adozona.hu
BH+ 2008.8.374
BH+ 2008.8.374
1. A fegyelmi eljárás megindítására való jogosultság szempontjából nem a kötelezettségszegés elkövetésének, hanem a fegyelmi eljárás megindításának időpontja az irányadó [Kjt. 46. § (1) bekezdés]. 2. A fegyelmi eljárás szabályosságát az nem érinti, ha a vizsgálóbiztos a fegyelmi tárgyalásról távol marad [Kjt. 50. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a vele szemben hozott fegyelmi elbocsátást kiszabó határozat hatálytalanítását kérte, elsődlegesen súlyos eljárási szabályszegésekre hivatkozva, másodlagosan amiatt, hogy a fegyelmi határozatban meghatározott fegyelmi vétséget nem követte el.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes az alperesi iskola igazgatója volt, 2004-ben lejárt megbízásának időtartama, és az igazgatói állásra kiírt új pályázat ered...
BH+ 2008.8.374 1. A fegyelmi eljárás megindítására való jogosultság szempontjából nem a kötelezettségszegés elkövetésének, hanem a fegyelmi eljárás megindításának időpontja az irányadó [Kjt. 46. § (1) bekezdés].
2. A fegyelmi eljárás szabályosságát az nem érinti, ha a vizsgálóbiztos a fegyelmi tárgyalásról távol marad [Kjt. 50. § (3) bekezdés].
A felperes keresetében a vele szemben hozott fegyelmi elbocsátást kiszabó határozat hatálytalanítását kérte, elsődlegesen súlyos eljárási szabályszegésekre hivatkozva, másodlagosan amiatt, hogy a fegyelmi határozatban meghatározott fegyelmi vétséget nem követte el.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes az alperesi iskola igazgatója volt, 2004-ben lejárt megbízásának időtartama, és az igazgatói állásra kiírt új pályázat eredményeként 2004. augusztus 1-jétől ötéves időtartamra az alperesi iskola korábbi igazgatóhelyettese: K. T.-né nyerte el az igazgatói kinevezést. A felperes magyar-történelemszakos tanárként dolgozott tovább az alperesnél, és az F.-i Önkormányzattól kapott rendezvényszervezői vállalkozási engedéllyel rendelkezett. Mint az alperesi iskola korábbi igazgatója, többféle rendezvényre engedélyezett teremhasználatot iskolán kívüli szervezeteknek, így az F.-i D. F. Gimnáziumnak is. Amikor K. T.-né lett az igazgató, 2004. szeptember 20-án felkeresték, kérve, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően teremhasználatot kérjenek a D. F. Gimnázium számára. Az új igazgató a korábbi évekre vonatkozóan szerződéseket, számlákat nem talált, nem volt megállapítható, hogy az alperesnek a gimnázium korábban terembérleti díjat fizetett volna.
Az ítéleti tényállás szerint a 2003. novemberi szalagavató kapcsán a D. F. Gimnázium igazgatóhelyettese 80 000 forintot adott át a felperesnek a rendezvény ellenében, majd a 2003. december 12-ei "Deák napi ünnepség" alperesnél történő megrendezése kapcsán költségtervezet és számlamásolat is rendelkezésre állt, amelyből megállapítható, hogy az alperesi iskola helyiségeinek használata fejében a felperes mint rendezvényszervező, terembérleti díjat is felszámított, ezt a díjat azonban saját számlájára utaltatta ki, az az alpereshez nem folyt be.
Az alperesi iskola igazgatónője 2004. október 9-én rendelte a felperessel szemben a fegyelmi eljárást amiatt, hogy a 2003. évi szalagavatóra 80 000 forintot, míg a december 12-ei D. F. napi ünnepségre közel 1 000 000 forintot fizettek ki a felperesnek, azonban az iskola könyvelésében erre adat nem volt. 2004. október 13-án V. B.-né igazgatóhelyettest rendelte ki vizsgálóbiztosnak.
A felperes a vizsgálóbiztosi meghallgatásról szóló értesítést október 20-án vette át, azonban 2004. október 22-ei dátummal írt a vizsgálóbiztosnak, hogy elfogultnak tartja, és amíg törvényes eljárás nem indul meg ellene, addig őt vizsgálóbiztosként nem fogadja el. Az igazgatónő tájékoztatta a felperest arról, hogy V. B.-né nem elfogult az ügyben, a továbbiakban is ő jár el vizsgálóbiztosként. A 2004. október 25-ei meghallgatáson a felperes nem jelent meg. 2004. október 27-én kelt levéllel a vizsgálóbiztos értesítette a felperest a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokról, és felhívta őt arra, hogy nyolc napon belül terjessze elő a védekezését. Erről értesítette a munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Ezt az értesítést a felperes október 30-án vette át, majd november 2-án levelet írt az alperesi igazgatónak, melyben arra hivatkozott, hogy végre megtudta mivel vádolják, és kifejtette álláspontját az ügyben.
