adozona.hu
EH 2008.1717
EH 2008.1717
A munkáltató nem alkalmazhat súlyos szankcióként rendkívüli felmondást, ha szakértői figyelmeztetés alapján tudta, hogy a munkavállaló iskolai végzettsége alapján a feladat ellátására nem alkalmas. Ezt nem érinti, hogy a munkavállaló a feladat ellátásával szemben nem tiltakozott [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével, továbbá igényt tartott tanfolyami díj és szabadságmegváltás megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2005. szeptember 7-én kelt rendkívüli felmondásával az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg, továbbá kötelezte az alperest elmaradt munkabé...
EH 2008.1717 A munkáltató nem alkalmazhat súlyos szankcióként rendkívüli felmondást, ha szakértői figyelmeztetés alapján tudta, hogy a munkavállaló iskolai végzettsége alapján a feladat ellátására nem alkalmas. Ezt nem érinti, hogy a munkavállaló a feladat ellátásával szemben nem tiltakozott [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével, továbbá igényt tartott tanfolyami díj és szabadságmegváltás megfizetésére.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2005. szeptember 7-én kelt rendkívüli felmondásával az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg, továbbá kötelezte az alperest elmaradt munkabér, négyhavi átlagkereset, felmentési időre járó átlagkereset, szabadságmegváltás és tanfolyami díj megfizetésére.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az általános iskolai ének-zene szakos tanári végzettségű felperessel az alperes 2005. február 1-jétől kulturális szervező munkakör ellátására kötött határozatlan idejű munkaszerződést azt követően, hogy a felperes 2004 nyarán az alperes megbízása alapján kidolgozott egy művészeti iskolai pedagógiai programot. Az alperes a felperest a munkakörébe tartozó feladatokon kívül szóban az alapítandó művészeti iskola pedagógiai programjának elkészítésével és oktatásszervezői tevékenység végzésével is megbízta.
Az alperes a megyei főjegyzőnek a D. P. Alapfokú Művészeti Iskola nyilvántartásba vételére és működési engedélyének elutasítására vonatkozó 2005. szeptember 5-ei határozata kézhezvétele után rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. A 2005. szeptember 7-én kelt munkáltatói jognyilatkozat indokolása szerint a felperes 2005. augusztus 12-étől munkára nem jelentkezett, szóban közölte ugyan, hogy beteg, de a bemutatott orvosi igazolások a keresőképtelenségét nem támasztották alá. Az alperes súlyos kötelezettségszegésnek minősítette, hogy a felperes nem tett eleget az egyesület által alapítandó művészeti iskola megszervezésével, az engedélyezéshez szükséges teljes dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatainak, amivel súlyos presztízsveszteséget és anyagi kárt okozott; mindamellett az iskola szervezésével kapcsolatos leterheltségre hivatkozva kulturális szervező munkát sem végzett.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes táppénzes állományba vétele adminisztratív hiba miatt maradt el, és a felperest az Országos Orvosszakértői Intézet véleménye alapján visszamenőlegesen táppénzes állományba vették. Az alperes ugyanakkor tudott a felperes megbetegedéséről, ezért az ezzel kapcsolatos indok nem adott alapot a rendkívüli felmondáshoz.
A másik indokot illetően az elsőfokú bíróság úgyszintén nem találta bizonyítottnak az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontjában előírt együttes feltételek fennállását. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes megfelelő szakértelem hiányában nem is kaphatott volna megbízást az iskola teljes körű alapításával kapcsolatos tevékenység elvégzésére. A szervezés gazdasági részét a felperes nem is vállalta el, és a közoktatási szakértői vélemény szerint éppen az ezzel kapcsolatos hiányosságok vezettek a főjegyzői elutasító határozathoz. Ugyanakkor a felperes a fenntartó jóváhagyásához szükséges módon és formában nem teljes körűen készítette el a pedagógiai programot, de ezt a hiányosságot a munkaügyi bíróság nem minősítette a rendkívüli felmondáshoz elegendő súlyúnak, mivel ez önmagában nem vezetett a sikertelen alapításhoz.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a kiesett bér összegének felemelésével helybenhagyta.
