adozona.hu
EH 2008.1722
EH 2008.1722
A kedvezőtlen, súlyosan balesetveszélyes körülmények között dolgozó, betanítás alatt álló munkavállaló terhére nem alkalmazható kármegosztás, ha figyelme a térdelő, bizonytalan helyzetben megoszlott, társa jelzését nem észlelte, és keze becsúszott a gép hengerei közé [Mt. 174. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkavégzés közben történt balesete miatt bekövetkezett egészségkárosodása alapján kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét a felperest 2002. október 30-án ért balesettel összefüggésben.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel. A hullámlemez-feldolgozó gépen G. I. alperesi alkalmazo...
EH 2008.1722 A kedvezőtlen, súlyosan balesetveszélyes körülmények között dolgozó, betanítás alatt álló munkavállaló terhére nem alkalmazható kármegosztás, ha figyelme a térdelő, bizonytalan helyzetben megoszlott, társa jelzését nem észlelte, és keze becsúszott a gép hengerei közé [Mt. 174. § (3) bekezdés].
A felperes a munkavégzés közben történt balesete miatt bekövetkezett egészségkárosodása alapján kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét a felperest 2002. október 30-án ért balesettel összefüggésben.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel. A hullámlemez-feldolgozó gépen G. I. alperesi alkalmazottal együtt dolgozott, aki a gép működését M. A. ügyvezetővel együtt magyarázta el a felperesnek. Megmutatták, hol és hogyan kell a feldolgozandó hullámkartont tartani, lenyomni, és a hullámlemezeket a hengereken átengedni. G. I. elmondta, hogy hanggal és kézzel jelzi majd, ha a felperesnek fel kell emelnie a kezét a hullámlemezről. A felperes és G. I. mindkét térdükkel a gépre feltérdelve dolgoztak már több mint egy órája, amikor a felperes bal keze a gép munkahengerei közé szorult, súlyosan roncsolódott, ujjait többszöri műtéttel amputálni kellett.
Az alperes a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása miatt kérte a kereset elutasítását, mivel álláspontja szerint a balesetet az okozta, hogy a felperes a kezét nem emelte fel idejében a hullámlemezről, amit el is ismert.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes a munkaviszony kezdetekor általános jellegű munkavédelmi oktatásban részesítette a felperest, ami nem terjedt ki a balesettel érintett gépre, továbbá a raklapokból összeállított fellépő, valamint a térdelő helyzetben való munkavégzés nem volt szabályos. A per adatai alapján nem találta megállapíthatónak a felperes vétkes közrehatását.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi bíróság a helyesen feltárt tényállásból megalapozott következtetésre jutott. Egyetértett - egyebek mellett - a térdeplő helyzetben történt munkavégzésre vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapítással, és azzal, hogy az alperes nem bizonyította a kármegosztáshoz szükséges munkavállalói közrehatás tekintetében a vétkességet.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan a felperes vétkes közrehatása alapján kármegosztás megállapítását kérte. A felperesnek a keze időben való felemelése elmulasztására vonatkozó elismerésére, az ügyvezetőnek és G. I.-nek a felperes kioktatására, a megfelelő hangjelzésre vonatkozó előadására, C. J. munkavédelmi szakértő megállapítására, a balesetet követő tűzoltói intézkedésről szóló videofelvételre hivatkozással iratellenesnek és tévesnek tartotta az ítéleti tényállást. Álláspontja szerint a baleset nem következett volna be, ha a felperes - általa is elismerten - a munkáltató utasítását betartja, és az utolsó néhány papírlemeznél felemeli a kezét. Súlyos gondatlanságát, figyelmetlenségét K. E. szakértő véleménye is alátámasztotta. Érvelése szerint a felperes a perben maga sem hivatkozott a vétlenségére, és mivel az utasításellenes felperesi magatartás, valamint a baleset bekövetkezése között csupán néhány másodperc telt el, a munkáltató részéről a felperes vétkes magatartásának elhárítása objektíve lehetetlen volt. