adozona.hu
AVI 2002.3.38
AVI 2002.3.38
Az Itv. a feltételes illetékmentesség megadásához a lakóházépítésre alkalmas telektulajdont és a lakóház építési szándékot követeli meg (1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az I. és II. r. felperesek az 1997. november 5-én kelt adásvételi szerződéssel megszerezték a beépítetlen terület 6/24 részére tulajdonjogát, ugyanerre vonatkozóan a III-VI. felperesek pedig haszonélvezeti jogot szereztek. Az illetékhivatal az adásvételi szerződés szerinti forgalmi értéket elfogadva - az ingatlanszerzőket 56 000 Ft, 48 000 Ft, 24 000 Ft és 32 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéknek és 4000 Ft ingatlan-nyilvántartási e...
AVI 2002.3.38 Az Itv. a feltételes illetékmentesség megadásához a lakóházépítésre alkalmas telektulajdont és a lakóház építési szándékot követeli meg (1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §)
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az I. és II. r. felperesek az 1997. november 5-én kelt adásvételi szerződéssel megszerezték a beépítetlen terület 6/24 részére tulajdonjogát, ugyanerre vonatkozóan a III-VI. felperesek pedig haszonélvezeti jogot szereztek. Az illetékhivatal az adásvételi szerződés szerinti forgalmi értéket elfogadva - az ingatlanszerzőket 56 000 Ft, 48 000 Ft, 24 000 Ft és 32 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéknek és 4000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéknek, mint illetékelőlegnek a megfizetésére kötelezte. A felperesek a határozat kézhezvétele után kérték feltételes illetékmentesség biztosítását arra figyelemmel, hogy a megvásárolt ingatlanon 4 éven belül lakóházat kívánnak építeni. Kérelmüket az illetékhivatal elutasította. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatot az alperes a 4. számú határozatában helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdésének a) pontjára, 102. § (1) bekezdésének l) pontjára, 102. § (3) bekezdésére alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó. Az 1997. november 5-én megszerzett ingatlanrész pedig nem volt alkalmas lakóházzal történő beépítésre. Ezért a feleket a 4 éves feltételes illetékmentesség nem illette meg.A felperesek keresetükben a határozat hatályon kívül helyezését kérték arra figyelemmel, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségük nem áll fenn. Építési szándékukról időben nyilatkoztak, a telek lakóház építésére alkalmas, erre vonatkozóan építési engedéllyel is rendelkeznek.
Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperesek keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperesek tekintetében az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételek közül csupán az teljesült, hogy időben jelezték az illetékhivatalnak lakóház építési szándékukat. Az adásvételi szerződéssel azonban csupán 322 m2-es ingatlanrészt vásároltak, és ez a rendelkezésre álló építésügyi hatósági nyilatkozat szerint sem alkalmas önállóan lakóházzal történő beépítésre. Utalt egyben arra, hogy a kiegészítő telekhányad megvásárlása valóban lakóház építési szándék megvalósítása érdekében történt. Ez azonban az illetékkiszabás szempontjából azért nem értékelhető, mivel a felperesek eleve rendelkeztek lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnal és építési szándékuk megvalósítása nem a szerződésben megjelölt telekhányad megszerzésétől függött. A telek már az 1996-os vételkor az 1997. november 5-i szerződéssel történő telekrész megszerzése nélkül is lakóházzal beépíthető lett volna. A 322 m2-es telekhányad megszerzésével csupán a lakóház építési szándék megvalósításának szubjektív akadálya hárult el, mivel a volt társtulajdonos már nem akadályozhatta meg a felpereseket a lakóházépítés megvalósításában.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérték annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmük szerinti döntés meghozatalát. Azzal érveltek, hogy az alperes határozata szerinti álláspontot elfogadó jogerős ítélet kiterjesztő jogértelmezésére figyelemmel nem felel meg az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Az illetékmentesség törvényi feltételei esetükben fennálltak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezte; az alperes 4. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Az Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében "mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozathat az illetékhivatalnál". Tekintettel arra, hogy az illetékmentesség megadásának feltételeit törvény rögzíti, így az ennek tárgyában való döntéshozatalnál csak a törvényhelyben rögzített feltételek megléte vizsgálható. Az a perben nem volt vitatott, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjának második mondatában meghatározott törvényi feltételnek a felperes megfelel. Ezért a perben eldöntendő kérdésként a törvényhely első mondata szerinti feltételek kapcsán kellett határozatot hozni. Ez pedig a jogalkotó céljának megfelelően - lakóház építési szándék elősegítése érdekében - a feltételes illetékmentesség megadásához az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontjában írtakra is figyelemmel - a lakóház építésre alkalmas telektulajdont és lakóház építési szándékot követelt meg. Nem írja elő, és ezáltal nem teszi lehetővé sem olyan okok és körülmények vizsgálatát, hogy a vagyonszerző miért csak bejelentése időpontjában kíván lakóházat építeni, azt miért nem tette meg korábban és törvényi feltételként építési engedély meglétét sem írja elő. Az Itv. 26. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésből is csupán az következik, hogy ha a vagyonszerző a lakóház felépítését a határidő elteltét követő 15 napon belül használatbavételi engedéllyel nem igazolja, akkor az illetékhivatal által megállapított, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket ki kell fizetnie. A törvényi szabályozás értelmében a vagyonszerzőt a vagyonszerzési szerződéshez kapcsolódóan feltételes illetékmentesség akkor illette meg, ha "az ingatlanon a szerződés illetékkiszabással történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít". Tehát, a törvényi feltétel nem a tulajdoni hányadon történő lakóház építést, hanem a tulajdoni hányad megszerzése kapcsán az ingatlanon lakóház építésére alkalmas telektulajdonon való építést részesíti feltételes illetékmentességben. Az pedig a perben nem volt vitatott, hogy maga az ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak minősült.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezésnek nem felel meg, ezért a Pp. 275/A. § (5) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra is kiterjedően, egyben az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Az iratokban arra utaló adatok találhatók, hogy a lakóház időközben építési engedély alapján felépült, illetve, hogy a felperesek a perben felülvizsgálni kért közigazgatási határozat szerinti fizetési kötelezettségüket már teljesítették. Ezért a Legfelsőbb Bíróság nem dönthetett az adatok elégtelensége miatt a perben felülvizsgálni kért közigazgatási határozatok megváltoztatásáról. A közigazgatási szervnek határozatát a Legfelsőbb Bíróság ítéletében foglaltakra, valamint az egyéb rendelkezésére álló adatokra az Itv. rendelkezéseinek megfelelően kell meghoznia. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35. 164/2000.)