munkakör egyoldalú módosítását a másodfokú bíróság helyesen jogellenesnek [Mt. 82. § (1) bekezdés] minősítette.
A rendes felmondás indoka valóságát és okszerűségét illetően a tényállás megállapítását a felülvizsgálati kérelem sikertelenül, kellő indok nélkül támadta.
A kollégiumi igazgatói munkakör megszűnését az Egyetemi Tanács határozattal elfogadott, módosított Kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzata 6-7. §-a egyértelműen alátámasztja: míg a módosítás előtt a 6. § mindkét kollégium esetében az irányítást, vezetést a kollégiumi igazgató feladataiként határozta meg, a 7. § pedig a kollégiumi igazgatóról és feladatairól rendelkezett, a módosított szabályzat 6. §-a szerint az irányítást, vezetést a kollégiumi tanár végzi az oktatási rektor-helyettes felügyelete mellett a B. G. Kollégiumban, az Állam és Jogtudományi Kar B. I. Kollégiumának folyamatos működtetése a kar dékánjának a feladata; a 7. § pedig kizárólag a kollégiumi tanárról rendelkezik, tehát a módosított Szabályzat kollégiumi igazgatói munkakört már nem ismer.
Az alperes a kollégiumi tanárként foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését a becsatolt okiratok másolatával bizonyította, azt felperes sem vitatta, és az ugyancsak becsatolt vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés a kollégiumi tanár (nevelőtanár) tevékenység "kinevezését", azaz nem munkaviszony keretében való ellátását igazolja. Átszervezésnek minősül az is, ha a munkáltató az addig munkaviszony keretében ellátott feladatot a továbbiakban polgári jogi jogviszonyban lát el.
A felperes a perben maga sem hivatkozott arra, hogy az alperes a munkaviszonya megszüntetését követően munkakörébe más, új munkavállalót alkalmazott volna.
A felmondási indok valóságát és okszerűségét a jogerős ítélet tehát megalapozottan, eljárási jogszabálysértés nélkül állapított meg. A vállalkozási és megbízási szerződés érdemi vizsgálata a munkaügyi per tárgyát nem képezte.
A felülvizsgálati kérelem a felsőoktatásról szóló törvény megsértését csupán a törvény 16. § (2) bekezdése és 21. § (2) bekezdése tekintetében indokolta, így csupán ezek képezhették a felülvizsgálat tárgyát. A 16. § (2) bekezdése az egyetemi és főiskolai tanári munkakör meghívás alapján történő betöltéséről szól, így a perben nem volt alkalmazható. A 21. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az oktató, tudományos kutató tekintetében a munkaviszony, közszolgálati jogviszony létesítése, illetve megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény Szabályzatban, kollektív szerződésben állapítja meg. Alperesnél e szabályozás hiánya a felperes munkaviszonya megszüntetésének jogszerűségét nem érintette, minthogy a rendes felmondás a fent kifejtettek szerint az Mt. 89. § (2) bekezdésének megfelelt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.II.10.591/2007.)