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe az általa hivatkozott jogesetet, amire a kármegosztás alátámasztásaként hivatkozott.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes súlyos, csonkolásos balesete úgy következett be, hogy a keze a megmunkáló hengerek közé került. Nem volt vitás, hogy a gép rendeltetésszerű használat és szakszerű kezelés mellett megfelelt a biztonságos munkavégzés feltételeinek, a felperest általános munkavédelmi oktatásban részesítették, ez azonban nem terjedt ki a perbeli gépre. Az alperes nem tudta eredményesen cáfolni a másodfokú bíróság által helytállónak elfogadott elsőfokú ítéleti tényállást arról, hogy a felperes és G. I. már több mint egy órája a gépen térdelő helyzetben dolgoztak, és a gép közelében tartózkodott az ügyvezető is, amikor a baleset bekövetkezett. G. I.-t az alperes azért állította a fiatal, kezdő felperes mellé, mivel a gép működését jól ismerte, és ő volt az, aki - a felperes által sem vitatottan - kéz- és hangjelzéssel jelezte, amikor a felperesnek fel kellett emelnie a kezét a hullámpapírról.
Az elsőfokú bíróság figyelembe vette a felperesnek a balesettel összefüggő közigazgatási perben tett tanúnyilatkozatát arról, hogy a baleset amiatt következett be, mert a kezét időben nem emelte fel a hullámpapírról. Helytállóan állapította meg, hogy ebből a körülményből a per egyéb adataival való egybevetés alapján nem következik az Mt. 174. § (2) bekezdésében szabályozott munkáltatói mentesülési ok fennállása.
Azt, hogy a felperes a munkát irányító G. I. kéz-, és hangjelzése ellenére azonnal nem emelte fel a kezét, és az emiatt becsúszott a hengerek közé, a munkavégzés többi körülményével, a gép sajátos működési feltételeivel egybevetve kellett értékelni. Eszerint a felperes és G. I. a hullámlemez-feldolgozó gépre feltérdelve már több mint egy órája dolgoztak, mivel a feldolgozandó hullámkartont felülről le kellett nyomni a megfelelő alsó szívóhatás biztosítása érdekében. A felperesnek tehát egyszerre kellett figyelnie az anyag megfelelő lenyomására, a saját egyensúlya megtartására és a munkát irányító munkatársa kéz- és hangjelzésére.
Az MK 29. számú állásfoglalás c) pont harmadik bekezdése szerint annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult munkavállaló magatartása volt-e, nem hagyhatók figyelmen kívül az adott munka végzésének sajátos körülményei. Ha a balesetet a munkavállaló vigyázatlansága, ügyetlensége, figyelmetlensége, vagy egyéb személyi adottsága okozta, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásnak kizárólag ezek voltak az okai. Az adott esetben az előbbiekből következően az alperes mentesülése nem állhat fenn [Mt. 174. § (2) bekezdés].
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg azt is, hogy a kármegosztásnak az Mt. 174. § (3) bekezdésében előírt feltételei nem állnak fenn. Az adott kedvezőtlen, súlyosan balesetveszélyes körülmények között instabil helyzetben dolgozó és betanítás alatt álló felperes terhére nem értékelhető vétkes magatartásként, hogy a figyelme a munkavégzés során az egyensúlyozás és a hullámlemez lenyomása között megoszlott, és a keze becsúszott a hengerek közé. Az alperes nem cáfolta G. I. tanúnyilatkozatát arról, hogy "a baleset nagyon gyorsan történt, szinte pillanatok alatt". Ilyen körülmények között a gépen ugyancsak térdeplő, a munkát irányító munkatárs kéz-, és hangjelzése az adott esetben nem volt alkalmas arra, hogy a balesetmentes munkavégzést a kezdő felperes tekintetében biztosítsa.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.487/2007.)