adozona.hu
BH 2008.8.223
BH 2008.8.223
Azt a jogerős ítéletet, amely tartalmazza a felmentés jogellenességét, az anyagi jogkövetkezményekkel összefüggésben az illetményt, valamint az alperessel fennállt közszolgálati jogviszony bíróság által megállapított (az ítélet jogerőre emelkedéséhez kötött) megszűnési időpontját, a munkáltatói igazolás azonos tartalmú adataiként kell elfogadni [Mt. 174. §, Ktv. 71. § (2) bekezdés, Mt. 97. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a köztisztviselői jogviszonya megszűnésével kapcsolatos munkáltatói igazolás kiadásának elmulasztásával összefüggésben keletkezett kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel a keresetének indokolása szerint az igazolás hiányában képzettségének, szakmai gyakorlatának megfelelő állásban nem tudott elhelyezkedni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes jegyző munkakörben fennállt közszolgálati jogv...
BH 2008.8.223 Azt a jogerős ítéletet, amely tartalmazza a felmentés jogellenességét, az anyagi jogkövetkezményekkel összefüggésben az illetményt, valamint az alperessel fennállt közszolgálati jogviszony bíróság által megállapított (az ítélet jogerőre emelkedéséhez kötött) megszűnési időpontját, a munkáltatói igazolás azonos tartalmú adataiként kell elfogadni [Mt. 174. §, Ktv. 71. § (2) bekezdés, Mt. 97. §].
A felperes a köztisztviselői jogviszonya megszűnésével kapcsolatos munkáltatói igazolás kiadásának elmulasztásával összefüggésben keletkezett kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel a keresetének indokolása szerint az igazolás hiányában képzettségének, szakmai gyakorlatának megfelelő állásban nem tudott elhelyezkedni.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes jegyző munkakörben fennállt közszolgálati jogviszonyát a 2000. május 25-én kelt alkalmatlansággal indokolt felmentéssel az alperes megszüntette, a jognyilatkozatot a másodfokú bíróság ítéletével jogerősen hatálytalanította, és megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 2001. április 19-én szűnt meg. A jogerős ítéletet követően az alperes a felperes többszöri írásbeli felszólítása után 2002. október 1-jén adott ki igazolást a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről. A felperes szerint az igazolás hiánya miatt hiúsultak meg a jegyzői munkakörökre beadott pályázatai, ezért az alperes kártérítési felelőssége fennáll.
A munkaügyi bíróság a Legfelsőbb Bíróságnak a korábbi elutasító ítéleteket hatályon kívül helyező részítéletében előírtak alapján a felperest tájékoztatta a bizonyítandó tényekről és a bizonyítási teherről, figyelemmel a Ktv. 71. §-a alapján alkalmazandó Mt. 174. § (4) bekezdésére. A felperes a megismételt eljárásban csupán az alperes polgármesterének meghallgatását kérte, ezt az elsőfokú bíróság szükségtelennek találta, mivel nem a károkozás tényére és az okozati összefüggésre vonatkozott. Mindezek alapján bizonyítottság hiányában a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette annak megállapításával, hogy a felperes nem rendelkezett a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges minimális kétéves közigazgatási gyakorlattal, és erre a tényre is utalással helytállónak minősítette az elsőfokú bíróság döntését.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperesnek 4 033 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezését kérte a Ktv. 60. § (6) bekezdése, 71. § (2) bekezdése, az Mt. 97. § (2) bekezdése, 98. §-a, a Ktv. 10. §-a, az Mt. 174. § (1) bekezdése, a Ktv. 11. § (4) bekezdése, valamint a bírói gyakorlat alapján. Azzal érvelt, hogy az alperes a "munkaügyi okmányait" másfél éven át visszatartotta, és az emiatt őt ért joghátrányért tárgyi felelősséggel tartozik. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az alperes objektív felelősségét figyelmen kívül hagyták, továbbá a bizonyítási terhet tévesen értelmezték. Előadta, hogy a szükséges igazolások kiadása elmulasztásával az alperes nemcsak a megfelelő elhelyezkedését, hanem a munkanélküli ellátás igénybevételét is meghiúsította. Arra is hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a közigazgatási gyakorlat vizsgálatával túlterjeszkedett a hatáskörén, továbbá figyelmen kívül hagyta a közigazgatási gyakorlat alóli felmentés lehetőségét is. Ezért az alperes kártérítési felelőssége hiányára vonatkozó jogerős ítélet téves, mivel az alperes a legkisebb jegyzői illetménynek megfelelő illetménnyel számolt kártérítéssel tartozik.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes keresete a 2001. április 19-e utáni időszakra vonatkozóan kártérítés megfizetésére irányult arra hivatkozással, hogy a 2000. május 25-én kelt felmentés jogellenességét megállapító jogerős ítéletet követően az alperes csak 2002. október 1-jén adott ki igazolást a közszolgálati jogviszony megszűnéséről. A felperes felülvizsgálati kérelme is ezen alapult.
