adozona.hu
EH 2007.1635
EH 2007.1635
Ha a munkavállaló törvényes mentesülési okból, keresőképtelen betegsége miatt nem végez munkát, ugyanezen okból a munkavégzés hiányára a munkáltató a munkaviszonyt felmondó intézkedését nem alapíthatja munkaerő-kölcsönzés esetén sem [Mt. 107. §, 193/J. § (3) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 2005. május 3-án kelt munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeg, valamint elmaradt munkabérként az átlagkereset és a munkanélküli ellátás különbözete, illetve az átlagkereset és minimálbér közötti különbözet megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperes munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyt felperessel 2004. ...
EH 2007.1635 Ha a munkavállaló törvényes mentesülési okból, keresőképtelen betegsége miatt nem végez munkát, ugyanezen okból a munkavégzés hiányára a munkáltató a munkaviszonyt felmondó intézkedését nem alapíthatja munkaerő-kölcsönzés esetén sem [Mt. 107. §, 193/J. § (3) bekezdés b) pont].
A felperes a keresetében a 2005. május 3-án kelt munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeg, valamint elmaradt munkabérként az átlagkereset és a munkanélküli ellátás különbözete, illetve az átlagkereset és minimálbér közötti különbözet megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperes munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyt felperessel 2004. május 18-ától, operátor munkakörben, és a kölcsönvevő E. Kft.-nél foglalkoztatták. A felperes 2005. március 7-étől táppénzes állományban volt, ezt követően felperes a foglalkoztatónál munkaviszonya keretében munkát nem végzett. Az alperes a 2005. május 3-án kelt felmondással a felperes munkaviszonyát az Mt. 193/J. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette azzal az indokolással, hogy 2005. március 7-e óta táppénzen tartózkodik, a termelés munkájában nem tud részt venni.
A munkaügyi bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy a felperes azért volt táppénzen 2005. március 7-étől, mert munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan volt. A felek a táppénzes állomány indokát ismerték, ezért felperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a felmondás indokát - ami valójában a munkaköre ellátására való alkalmatlansága volt - nem tudta. Ennélfogva a felmondás indokát valónak és okszerűnek találta.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, keresetének teljesítését kérte.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, az alperest 418 939 forint elmaradt munkabér, valamint 283 378 forint háromhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte, és az ezen felüli részében a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság a felmondás szövege és az alperes perbeli nyilatkozatai alapján arra következtetett, hogy a felmondás indoka nem volt más, minthogy a felperes hosszabb ideje táppénzen volt. Ez a felmondásban megjelölt indok nem vezethetett okszerűen a felperes munkaviszonyának megszüntetéséhez az Mt. 193/J. § (3) bekezdés b) pontja szerint. Utóbb a perben a felmondás indoka már nem volt megváltoztatható. A felperes munkaviszonya rövid időtartamára és a jogsértés súlyára, következményeire figyelemmel a bíróság 3 havi átlagkereset és az elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte a jogellenesség jogkövetkezményeként az alperest.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte az Mt. 193/J. § (3) bekezdés b) pontja és 193/G. § (5) bekezdés a) pontja megsértése miatt. Arra hivatkozott, hogy a táppénzes állomány munkavégzésre alkalmatlanságot jelent. Álláspontja szerint a perbeli dokumentumok és a felek nyilatkozataiból egyértelmű, hogy a felperes betegségéről a foglalkoztató tudott és erről tájékoztatta az alperest, így nem csak utóbb szerzett tudomást felperesnek a munkaköre ellátására való alkalmatlanságáról.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős másodfokú határozat hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a munkaviszony felmondásának indokát abban jelölte meg, hogy a felperes 2005. március 7-e óta táppénzen tartózkodik, a termelés munkájában nem tud részt venni.
A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a felmondás indokolását akként, hogy a munkaviszony megszüntetését felperes táppénzes állományára alapította az alperes, felperes alkalmatlanságára nem hivatkozott. Ezt az alperes perbeli beadványa nyilatkozatai is alátámasztják (4. sorsz. ellenkérelem, 6. sorsz. jkv. 4. oldal 1. bekezdés, 6. oldal 1. bekezdés, 21. sorsz. jkv. 2. oldal utolsó bekezdés), amelyben magát a táppénzes állapotot tekintette a munkakör ellátására való alkalmatlanságnak. A perben azt az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a foglalkoztató a felperes tényleges betegségéről tájékoztatta.
Az alperes által felmondási indokul megjelölt körülményre, a táppénzes állományra, azaz a keresőképtelen betegségre tekintettel a törvény a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól mentesíti [az Mt. 193/P. § (1) bekezdése szerint a munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazandó Mt. 107. § (1) bekezdés c) pont]. Ha a munkavállaló törvényes mentesülési okból nem végez munkát, ugyanezen okból a munkavégzés hiányára a munkáltató felmondó intézkedést nem alapíthat munkaerő-kölcsönzés esetén sem, minthogy az erre vonatkozó különös szabályok nem érintik e körben az általános szabály (Mt. 107. §) alkalmazását.
Helyes a másodfokú bíróság jogi álláspontja a tekintetben, hogy a munkavállaló keresőképtelensége a munkaviszony fenntartását nem teszi lehetetlenné, az alperes tehát a felperes munkaviszonyát nem okszerű indokkal mondta fel, ezért az jogellenes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.860/2006.)