adozona.hu
BH 2008.4.96
BH 2008.4.96
Jogutódlás, vagy megszűnés következhet be a közalkalmazottak jogviszonyában, ha az önkormányzat az általános iskolából és óvodából álló költségvetési szervet megszünteti, az épület tekintetében haszonkölcsön megállapodást köt, az óvoda pedig a megszüntetéstől számított ötödik napon alapított új egységben tovább működik [Kjt. 25. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg jogviszonyukat, a jogutód nélküli megszűnés helyett csupán átszervezést hajtott végre. A II. rendű, IV. rendű és VII. rendű felperesek elmaradt illetmény, felmentési időre járó átlagkereset, átalány-kártérítés és perköltség megfizetésére kérték kötelezni az alperest, míg I. rendű és V. rendű felperesek a jogsértés megállapítását és perköltséget igényeltek.
A munkaügyi bíróság ítéletével megáll...
BH 2008.4.96 Jogutódlás, vagy megszűnés következhet be a közalkalmazottak jogviszonyában, ha az önkormányzat az általános iskolából és óvodából álló költségvetési szervet megszünteti, az épület tekintetében haszonkölcsön megállapodást köt, az óvoda pedig a megszüntetéstől számított ötödik napon alapított új egységben tovább működik [Kjt. 25. § (1) bekezdés].
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg jogviszonyukat, a jogutód nélküli megszűnés helyett csupán átszervezést hajtott végre. A II. rendű, IV. rendű és VII. rendű felperesek elmaradt illetmény, felmentési időre járó átlagkereset, átalány-kártérítés és perköltség megfizetésére kérték kötelezni az alperest, míg I. rendű és V. rendű felperesek a jogsértés megállapítását és perköltséget igényeltek.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg és a III. rendű alperest nagyobb részben a keresetek szerint marasztalta.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint A. Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2005. június 29-én meghozott határozatával az E. Általános Iskola általános iskolai egységének 2005. július 1-jével történő megszűnéséről döntött, míg a másik szervezeti egységről, az óvodáról nem határozott. Erre tekintettel az önkormányzat - a polgármester aláírásával - 2005. július 1-jén tájékoztatta a felpereseket, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk ezen a napon a Kjt. 25. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján megszűnik. Egy további határozattal az önkormányzat elfogadta az iskola megszüntető okiratát, egyben rögzítette, hogy az óvodai egység és a hozzá kapcsolódó intézményi étkeztetést ellátó konyha jogutódlással szűnt meg. Az is rögzítésre került, hogy a megszüntetett iskola kezelésében álló ingatlan és ingó vagyon a P. F. tartós használatába került. Az M. Óvoda megalapítására 2005. július 5-én került sor, ahol az óvoda dolgozóinak továbbfoglalkoztatása valósult meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. §-ának (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a fenntartó csak mindkét szervezeti egységet érintően dönthetett volna az egységes, bár "többcélú" közoktatási intézmény megszüntetéséről. A munkáltatónál valójában átszervezés történt, ennek során megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a felpereseket foglalkoztatták, és ennek megfelelően jogviszonyukat felmentéssel kellett volna megszüntetni a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással. A felperesek munkáltatója nem szűnt meg jogutód nélkül, így a közalkalmazotti jogviszonyuk is fennáll, a III. rendű alperesként szereplő M. Óvoda tehát mint jogutód köteles helytállni a felperesi követelésekért. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az I. és V. rendű felperes esetében a Pp. 123. §-a szerinti megállapítás iránti keresetnek is helye volt.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. és V. rendű felperesek keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint megóvandó jog hiányában megállapításra irányuló keresetnek nincs helye, a Pp. 123. §-ában írtak az I. és V. rendű felperes esetében nem teljesültek, ezért velük szemben a kereset elutasításának van helye. Egyebekben kifejtette, hogy azon ok, amelyen a munkáltatói intézkedés alapult, azaz a Kjt. 25. §-ának (1) bekezdés c) pontja, nem volt valós, ezért a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének megállapítására jogellenesen került sor. Ezt pedig úgy kell tekinteni, hogy a felperesek jogviszonyát a III. rendű alperes jogellenesen szüntette meg, és a Kjt. 34. §-ában írtakat kellett megfelelően alkalmazni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint új hivatkozás, és így a Pp. 235. § (1) bekezdésébe ütközik, miszerint az E. Általános Iskola jogutódja a P. F., de ez a tény az iratok alapján nem is állapítható meg.
A III. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" kérte a II., IV. és VII. rendű felperesek tekintetében. Álláspontja szerint a bíróságok a tényállást helytelenül állapították meg, ítéletük megalapozatlan és az ügy érdemi elbírálására is kihatóan jogszabálysértő. Érvelése szerint a felperesek munkáltatója nem lehetett az M. Óvoda, mivel annak alapítására csak 2005. július 5-én került sor. További hivatkozása szerint mindkét eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a P. F.-fel kötött haszonkölcsön megállapodást, amellyel a megszűnt intézmény épülete és eszközei átadásra kerültek, és a felperesek közül többen is a P. F. iskola alkalmazottai lettek. Álláspontja szerint az eljárás során ezen álláspontját több ízben előterjesztette, így a másodfokú ítéletnek a Pp. 235. §-ára történő hivatkozása megalapozatlan.
A II. rendű és IV. rendű felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki az 1993. évi LXXIX. tv. (Közoktatási törvény) 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból, amely szerint többcélú intézmény lehet: a) egységes iskola, vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, c) általános művelődési központ. Ugyancsak helyesen határozta meg az E. Általános Iskolát közös igazgatású közoktatási intézményként, amely két szervezeti egységre tagozódott, nevezetesen az általános iskolára és az óvodára.
Az eljáró bíróságok azt is helytállóan állapították meg, hogy a "többcélú" nevelési intézmény óvoda része jogutódlás folytán szűnt meg.
A bíróságok ugyanakkor nem vizsgálták, hogy az iskola tekintetében valójában megvalósult-e jogutódlás. Téves a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a P. F. jogutódlására a III. rendű alperes kizárólag a másodfokú eljárásban hivatkozott; továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján is ez volt megállapítható. A bírósági iratokhoz csatolt megszüntető okirat szerint ugyanis "a megszüntetett iskola kezelésében álló ingatlanvagyon és a működéséhez rendelt ingóvagyon a P. F. tartós használatába került, ingyenes haszonkölcsön megállapodás keretében A. Község Önkormányzat vagyonrendeletének alapján". Mindebből következően az eljáró bíróságoknak vizsgálniuk kell a P. F. jogutódlásának esetleges megvalósulását, figyelemmel arra, hogy az iskola épülete és eszközei annak használatába kerültek. Tisztázni kell, hogy E. Általános Iskola pedagógusai közül kik, mely időpontban, és milyen feltételek mellett kerültek át a gyakorlóiskola alkalmazásába (MK 154. számú állásfoglalás). A megismételt eljárás során annak vizsgálata is szükséges, hogy az egész intézmény tekintetében fennállhatnak-e a jogutódlás következményei a 2005. július 5-én alapításra kerülő M. Óvoda vonatkozásában.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét - annak felülvizsgálattal nem támadott része kivételével, a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.026/2007.)