adozona.hu
BH+ 2008.5.233
BH+ 2008.5.233
Ha a nyelvtanári oklevél főiskolai szintű végzettséget igazol, a közalkalmazottat ennek megfelelő fizetési osztályba kell besorolni akkor is, ha az oklevelet egyetemi másoddiplomás képzésben szerezte [Kjt. 61. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az alperes igazgatója 2002. szeptember 1-jétől német szakos nyelvtanár munkakörbe nevezte ki, havi illetményét a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejére és a főiskolai végzettségére tekintettel a "G" fizetési osztály 4. fizetési fokozata alapján állapította meg. A munkáltató - téves besorolásra hivatkozva - 2006. április 1-jétől a felperest "G" fizetési osztály 5. fokozatából átsorolta az "F" fizetési osztály 5. fizetési fokozatába.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyú...
BH+ 2008.5.233 Ha a nyelvtanári oklevél főiskolai szintű végzettséget igazol, a közalkalmazottat ennek megfelelő fizetési osztályba kell besorolni akkor is, ha az oklevelet egyetemi másoddiplomás képzésben szerezte [Kjt. 61. § (1) bekezdés].
A felperest az alperes igazgatója 2002. szeptember 1-jétől német szakos nyelvtanár munkakörbe nevezte ki, havi illetményét a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejére és a főiskolai végzettségére tekintettel a "G" fizetési osztály 4. fizetési fokozata alapján állapította meg. A munkáltató - téves besorolásra hivatkozva - 2006. április 1-jétől a felperest "G" fizetési osztály 5. fokozatából átsorolta az "F" fizetési osztály 5. fizetési fokozatába.A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes 2002. szeptember 1-jétől tévesen sorolta be a "G" fizetési osztályba, majd jogellenesen sorolta át az "F" fizetési osztályba és ezekre tekintettel kérte a "H" fizetési osztályba való besorolása alapján 2002. szeptember 1-jétől illetménykülönbözet megfizetésére kötelezését.
A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes által a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán - három éves képzést követően - 1998. június 19-én szerzett, német szakos nyelvtanári "egyetemi oklevél" nem minősül egyetemi diplomának, így erre alapítottan a felperest sem lehetett a "H" fizetési osztályba besorolni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint önmagában az a tény, hogy a szakképzettséget igazoló oklevél nevében "Egyetemi oklevél" elnevezést tartalmaz, nem azonos az egyetemi szakképzettséggel. A bírósági eljárás során rendelkezésre állt az oklevelet kiállító egyetem dékáni hivatalának igazolása arról, hogy a nyelvtanári diploma főiskolai diplomának számít, ez feljogosítja a felperest az általános iskolától a lektorátusig történő német nyelv tanításra.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan a megyei bíróság ítéletének a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróságnak új eljárásra történő utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a perben eljárt bíróságok elfogadták az oklevelet kibocsátó egyetem dékáni hivatala álláspontját, és nem vizsgálták az "Oklevél" kibocsátásának körülményeit, nem tisztázták, hogy az egyetem a másoddiplomás képzést miként hirdette meg, és milyen információk alapján kezdte meg a felperes a tanulmányait. A perben vitatott "Egyetemi Oklevél" magyar nyelvű szövegéből a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó részből az "egyetemi" szót áthúzták, ami arra utal, hogy tulajdonosa nem szerzett egyetemi végzettséget, míg az Oklevél angol nyelvű oldalán nincs áthúzás, ami egyértelműen egyetemi végzettség megszerzését bizonyítja.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte annak indokai alapján.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
- az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
- a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
- a "H" fizetési osztályba
- - az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, illetve
- - a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat
tartozik.
Az orosz szakos tanárok átképzése 1989-ben indult. A 201/1989. (Műv. K. 14.) MM számú útmutató szerint az átképzés - azok részére, akik nem rendelkeztek orosz nyelven kívül más idegen nyelvből felső vagy középfokú nyelvvizsgával - két lépcsőben valósulhatott meg. Az első lépcső az állami nyelvvizsgára való felkészülést jelentette, az állami nyelvvizsgát követően a második lépcsőben történt a másoddiploma megszerzése.
Az 1990. évtől kezdődően felhívás, illetve tájékoztató jelent meg évente a Művelődési Közlönyben, amely ismertette az átképzésre történő jelentkezés feltételeit, a beiskolázandók számát.
Az orosztanári átképzési programra 1990/91-ben felvételt nyert egyetemi alapdiplomával rendelkező hallgatók egyetemi szintű oklevéllel, míg a főiskolai alapdiplomával rendelkezők főiskolai szintű oklevéllel zárták tanulmányaikat. Az orosz szakos tanárok átképzésének egyes kérdéseiről szóló 3065/1993. számú tájékoztató (Művelődési Közlöny 1. szám 33. oldal) arról tájékoztatott, hogy "- a később felvételt nyert átképzős hallgatók diplomájába pedig a következő bejegyzés kerül: ... "szakos nyelvtanár", és attól függően, hogy a hallgató e diplomáját főiskolán vagy egyetemen szerzi, az illető felsőoktatási intézmény körbélyegzője hitelesíti és fémjelzi a kibocsátott diploma szintjét (ez értelemszerűen vonatkozott az 1990/1991-ben felvételt nyert egyetemi képzésben részt vevőkre is".
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtására kiadott módosított 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdése a) pontjában foglalt jogkörében - 1991. május 1-jei hatállyal - a művelődési és közoktatási miniszter - a 41.010/91. számú határozatában -, az egyetemeken és a tanárképző főiskolákon 6 féléves képzési idejű nyelvtanár (angol, német, francia, olasz, spanyol) főiskolai szintű szakot alapított.
A Művelődési Közlöny 1994/7. számában jelent meg az 1994/95-ös tanévre szóló felvételi tájékoztató, amelyek értelmében a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is már az új főiskolai szintű nyelvtanári képzés volt meghirdethető (Művelődési Közlöny 7. szám 418-420. oldal).
A közoktatás területén a fentiekkel párhuzamosan rendeződtek az alkalmazás feltételei is. A szabályozás lehetővé tette, hogy a főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel általános és középiskolákban is lehessen idegen nyelveket oktatni. Ezért, az 1994/95-ös és további évfolyamokra felvételt nyert hallgatók számára - függetlenül attól, hogy egyetemi vagy főiskolai szintű alapoklevél birtokában kezdték meg tanulmányaikat, illetve az oklevelet kiállító intézmény egyetem vagy főiskola volt - főiskolai szintű oklevelek kerültek kiadásra. A hivatkozott miniszteri határozat ugyanis kimondta, hogy a képzésben résztvevők oklevelében a (angol, német, francia, olasz, spanyol) főiskolai szintű nyelvtanár megjelölést kell alkalmazni.
A kifejtettekre tekintettel a felperes oklevele főiskolai szintű végzettséget igazol az adott 1994/95-ös tanévre orosztanár átképzési programra meghirdetett másoddiplomás képzés tekintetében. Erre utal a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomtudományi Kar Dékáni Hivatala által 2003. november 4-én kelt válaszlevél is. A felperes besorolása tehát a Kjt. 61. § (1) bekezdésének megfelel.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - a kifejtett indokolással kiegészítve - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.323/2007.)