adozona.hu
EH 2008.1695
EH 2008.1695
Az állam által juttatott, a privatizált gázközmű-vagyonnal kapcsolatos kompenzáció lakosságot megillető részével kapcsolatos igényeket a Ptk. alapján kell megítélni (Ptk. 361. §, 2002. évi LXIII. tv. 2. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi község területén 1993-1995. évben lakossági hozzájárulásból és önkormányzati pénzeszközökből gázmű-fejlesztési beruházás valósult meg. A felperesek fejenként 60 000 forint hozzájárulást fizettek. A létrehozott vezetékes gázműhálózat tulajdonjogát az önkormányzat 1995. évben átruházta a T. Rt.-re. A 2002. évi LXIII. törvény alapján a község területén megvalósult beruházással összefüggésben az önkormányzat 45 228 069 forint vagyonjuttatást kapott az államtól. Az Önkormányzat képvise...
A felperesek fejenként további 31 000 forint visszatérítésére kérték kötelezni az alperest a Ptk. 361. §-a, a 2002. évi LXIII. törvény 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Ptk. 327. §-a alapján.
A jogerős ítélet a felperesek keresetét elutasította.
Megállapította, hogy a 2002. évi LXIII. tv. (továbbiakban: Kompenzációs Törvény), úgynevezett Kompenzációs Törvény a felperesek keresetét nem alapozza meg. A Törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint ugyanis önkormányzati hozzájárulásnak csak a lakosság természetbeni munkavégzésének az értéke minősült. A felperesek a pénzbeni hozzájárulásukat csak a 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján, az állami gázszolgáltató által lebonyolított beruházás esetén igényelhetnék vissza. A Ptk. 361. § (1) bekezdésében meghatározott együttes feltételek azért sem állnak fenn, mert az alperes a vagyonjuttatást nem jogalap nélkül, hanem a Kompenzációs Törvény alapján szerezte, és ehhez az előnyhöz nem a felperesek által befizetett hozzájárulás terhére jutott. A bíróság alaptalannak találta a felpereseknek a Ptk. 327. §-ára történt hivatkozását is, mivel a fejenként 20 000 forint visszajuttatása az alperes részéről nem tekinthető tartozáselismerésnek. A Kompenzációs Törvény alapján az önkormányzat a megszerzett vagyonjuttatással szabadon rendelkezett.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek előadták, hogy a követelésükre a Kompenzációs Törvény 2. § (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni. Állították, hogy az államtól kapott juttatás tartalmazza az önkéntes kötelezettségvállalásuk alapján befizetett hozzájárulásukat is. Ennek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével keresetüknek helyt adó határozat hozatalát kérték.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy az alperes vagyongyarapodásának a jogcímét és a mértékét a törvény állapította meg, ami önmagában kizárja a Ptk. 361. § (1) bekezdésének az alkalmazását. A felperesek az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet alapján hozzájárulásuk fejében a gázközművön nem szereztek tulajdonjogot, a kompenzáció célja ugyanakkor a közművagyon átadásából eredő vagyonvesztés kompenzálása volt.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Nem tévedett az eljárt bíróság annak megállapításával, hogy a Kompenzációs Törvény az alperes perbeli juttatására teremtett törvényi alapot, azaz jogviszonyt az állam és az önkormányzat között hozott létre. A Törvény 1. §-a szerint az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e közötti időszakban önkormányzati hozzájárulásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gázközmű-vagyonnal összefüggésben a helyi önkormányzatokat e törvény alapján járandóság illeti meg. A 2. § (1) bekezdése szerint a járandóság számításának alapja az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e között igazoltan gázközmű létesítésére fordított önkormányzati hozzájárulás. A (2) bekezdés szerint e törvény alkalmazásában önkormányzati hozzájárulásnak minősül
az állami gázszolgáltató által lebonyolított beruházás esetén az önkormányzat, illetve a lakosság részéről a gázszolgáltatónak átadott készpénz, illetve
az önkormányzat által lebonyolított beruházás esetén az önkormányzatnak a gázközmű beruházás közvetlen előkészítésére, továbbá kivitelezésére fordított ráfordításának az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben, illetőleg a beruházásnak az állami gázszolgáltató tulajdonba adására vonatkozó dokumentumokban elismert nettó összege, valamint a lakosság természetbeni munkavégzésének az e törvény 2. számú melléklete szerint számított értéke.
A törvény szövegéből következően a jogalkotó valóban különböztetett a lakosság hozzájárulásának a figyelembevételét illetően a vagyonjuttatás számítása során. A lakossági készpénzbefizetést abban az esetben vette figyelembe, amennyiben a lakosság befizetése az állami gázszolgáltató részére történt [2. § (2) bekezdés a) pontja]. A perben nem tisztázódott, de bizonyítás tárgyát sem képezte, hogy a perbeli gázközmű beruházás az állami gázszolgáltató vagy az önkormányzat lebonyolításában valósult-e meg. Ehhez kapcsolódóan bizonyítandó kérdés, hogy a lakossági hozzájárulásokat a felperesek a gázszolgáltatónak vagy az önkormányzatnak fizették-e ki. Amennyiben a felperesek a hozzájárulást közvetlenül az állami gázszolgáltatónak fizették meg, perbeli követelésüket nem a Kompenzációs Törvény, hanem a Ptk. szabályai szerint kell megítélni. A törvény ugyanis a fentiek szerint csak az állam és az önkormányzat közötti elszámolási viszonyt rendezte. Ha az alperes részére megállapított és kifizetett juttatás tartalmazza a felperesek készpénz befizetéseit is, az állam által ezen a címen visszajuttatott összeget a felperesek jogszerűen igénylik a Ptk. 361. § (1) bekezdése alapján. Ez következik a törvény céljából, ami a gázszolgáltató tulajdonába került, és az állam által privatizált gázközmű-vagyon létesítésével kapcsolatos önkormányzati - és ezzel együtt lakossági - erőfeszítéseket kívánta kompenzálni. A jogalkotó által szándékolt rendezésnek éppen az volt a célja, hogy az önkormányzati és lakossági forrásokból megvalósított gázközmű-vagyon létesítési költségének arányos része megtérüljön az önkormányzat, illetve a lakosság részére, akik a vagyonon tulajdonjogot nem szerezhettek.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.610/2007.)