adozona.hu
BH 2008.5.133
BH 2008.5.133
A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetése érvényességét nem érinti, ha ezt nem a szokásos formanyomtatványon és értesítés megnevezéssel, de a jogszabálynak megfelelő tartalommal közölték [Kjt. 30. § (1) bekezdés b), e) pontok].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya nem az alperes 2004. szeptember 28-án kelt értesítése, hanem a 2005. május 3-án kelt felmentő okirata alapján szűnt meg; ehhez képest kérte az alperes kötelezését a felmentési időre járó átlagilletmény, szabadságmegváltás, 13. havi illetmény, valamint jubileumi jutalom különbözet megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítéletével - részben helyt adva a keresetnek - kötelezte az alperest 756 543 forint...
BH 2008.5.133 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetése érvényességét nem érinti, ha ezt nem a szokásos formanyomtatványon és értesítés megnevezéssel, de a jogszabálynak megfelelő tartalommal közölték [Kjt. 30. § (1) bekezdés b), e) pontok].
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya nem az alperes 2004. szeptember 28-án kelt értesítése, hanem a 2005. május 3-án kelt felmentő okirata alapján szűnt meg; ehhez képest kérte az alperes kötelezését a felmentési időre járó átlagilletmény, szabadságmegváltás, 13. havi illetmény, valamint jubileumi jutalom különbözet megfizetésére.A munkaügyi bíróság ítéletével - részben helyt adva a keresetnek - kötelezte az alperest 756 543 forint megfizetésére.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint az alperes 2004. szeptember 28-án kelt "Értesítés a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének várható időpontjáról" elnevezésű okirata nem tekinthető a jogviszonyt megszüntető okiratnak, mivel jövőbeli feltételre utal, az alperes az általa meghatározott felmentési idő kezdetén nem intézkedett az elszámolásról, és jogorvoslati kioktatást sem adott. Ennek megfelelően az alperest a felperes által elfogadott átlagkereset kimutatás (224 018 forint) alapján marasztalta, míg a szabadságmegváltás iránti igényt elutasította azzal, hogy a munkavégzés alóli mentesítés idejére szabadságmegváltás nem jár. Alaptalannak minősítette a pótlékok illetménybe beszámításának kizártsága miatt a jubileumi jutalom különbözet iránti követelést is.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes a kereset teljes elutasítása, a felperes az összes igényeinek helyt adás iránt élt fellebbezéssel, illetve csatlakozó fellebbezéssel.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest terhelő 756 543 forint marasztalási összeget 207 545 forintra leszállította.
A másodfokú bíróság a felperesnek a perben tett nyilatkozatai, valamint a 2004. szeptember 28-án kelt és 29-én közölt okirat tartalma alapján úgy foglalt állást, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről az alperes a 2004. szeptember 28-án kelt jognyilatkozatával intézkedett, a felperes kérésének megfelelően. Az ezzel kapcsolatos járandóságokat a munkáltató a 13. havi illetmény arányos része kivételével megfizette, ezért ennek megfelelően módosította az alperes kötelezését. A jubileumi jutalom tekintetében kötelezte még az alperest a garantált illetményen felüli munkáltatói többletilletmény beszámításával számított illetmény alapján a különbözet megfizetésére.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet fellebbezésének megfelelő helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Pp. 206. § (1) bekezdése és a Kjt. 30. §-a megsértése miatt sérelmezte az alperes 2004. szeptember 28-ai okirata minősítését a 2005. május 3-ai, a közszférában kötelező formanyomtatványon megfelelő formában és a kötelező tartalommal tett felmentő jognyilatkozattal szemben. Jogsértőnek tartotta a felmentési időre járó átlagkereset és a szabadságmegváltás időpontjai megállapítását, mivel már az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a 2005. május 3-án kelt felmentés május 20-ai közlését. Ennek megfelelően véleménye szerint 2006. január 20-a a jogviszonya megszűnésének időpontja, addig jár a felmentési átlagkereset, továbbá szabadságmegváltás címén nem 37, hanem szerinte 49 napra illeti átlagkereset. A felperes részletes érvelésében kitért arra is, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte az alperesnek adott jognyilatkozatát arról, miszerint a tanév végével kíván "nyugdíjba" menni.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen amiatt kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását, mivel a felperes elkésett fellebbezése csatlakozó fellebbezésként nem lett volna figyelembe vehető. Érdemben is vitatta a felülvizsgálati kérelmet, és a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Általános jogelv a jognyilatkozatoknak a tartalmuk szerint történő minősítése. A perben eszerint a 2004. szeptember 28-án, és a 2005. május 3-án kelt alperesi jognyilatkozatok tartalma alapján volt eldönthető a felperes közalkalmazotti jogviszonya nem vitatott megszüntetésének jogcíme és időpontja.
