adozona.hu
EH 2008.1726
EH 2008.1726
A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál a felmentési időt is figyelembe kell venni (Kjt. 87/A. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1976. augusztus 15-étől állt az alperes alkalmazásában, közalkalmazotti jogviszonyban, tanító munkakörben. Az alperes 2006. február 1-jén kelt határozatával a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2006. március 16-ától kezdődően, felmentéssel megszüntette. A munkáltatói intézkedés a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját - a héthavi felmentési időtartamra figyelemmel - 2006. október 15-ében határozta meg, és a felperest a felmentési idő teljes időtartamára mentesítette...
EH 2008.1726 A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál a felmentési időt is figyelembe kell venni (Kjt. 87/A. §).
A felperes 1976. augusztus 15-étől állt az alperes alkalmazásában, közalkalmazotti jogviszonyban, tanító munkakörben. Az alperes 2006. február 1-jén kelt határozatával a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2006. március 16-ától kezdődően, felmentéssel megszüntette. A munkáltatói intézkedés a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját - a héthavi felmentési időtartamra figyelemmel - 2006. október 15-ében határozta meg, és a felperest a felmentési idő teljes időtartamára mentesítette a munkavégzés alól.A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya 2006. november 15. napján szűnik meg, és erre tekintettel az alperest további egyhavi átlagkeresetként bruttó 215 322 forint és annak 2006. március 16-ától számított törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni.
Álláspontja szerint 30 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, amelynek kezdeti időpontja 1976. augusztus 15-e, ezért az alperes jogellenesen határozta meg a felmentési idejét hét hónapban. A felmentési idő is jogszerző időnek minősül valamennyi közalkalmazotti jogosultság tekintetében, s ha közalkalmazott a felmentési idő alatt szerzi meg a hosszabb felmentési időre való jogosultságot - a felperes esetében 2006. augusztus 15-én -, a felmentési idejét ennek alapján kell meghatározni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a közalkalmazott felmentési idejét a felmentési intézkedésig, illetve amennyiben a munkáltató későbbi időponttól határozza meg a felmentési idő kezdetét, úgy a felmentési idő kezdetéig terjedő közalkalmazotti jogviszony alapján kell és lehet megállapítani.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2006. november 15. napján szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek, tizenöt napon belül 215 322 forintot és annak 2006. március 16. napjától számított törvényes kamatát. Ítéletének indokolása szerint a munkaügyi bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, azonban a megállapított tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, mivel a felmentési idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony fennáll, a közalkalmazotti jogosultságok tekintetében a felmentési idő teljes tartamát a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó jogosultságok megállapításánál figyelembe kell venni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az alperes a közalkalmazottat 2006. március 15-étől 2006. október 15-éig terjedő időre - a teljes felmentési időre - mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, így a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek szüneteltek. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) felmentési időre vonatkozó rendelkezései nem írják elő a jogviszonyban töltött idő számításánál a jogviszony szünetelése időtartamának figyelembevételét, az alperes a közalkalmazott felmentési idejét a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően állapította meg hét hónapban.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte annak indokai alapján.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A megyei bíróság helyesen hivatkozott a Kjt. 25. §-ának (2) bekezdésére, mely szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethetőségének esetkörén belül az e) pontban jelölt felmentés a munkáltatót megillető olyan egyoldalú jogosultság, ami annak jogszerű gyakorlásával a felmentési idő lejártakor eredményezi a közalkalmazotti jogviszony megszűnését. A felmentési idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony fennáll. A felmentési időt, a közalkalmazottat megillető egyes jogosultságok tekintetében - szabadság, tizenharmadik havi juttatás stb. - olyannak kell tekinteni, mint azt az időt, amikor a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettségének a jogviszony keretében eleget tesz.
A Kjt. rendelkezései szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya a felmentés utolsó napján szűnik meg, és nem az utolsó munkában töltött napon. Az utolsó munkában töltött napon a felek között pénzügyi elszámolás történik, amely azonban a helyes értelmezés szerint nem jelenti azt, hogy a felperes a munkavégzés alóli felmentésre figyelemmel a törvény alapján ne lenne jogosult, az alperes pedig köteles a felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő tekintetében beszámítani.
A megyei bíróság tehát megalapozottan állapította meg, hogy a felperes 2006. augusztus 15-én 30 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, és erre tekintettel a közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél 2006. november 15. napján - nyolc hónapos felmentési idővel - szűnt meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.351/2007.)