adozona.hu
AVI 2002.7.94
AVI 2002.7.94
Az Itv. 68. § (2) bekezdése nem tartalmaz olyan tiltást, illetve megszorítást, hogy az illeték alapját legfeljebb a bejelentett értékig lehet csökkenteni [1990. évi XCIII. tv. 68. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. december 22-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a B., L. u. 21. szám alatti 480 m2-es és az L. tér 9. szám alatti 4271 m2-es ingatlanokat 6 800 000 Ft, illetve 61 200 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 1993. december 22-én került benyújtásra a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, amelyet a földhivatal 1994. augusztus 23-án továbbított a Fővárosi Illetékhivatalhoz illetékkiszabás végett.
A Fővárosi Illetékhivatal az L. u. 21. szám alatti ingatlan forgalmi érté...
AVI 2002.7.94 Az Itv. 68. § (2) bekezdése nem tartalmaz olyan tiltást, illetve megszorítást, hogy az illeték alapját legfeljebb a bejelentett értékig lehet csökkenteni [1990. évi XCIII. tv. 68. § (2) bek.]
A felperes 1993. december 22-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a B., L. u. 21. szám alatti 480 m2-es és az L. tér 9. szám alatti 4271 m2-es ingatlanokat 6 800 000 Ft, illetve 61 200 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 1993. december 22-én került benyújtásra a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, amelyet a földhivatal 1994. augusztus 23-án továbbított a Fővárosi Illetékhivatalhoz illetékkiszabás végett.A Fővárosi Illetékhivatal az L. u. 21. szám alatti ingatlan forgalmi értékét 6 800 000 Ft-ban elfogadta, de az L. tér 9. szám alatti ingatlan vételárát nem. Többszörösen megismételt eljárás és helyszíni szemléket követően a L. u.-i ingatlan forgalmi értékét 159 625 000 Ft-ban állapította meg, figyelembe véve 138 700 000 Ft számlákkal igazolt beruházási költséget és alkalmazva 16,26%-os forgalmi érték mérséklést. Ennek eredményeként 159 625 000 Ft forgalmi érték után fizetési meghagyásával a felperest 7 981 250 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kiszabott illetéket 6 005 800 Ft-ra leszállította. Rámutatott arra, hogy az L. tér 9-11. sz. ingatlan szerzéskori állapotában volt forgalmi értéket helyesen állapította meg, de tévesen mérsékelte 16,26%-kal, mivel 37,92%-os mérséklésnek lett volna helye. A mérsékelt forgalmi érték ennek megfelelően 113 296 000 Ft, a másik ingatlan forgalmi értékeként bejelentett - és elfogadott - 6 800 000 Ft-ra figyelemmel a két ingatlan együttes forgalmi értéke 120 096 000 Ft.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az adásvételi szerződésben foglalt vételárnak megfelelő illetékmérséklést kért. A forgalmi érték tekintetében szakértői bizonyítást indítványozott.
Az alperes fenntartva a határozatában foglaltakat a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy a felperes visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségét 2 501 800 Ft-ra mérsékelte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 68. § (1) bekezdése értelmében a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzáérkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak illetékkiszabásra, vagy erről az illetékhivatal más módon tudomást szerez. A (2) bekezdés szerint, ha az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése illetőleg mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő 6 hónapon történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50%-kal mérsékli.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a perben az L. u. 21. szám alatti ingatlan forgalmi értéke, az Itv. 68. § (2) bekezdése szerinti hivatali késedelmes ügyirat továbbítás miatt előállott forgalmi értékcsökkenés mértéke, valamint a 138 700 000 Ft számlákkal igazolt beruházási összeg nem volt vitatott.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el az L. tér 9. szám alatti ingatlan forgalmi értékének az adásvételi szerződés illetékhivatali érkeztetés idején fennállott forgalmi értékének megállapítása iránt. A szakértő az ingatlan 1994. évi értékét 73 800 000 Ft-ra becsülte. A szakértői véleményt a felperes elfogadta, az alperes túl alacsonynak tartotta, de másik szakértő kirendelését nem indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítélkezésének alapjául a szakértő által megállapított forgalmi értéket elfogadta, így a két ingatlan együttvéve 80 600 000 Ft illetékalap csökkentendő az Itv. 68. § (2) bekezdésének megfelelő 37,92%-kal, azaz 30 563 520 Ft-tal. Ennek eredményeként az 50 036 480 Ft forgalmi érték 5%-a a felperes által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték helyes összege.
Ennek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségét 2 501 800 Ft-ra mérsékelte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az illeték alapja 68 000 000 Ft. Álláspontja szerint az Itv. 68. § (2) bekezdése alapján az illeték alapját legfeljebb a bejelentett értékig lehet csökkenteni.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyes az abból levont jogi következtetése is, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján helyes indokai alapján hagyta helyben.
A felperes fellebbezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték mérsékléséről rendelkező Itv. 68. § (2) bekezdése nem tartalmazott olyan tiltást, illetve megszorítást, hogy az illeték alapját legfeljebb a bejelentett értékig lehet csökkenteni.
Az Itv. 68. § (2) bekezdését módosította a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 22. §-a. Ennek alapján az Itv. 68. § (2) bekezdése alapján a mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél. Az 1994. évi LXV. törvény 39. § (4) bekezdése értelmében e törvény 21-28. §-aiban foglalt rendelkezések 1994. december 1-jén lépnek hatályba. A rendelkezéseket a hatályba lépést követően a földhivatalhoz bejelentett vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Ennek alapján megállapítható, hogy ez a módosított Itv. 68. § (2) bekezdése illetve annak megszorító szövegezése a perbeli esetben még nem alkalmazható.
A pernyertes felperesnek a másodfokú eljárás során perköltsége nem merült fel, ezért annak viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett.
A pervesztes alperes illetékmentességére figyelemmel a tárgyi illetékfeljegyzése jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 35.028/2001.)