adozona.hu
EH 2007.1631
EH 2007.1631
A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem megsértésével közölt felmentés, mint jogellenes munkáltatói intézkedés ellen a szakszervezet kifogással élhet. A tisztségviselő választásának szabályszerűsége a munkaügyi perben nem vitatható [Mt. 23. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 2005. augusztus 11-én az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján kifogást nyújtott be kérelmezettnél dr. L. Sz. köztisztviselő felmentésével kapcsolatban. A kifogás szerint a szakszervezet elnöke 2005. július 18-án a humánpolitikai főosztály munkatársait szóban, majd a munkáltatói jogkör gyakorlóját írásban tájékoztatta arról, hogy dr. L. Sz. a szakszervezet választott tisztségviselője, és ezért az Mt. 28. § (1) bekezdése alapján a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetérté...
EH 2007.1631 A választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem megsértésével közölt felmentés, mint jogellenes munkáltatói intézkedés ellen a szakszervezet kifogással élhet. A tisztségviselő választásának szabályszerűsége a munkaügyi perben nem vitatható [Mt. 23. § (3) bekezdés].
A kérelmező 2005. augusztus 11-én az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján kifogást nyújtott be kérelmezettnél dr. L. Sz. köztisztviselő felmentésével kapcsolatban. A kifogás szerint a szakszervezet elnöke 2005. július 18-án a humánpolitikai főosztály munkatársait szóban, majd a munkáltatói jogkör gyakorlóját írásban tájékoztatta arról, hogy dr. L. Sz. a szakszervezet választott tisztségviselője, és ezért az Mt. 28. § (1) bekezdése alapján a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a felmentéséhez. A kérelmezett részéről a kifogás benyújtásáig a szakszervezet vezetőségéhez megkeresés nem érkezett.A kérelmezett a kifogással nem értett egyet, és a felek közötti egyeztetés sem vezetett eredményre.
Ezt követően a kérelmező munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmében a munkáltatói jog gyakorlójának az Mt. 28. § (1) bekezdésébe ütköző jogellenes intézkedése megsemmisítését kérte.
A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte azzal az indokolással, hogy a kérelmező dr. L. Sz. szakszervezeti tisztségviselővé választását kérése ellenére nem bizonyította, ezért az intézkedése nem jogellenes.
A munkaügyi bíróság a végzésében megállapította, hogy a dr. L. Sz. 2005. augusztus 10-én átadni megkísérelt felmentése érvénytelen.
A bíróság tényként állapította meg, hogy a szakszervezet elnöke 2005. július 20-án írásban bejelentette a kérelmezettnek, hogy dr. L. Sz. szakszervezeti tisztségviselő. A kérelmezett a bejelentés tényét nem vitatta, ennek ellenére dr. L. Sz. felmentéséhez a szakszervezet előzetes egyetértését nem szerezte be, az Mt. 28. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértette.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a szakszervezeti kifogást elutasította.
A másodfokú bíróság a határozatának indokolásában rámutatott, hogy tévesen állapította meg a munkáltatói felmentés érvénytelenségét a munkaügyi bíróság, hiszen a jogában sértett fél a kifogás elbírálásában félként nem vehet részt, ezért a rá vonatkozó munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezésének nincs helye a nemperes eljárásban. A másodfokú bíróság a tényállás alapján úgy ítélte meg, hogy kétség esetén a szakszervezetnek kell bizonyítania az érintett személynek a belső szabályok szerinti megválasztását, mert az együttműködési kötelezettség körében a tájékoztatási kötelezettség a szakszervezetet is terheli. Mivel a bizonyítás kötelezettségének a kérelmező nem vitásan nem tett eleget, ebből következően a saját felróható magatartására nem hivatkozhat.
A jogerős végzés ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a végzés megváltoztatását és a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Fenntartotta azt a perben is elfoglalt álláspontját, miszerint a munkáltató a tisztségviselő megválasztásának jogszerűségét nem vitathatja, és ezzel kapcsolatban a munkaügyi bíróság sem vehetett volna fel bizonyítást.
A kérelmezett a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a kifogás csak a szakszervezet érdekei megsértésének megállapítására irányulhatott volna, nem pedig a köztisztviselőt érintő munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezésére.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
1. A Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja szerint a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni rendelt Mt. 23. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.
A (3) bekezdés szerint nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.
Mivel a kérelmező szerint dr. L. Sz.-t, mint a szakszervezet választott tisztségviselőjét munkajogi védelem illette meg, és ezt a kérelmezett az erről való tudomásszerzés ellenére nem vette figyelembe, a kérelmező az idézett eltérő szabály alapján jogosult volt a kifogás benyújtására. A kifogásolt munkáltatói intézkedés végrehajtását fel kellett függeszteni [Mt. 23. § (5) bekezdés].
A másodfokú bíróság a törvény téves értelmezésével fejtette ki, hogy a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát megszüntető felmentés jogellenességének megállapítására irányuló kérelem a nemperes eljárásban nem terjeszthető elő. A bíróság ugyanis - ha a kifogás alaposnak bizonyul - a kifogásolt munkáltatói intézkedés (jelen esetben a felmentés) jogsértő voltát, jogellenességét állapítja meg. E nélkül - a kifogás felfüggesztő hatályának a jogerős elbírálást követő megszűnésével - a felmentés végrehajthatóvá válna, holott a kifogás e kivételes megengedésének indoka elsősorban az ilyen jogsérelmet megelőző felfüggesztő joghatás biztosítása volt.
Ugyanakkor a kifogás benyújtása nem korlátozza az érintett köztisztviselőnek a munkajogi védelem megsértése miatt a keresetindítási jogát a felmentés jogellenességének jogkövetkezményei iránt.
2. Az Mt. 3. § (2) bekezdése alapján a szakszervezetet is terhelő tájékoztatási kötelezettségnek a kérelmező az iratok tanúsága szerint eleget tett, amikor a 2005. július 19-én a szakszervezet vezetősége és a bizalmiak üléséről felvett jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt a kérelmezettnek megküldte. A jegyzőkönyv ugyanis tartalmazza, hogy dr. L. Sz.-t az érintett szakszervezeti csoport 2005. június 9-ei ülésén megválasztotta képviselőjének, bizalminak, és mint új bizalmit az elnök a vezetőségnek bemutatta. A választás szabályszerűségét - minthogy az a szakszervezeti tevékenység körébe tartozik - a munkáltató a munkaügyi perben (eljárásban) nem vitathatja, ezért a választási jegyzőkönyv bemutatásától nem teheti függővé a tájékoztatás figyelembevételét. A jogerős végzés indokolásában ezért téves a szakszervezeti tisztségviselő szabályszerű megválasztásának bizonyítására, és kérelmező ezzel kapcsolatos felróható magatartására vonatkozó megállapítás.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.850/2006.)