A felperes helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a munkáltatói igazolás kiadása elmulasztása miatt érvényesülő munkáltatói kártérítésre vonatkozó bírói gyakorlatra. A kártérítési felelősség azonban akkor áll fenn, ha a munkavállaló (köztisztviselő) bizonyítja az igazolás kiadása elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett kárát [Mt. 174. § (4) bekezdés]. Arra is helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége vétkesség nélküli (objektív) felelősség [Mt. 174. § (1) bekezdés], e felelősség fennállása céljából azonban a munkavállalónak (köztisztviselőnek) bizonyítania kell nemcsak a kárt, hanem annak a jogviszonnyal összefüggésben való keletkezését is. Az eljárt bíróságok nem értelmezték tévesen a bizonyítási terhet.
A megismételt eljárásban az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperes a bizonyítási teherre, a bizonyítandó tények körére történt kioktatását követően nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely a vitatott igazolás hiányában történt jegyzői pályázat elutasítását támasztotta volna alá. Figyelmen kívül hagyott bizonyítékra, továbbá bizonyítási indítvány indokolatlan elutasítására maga a felperes sem hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében. Ugyanakkor a felperes által az előkészítő iratához mellékelt pályázati elutasításról szóló iratokból az tűnik ki, hogy az érintett önkormányzatok, testületek a felperes pályázatát érdemben megtárgyalták, és a pályázók közül nem őt tartották alkalmasnak. Az igazolásra mint a pályázati feltétel hiányára egyik elutasítás sem hivatkozott, a becsatolt pályázati kiírások ilyen feltételt nem is tartalmaztak.
A felperes maga adta elő felülvizsgálati kérelmében, hogy a felmentéskor az alperes kiadta részére a szükséges munkaügyi okmányokat. Az sem vitás, hogy a felmentés jogellenessége iránti munkaügyi perben az eljárt bíróságok megállapították a felperes keresete alapján a jogellenesség anyagi jogkövetkezményeit, így a felperes a közszolgálati jogviszonya bíróság által megállapított megszűnéséig az elmaradt jegyzői illetményét megkapta.
A másodfokú bíróság nem lépte túl a kereset kereteit, amikor a keresetet elutasító elsőfokú ítéleti indokolást kiegészítette annak megállapításával, hogy a felperes egyébként nem rendelkezett a jegyzői munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt mértékű közszolgálati jogviszonnyal, ami úgyszintén cáfolta azt a felperesi előadást, hogy egymagában az igazolás hiányában utasították el a jegyzői pályázatát az érintett önkormányzatok. Mindazonáltal az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felmentés jogellenességét, az anyagi jogkövetkezményekkel összefüggésben az illetményt, valamint az alperessel fennállt közszolgálati jogviszony bíróság által megállapított (az ítélet jogerőre emelkedéséhez kötött) megszűnési időpontját a jogerős ítélet tartalmazta, az abban lévő megállapításokat a munkáltatói igazolás azonos tartalmú adataiként kell elfogadni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.091/2007.)