adozona.hu
EH 2008.1714
EH 2008.1714
Felróható magatartás hiányában a szakszervezet mentesül a kártérítési felelősség alól, ha a tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez az előzetes hozzájárulás megtagadásával kárt okozott [Mt. 28. § (1) bekezdés, Ptk. 339. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltató módosított keresetében 2 705 053 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperes szakszervezetet arra hivatkozva, hogy a Sz. L. választott szakszervezeti tisztségviselő felmentéséhez kért előzetes egyetértést alperes megtagadta, a bíróság azonban az alperes hozzájáruló jognyilatkozatát ítéletével pótolta, és az ezzel összefüggésben kifizetett többletilletmény, illetve többletvégkielégítés miatt kára keletkezett.
A munkaügyi bíróság ítéletével az ...
EH 2008.1714 Felróható magatartás hiányában a szakszervezet mentesül a kártérítési felelősség alól, ha a tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez az előzetes hozzájárulás megtagadásával kárt okozott [Mt. 28. § (1) bekezdés, Ptk. 339. § (1) bekezdés].
A felperes munkáltató módosított keresetében 2 705 053 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperes szakszervezetet arra hivatkozva, hogy a Sz. L. választott szakszervezeti tisztségviselő felmentéséhez kért előzetes egyetértést alperes megtagadta, a bíróság azonban az alperes hozzájáruló jognyilatkozatát ítéletével pótolta, és az ezzel összefüggésben kifizetett többletilletmény, illetve többletvégkielégítés miatt kára keletkezett.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 785 371 forint kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján fennáll, mert a jognyilatkozat pótlásával kapcsolatos perben a jogerős határozat megállapította, hogy az alperes a perbeli esetben rendeltetésellenesen, jogellenesen gyakorolta az Mt. 28. §-ában biztosított jogosultságát. A felperes ténylegesen felmerült kárát a bíróság a 2001. június-augusztus hónapra kifizetett illetmény (összesen 363 350 forint), valamint az időközbeni illetménynövekedés miatt kifizetett többletvégkielégítés (422 021 forint) tekintetében bizonyítottnak találta, és ennek megfelelően marasztalta az alperest.
Az alperesnek a kereset teljes elutasítása iránt előterjesztett fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az első fokon hozott döntéssel és annak indokaival egyetértett.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetét teljes egészében elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jognyilatkozata megtételénél úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, ezért a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint mentesül a kártérítési felelősség alól. Az egyetértési jog gyakorlása során saját akadálymentes működését kellett szem előtt tartania, a munkáltató működésére, gazdasági helyzetére rálátást biztosító információval nem rendelkezett, és annak megszerzése a jog gyakorlására előírt határidő alatt nem is lehetséges a legnagyobb gondossággal történő eljárás esetén sem. Vitatta a felperes tényleges kárát is, arra hivatkozott, hogy az évi rendes szabadság idejére munkavégzés nélkül is munkabért kell fizetnie a munkáltatónak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Helyesen indult ki abból a munkaügyi bíróság, hogy a felperes munkáltató az alperes szakszervezettel szemben kártérítési igényt a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján érvényesíthetett. Ennek megfelelően az alperes az általa jogellenesen okozott kárért felel, de mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.
A munkaügyi bíróság a jogellenes károkozást az alperesnek a jognyilatkozat pótlása iránt indított perben megállapított rendeltetésellenes joggyakorlására tekintettel bizonyítottnak találta, és úgy ítélte meg, hogy ugyanezen ok (rendeltetésellenes joggyakorlás) miatt az alperes a mentesülésre nem hivatkozhatott.
Ez utóbbi - az adott ügy sajátosságainak vizsgálata nélkül levont - következtetés megalapozatlan, téves.
A szakszervezeti szerv az Mt. 28. § (1) bekezdésében biztosított joga gyakorlása során, a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondásához (közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséhez) az egyetértése megadása felől mérlegeléssel határoz. Általában azt kell vizsgálnia, hogy az adott körülmények mellett a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése esetén a szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e. (A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy a mérlegelésnél a munkáltató oldalán felmerülő körülmények figyelembevétele tőle nem várható el.)
A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés során a téves ténymegállapítás, illetve következtetés önmagában nem elegendő a felróható magatartás megállapításához. Csak az ehhez járuló különleges körülmények, pl. a tények kirívóan okszerűtlen értékekése, illetve a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés értékelhető a kártérítési felelősséget megalapozó felróható magatartásként (EH 2001/526., 2002/750).
Az alperes részéről ilyen, a felróhatóság körébe eső tévedés nem állapítható meg, mert az adott körülményeket nem értékelte kirívóan okszerűtlenül, hiszen egy öttagú szakszervezeti szerv (csoport) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése általában a csoport működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Az alperes ennélfogva, felróható magatartás hiányában a hozzájárulás megtagadásával okozott kárért való felelősség alól mentesül.
Az előbbieket a másodfokú bíróság tévesen nem vette figyelembe, ennélfogva a munkaügyi bíróság ítéletét a Ptk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértéssel hagyta helyben.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.886/2006.)