A másodfokú bíróság helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság ítéletének indokait. A fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy az alperes a gazdasági és jogi végzettséggel nem rendelkező felperest még átmenetileg sem kötelezhette a vitatott feladatok elvégzésére, arra is tekintettel, hogy az e feladatokkal történt megbízás munkaszerződés-módosítást igényelt volna. Kiemelte továbbá, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felperesi munkavégzés hiányát sem, a rendkívüli felmondás ezen indoka is valótlannak bizonyult.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte, mivel álláspontja szerint az eljárt bíróságok a bizonyítékokat egyoldalúan, a Pp. 206. §-át megsértve értékelték, iratellenes megállapításokat tettek, a javára szóló bizonyítékokat kirekesztették a mérlegelés köréből. Érvelésének lényege szerint a felperesnek nemcsak a pedagógiai program elkészítése volt a feladata, hiszen az már korábban rendelkezésére állt. Az iskola működési engedély iránti kérelméhez nem csupán a költségvetés, hanem az összes többi, a felperes kompetenciájába tartozó, általa elkészíthető melléklet hiányzott, és ez volt az elutasítás döntő indoka. Megítélése szerint a felperesnek jeleznie kellett volna, ha nem volt képes elvégezni a rá bízott feladatokat, ennek elmulasztásával megsértette az Mt. 3. § (3) bekezdését. Vitatta a másodfokú bíróság megállapítását arról, hogy munkaszerződés-módosítás lett volna szükséges az eredeti munkakörön felüli feladatok végzésére vonatkozó megbízáshoz.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperesnek nemcsak az írásbeli munkaszerződésben meghatározott kulturális szervezői feladatok, és a pedagógiai program, hanem az alperes által létesítendő művészeti iskola alapításával kapcsolatos valamennyi feladat elvégzése a feladatkörébe tartozott. Erre vonatkozóan a felek írásban valóban nem módosították a munkaszerződést, ennek azonban nem lehet érvénytelenséget eredményező következményt tulajdonítani, mivel az írásba foglalás elmulasztására az előírt 30 napos határidőn belül a felperes nem hivatkozott [Mt. 82. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 76. § (2) bekezdés].
A felperes 2005. február 1-jétől fennállt munkaviszonyában a tényleges munkakörét Dr. K. L.-né közoktatási szakértő tanúnyilatkozata is bizonyította; eszerint 2005. július 21-én az alperes által kezdeményezett megbeszélésen ő figyelmeztette az alperest, hogy a felperes iskolai végzettségénél fogva nem tudja megoldani az alapítás gazdasági és jogi feladatait.
A megyei főjegyző elutasító határozata döntően az előbbi körülmény következménye, amellett, hogy a pedagógiai programban is voltak hiányosságok. Mindezek alapján törvénysértés nélkül állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a művészeti iskola megszervezése, az engedélyezéshez szükséges teljes dokumentáció elkészítése elmulasztására vonatkozó rendkívüli felmondási indok nem jogszerű, mivel ebben a körben a felperes súlyos gondatlansága nem állt fenn. A perben a közoktatási szakértő nyilatkozott arról, hogy a felperes az alapítás pedagógiai részét megfelelően elvégezte, mulasztása csak abban állt, hogy azt felülvéleményezésre nem küldte meg. Ezért a felperes terhére a lényeges kötelezettségszegés nem volt megállapítható.
Amennyiben a munkáltatónak szakértői figyelmeztetés alapján tudomása van arról, hogy a munkavállaló iskolai végzettsége alapján valamely feladat eredményes elvégzésére nem alkalmas, a nem megfelelő feladatellátásért akkor sem alkalmazhat súlyos szankciót, ha a munkavállaló a feladatra vonatkozó megbízáskor az ellen nem tiltakozott.
A felülvizsgálati kérelem nem vitatta a keresőképtelenség igazolásával kapcsolatos rendkívüli felmondási ok megalapozatlanságáról levont első- és másodfokú ítéleti következtetéseket.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta, és a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintette.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.164/2007.)