A vizsgálóbiztos a vizsgálati eredményeket 2004. november 18-án összegezte, ezt a felperes november 19-én vette át.
A lefolytatott fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács 2004. december 20-án fegyelmi határozattal a felperessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki. Terhére rótta, hogy 2003 novemberében az alperesnél tartott szalagavató kapcsán teremhasználati bérleti díj fejében 80 000 forintot vett fel a D. F. Gimnáziumtól, majd 2003. december 12-én a Deák napi rendezvény terembérleti díja is felperes magánszámlájára került. Ebből kitűnik, hogy a felperes felszámította a bérleti díjat és takarítási költséget is.
A munkaügyi bíróság nem találta alaposnak a felperes keresetét. Megállapította, hogy a fegyelmi eljárást az arra jogosult rendelte el, mivel a fegyelmi jogkör fennállását a fegyelmi eljárás megindításának, és nem a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában kell vizsgálni. A fegyelmi eljárás elrendelésekor a felperes már nem volt vezető állású közalkalmazott. A vizsgálóbiztos részéről megtörtént annak közlése, hogy milyen cselekmények miatt kívánják lefolytatni az eljárást. A felperes által elfogultnak tekintett személyeket meghallgatta, egyikük sem érezte magát elfogultnak, és a felperes sem tudott olyan objektív okot megjelölni, amely az elfogultságot megállapíthatóvá tette volna. Megállapította a bíróság, hogy a felperes akkor, amikor az alperesi iskola termeinek használatáért mint magánvállalkozó terembérleti díjat számított fel és azt saját részére utaltatta ki, szándékosan megsértette a munkáltatói tulajdon védelméhez fűződő érdeket. Mint elsőszámú vezető nem rendelkezhetett volna sajátjaként az alperesi tulajdonnal.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Elfogadta a munkaügyi bíróság által megállapított ítéleti tényállást és egyetértett az abból levont jogi következtetéssel is. Rámutatott arra, hogy a felperes mint vállalkozó - aki egy személyben az alperesi iskola igazgatója is volt - nem dönthetett a terembérleti díj elengedéséről ilyen megállapodás hiányában. Mint iskolaigazgatónak joga volt az SzMSz szerint a terembérleti díj fizetésétől eltekinteni, a szerződések azonban a perbeli esetben a felperes, mint magánvállalkozó és az iskola között jöttek létre, és mint vállalkozó nem dönthetett a terembérleti díj elengedéséről.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes annak megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását, valamint perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Súlyos eljárási szabályszegésként hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a Kjt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert vele, mint magasabb vezető beosztású közalkalmazottal szemben a fegyelmi eljárást csupán a megbízására jogosult rendelhette el és folytathatta le. Fenntartotta azt a perbeli álláspontját is, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor az alperes nem tartotta be a szubjektív határidőt. Tévesen alkalmazták az eljárt bíróságok a Kjt. 49. § (3) bekezdés d) pontjában az elfogultságra vonatkozó törvényi szabályokat. Súlyos eljárási hibának tekintette, hogy az alperes nem közölte vele, mi miatt indította meg a fegyelmi eljárást, erről csupán a fegyelmi eljárás során szerzett tudomást. Érdemben is megalapozatlannak tartotta a jogerős ítéletet, illetve a fegyelmi határozatot, mert soha nem adta bérbe térítésmentesen az intézményt úgy, hogy abból ne lett volna jelentős haszna az iskolának. Sérelmezte, hogy az általa kezdeményezett bizonyítási eljárást az alperes a fegyelmi tárgyaláson elutasította, és a vizsgálóbiztos a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, holott erre köteles lett volna.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 46. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult megindítani; a magasabb vezető illetve vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el az eljárás megindítását.
E rendelkezés alkalmazása szempontjából a fegyelmi eljárás megindításának időpontja irányadó, vagyis a fegyelmi eljárás megindításakor fennálló állapot alapján kell elbírálni az eljárásra jogosultságot, nem a kötelezettségszegés elkövetésének időpontját figyelembe véve.
Az adott esetben a felperes a fegyelmi eljárás megindításakor már nem volt iskolaigazgató (magasabb vezető), ezért a vele szemben a kinevezési jogkör gyakorlására jogosult intézményigazgató rendelhette el a fegyelmi eljárást annak ellenére, hogy a kötelezettségszegés idején még magasabb vezető megbízással rendelkezett.
A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes jogi álláspont alapján a Kjt. 46. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértésre tévesen hivatkozott.
A fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség elkövetéséről, valamint arról tudomást szerzett, hogy a vétség elkövetésével alaposan ki gyanúsítható. A per adatai alátámasztják azt az ítéleti következtetést, hogy a perbeli esetben ez az időpont 2004. szeptember 20-a volt, miután az alperes igazgatója a D. F. Gimnázium igazgatóhelyettesével az iskolában megrendezendő szalagavatóról beszélt, és ezt követően a korábbi rendezvények terembérleti feltételeiről tájékozódott. Erre nem csupán a felülvizsgálati kérelemben vitatott feljegyzésből, hanem a per során meghallgatott tanú vallomásából is lehet következtetni. Ehhez képest a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül fogadta el az elsőfokú ítélet erre vonatkozó ténybeli és jogi következtetését, miszerint a fegyelmi eljárást 2004. október 13-án a törvényes [Kjt. 46. § (3) bekezdés a) pont] határidőn belül rendelte el az igazgató.
A fegyelmi tanács elnökével szemben a Kjt. 49. § (3) bekezdése nem állapít meg összeférhetetlenségi okot, minthogy a fegyelmi eljárás megindítója, a kinevezési jogkör gyakorlója e tiszténél fogva a fegyelmi tanácsban részt vesz. Ezért a fegyelmi tanács elnökének elfogultsága miatt az eljárásban való részvételét a felülvizsgálati kérelem alaptalanul kifogásolta. Amennyiben az elnök elfogultsága megállapítható, ez a fegyelmi határozat megalapozottsága, a büntetés mértékének arányossága körében értékelhető, a fegyelmi határozat eljárási okból való hatályon kívül helyezésére nem ad alapot.
4.A peres iratok alapján megállapítható, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a 2004. október 13-án kelt iratban a felperest a fegyelmi eljárás elrendeléséről értesítette, és a vizsgálóbiztos a 2004. október 27-én kelt levelében felperessel közölte a terhére rótt kötelezettségszegéssel kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, valamint felszólította a felperest arra, hogy ezekkel szemben védekezését terjessze elő. Ennek átvételét a felperes 2004. november 2-án kelt, az igazgatónőnek írt válaszlevele bizonyítja. Eszerint az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően megtörtént a felperes értesítése és kellő tájékoztatása, lehetősége nyílt a védekezés megfelelő előterjesztésére. A felülvizsgálati kérelem ily módon a Kjt. 46. § (1) bekezdésébe és 47. § (3) bekezdésébe ütköző "jogvesztő eljárási hibát" alaptalanul panaszolt.
Nem állapítható meg a fegyelmi eljárás szabálytalansága amiatt sem, hogy a vizsgálóbiztos a fegyelmi tárgyaláson nem vett részt, ugyanis a vizsgálóbiztos a jelentésének írásbeli előterjesztésével együtt bejelentette, hogy személyesen nem kíván a fegyelmi tárgyaláson részt venni. Erre a Kjt. 50. § (3) bekezdése értelmében jogszerűen lehetősége volt.
5.A fegyelmi eljárás során a bizonyítás hiányossága a perben pótolható. A peres iratok tanúsága szerint a felperes az ítélethozatalt megelőző tárgyaláson bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, illetve ilyet nem tartott fenn, a fellebbezésében bizonyítási indítványa mellőzését nem sérelmezte és a másodfokú eljárásban sem tett ilyen kifogást. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem a bizonyítási indítvány elutasítása miatt eljárási jogszabálysértésre tévesen hivatkozott.
A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset alapján érdemben a per tárgyát a fegyelmi határozatban foglalt kötelezettségszegés képezte. Nincs jelentősége ezért a vizsgálóbiztosi jelentés olyan megállapításának, amely a fegyelmi határozatban nem szerepel. A felülvizsgálati kérelem a károkozás és sikkasztás tényét cáfoló érvelése ennélfogva a fegyelmi határozatban foglaltakat nem érinti, minthogy a határozat ilyen megállapítást nem tartalmaz.
A per adatai alapján viszont a terhére rótt magatartás elkövetésére, miszerint az iskola termeinek használatáért kapott ellenértéket, terembérleti díjat mint magánvállalkozó maga vette fel, a bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek. Az ezt alátámasztó okirati bizonyíték - a felperes által kibocsátott számla és általa aláírt költségvetés-tervezet - figyelembevételét az nem érinti, hogy felperes ezt "jogosulatlanul szerzett bizonyítéknak" nevezte, de ezt az állítását nem bizonyította. Ez a magatartás a Kjt. 3. §-a alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 3. § (5) bekezdésében előírt kötelezettség vétkes megszegését jelenti, amely a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével járó fegyelmi büntetés kiszabását megalapozta.
A felperes által előadott annak a körülménynek, hogy egyéb ténykedése folytán jelentős haszonhoz jutott az iskola, a fegyelmi vétség elkövetése szempontjából nincs jelentősége, magánvállalkozóként az igazgatói munkakörével összeférhetetlen magatartást nem tanúsíthatott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.II.10.379/2007.)