A másodfokú bíróság az alperes 2004. szeptember 28-án kelt jognyilatkozata helytálló értelmezésével állapította meg, hogy ez a jognyilatkozat szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, mivel tartalmazta a megszüntetésre vonatkozó valamennyi lényeges feltételt; szövegszerűen rendelkezett arról, hogy az alperes - ezen jognyilatkozattal - megszünteti a felperes jogviszonyát, ennek pontos indokát adta (létszámleépítés, továbbá a felperes nyugdíjasnak minősül), megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszony megszűnésének napját. A felmentési idők konkrét meghatározásából nem lehetett kétséges, hogy a jognyilatkozat felmentésnek minősült, megfelelt a Kjt. 30. § (1) bekezdés mind b) mind pedig e) pontjában előírt feltételeknek. A felperes ugyanis 2002 óta előrehozott öregségi nyugdíjban részesült, így a Kjt. 37/B. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nyugdíjasnak minősült, ezért a közalkalmazotti jogviszonya ennek alapján végkielégítés nélkül felmentéssel megszüntethető volt.
Az előbbiekkel ellentétes felülvizsgálati érvelés tehát téves, mivel a tartalma szerint felmentésnek minősülő 2004. szeptember 28-án kelt alperesi jognyilatkozat érvényességét az okirat tárgyának "értesítésként" megjelölése nem érinti. A jognyilatkozat tárgyában "a megszűnés várható időpontjára" utalás azzal van összefüggésben, hogy a felperes a 2004-2005-ös tanév elején tett nyilatkozatával a tanév végi "nyugdíjazását" kérte, és az alperes ehhez igazítva állapította meg a felmentési idő későbbi kezdetét 2005. február 18-ában, a munkavégzés alóli felmentés napját 2005. június 17-ében. Ehhez képest a felperes számára nem volt előnytelen a 2004. szeptember 28-ai felmentési jognyilatkozat alapján a közalkalmazotti jogviszonyának 2005. október 16-ai megszűnési időpontja.
A másodfokú bíróság a felperesnek a jogviszonya megszüntetésére vonatkozó igényével kapcsolatos perbeli nyilatkozatait helyesen értelmezte, mivel az elsőfokú eljárásban a felperes maga adta elő, hogy 2003. december 19-én közölte az iskola igazgatójával, miszerint "a 8. osztály végével" nyugdíjba kíván menni, és ez a 2004-2005-ös tanév végével következett be. Eszerint a felmentés és annak időpontja a felperes kérésének megfelelően került kiadásra és végrehajtásra.
A formanyomtatványon tett megszüntető jognyilatkozat kizárólagos érvényességére vonatkozó felülvizsgálati kifejtés is alaptalan, mivel a hivatkozott formanyomtatvány a közszférában megkövetelt központosított pénzügyi elszámoláshoz, nem pedig a Kjt.-ben előírt jogszabályi feltételek biztosításához szükséges. A megfelelő tartalommal közölt megszüntető jognyilatkozat érvényességét nem érinti, hogy azt nem a szokásos formanyomtatványon közölték. A per adataiból megállapíthatóan a 2005. május 3-ai formanyomtatvány a korábbi felmentési jognyilatkozat alapján nyolchavi felmentési időből az eltérően díjazott négyhavi munkavégzés alóli felmentési idő elszámolását célozta.
Nem megalapozott a felperesnek a jognyilatkozat közlésével kapcsolatos álláspontja sem. A jognyilatkozat ugyanis nem akkor minősül közöltnek, ha azt az átvételre jogosult az átvételt igazolva aláírta. Az Mt. 6. § (4) bekezdéséből következően az írásbeli nyilatkozat már akkor közöltnek minősül, ha azt az érdekeltnek, vagy az átvételre jogosult személynek átadták. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az irányadó ítéleti tényállás szerint a felperes a 2004. szeptember 28-án kelt felmentési jognyilatkozatot szeptember 29-én átvette, az átvétel igazolását nem volt hajlandó aláírni, és az alperes az átvétel megtörténtéről jegyzőkönyvet vett fel. (A 2005. május 3-ai formanyomtatvány átvételére hasonlóan került sor). Ebből a másodfokú bíróság helytállóan következtetett a 2004. szeptember 29-ei felmentésre, amelyhez képest nyolchavi felmentési idővel az alperes megfelelően szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, és helyesen számította ki a felperes szabadságát is.
A másodfokú bíróság marasztalta az alperest az időarányos 13. havi illetményben, valamint jubileumi jutalom különbözetben (az alperes a garantált illetményhez nem számította hozzá a munkáltatói döntésen alapuló többletilletményt), ezek összegszerűségét a felülvizsgálati kérelem nem vitatta. Utalt ugyan a fellebbezésében előadottakra, a felülvizsgálati eljárásban azonban konkrétan meg kell jelölni, hogy a fél a jogerős ítéletet miként és milyen okból kéri megváltoztatni, és nem elegendő a korábbi beadványokra utalás [Pp. 270. § (1) bekezdés, BH 1995/99.].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az alperest 207 545 forint és 10 000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelező részében nem érintette, ezt meghaladóan hatályában fenntartotta. A jogerős ítéletet érintő, az alperes által felülvizsgálati ellenkérelmében előadott eljárási kifogás - csatlakozó felülvizsgálati kérelme hiányában - nem volt vizsgálható.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.966/2006.)