adozona.hu
BH+ 2008.3.142
BH+ 2008.3.142
A fegyelmi határozat ellen indított munkaügyi perben a fegyelmi eljárás szabályainak betartása vizsgálható, a vizsgálóbiztos kinevezése jogszerűségének elbírálása e per tárgyát nem képezheti [Ktv. 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A körjegyzői tisztséget betöltő felperessel szemben az önkormányzatok képviselő-testületei a 2004. december 15-én meghozott együttes határozattal fegyelmi eljárást indítottak, és egyúttal vizsgálóbiztosnak F. S. helyettes körjegyzőt jelölték ki. A felperes tartós akadályoztatása miatt a fegyelmi eljárást felfüggesztették, majd a képviselő-testületek az eljárás folytatásáról rendelkeztek.
A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a képviselő-testület határozatában a felperest megrovás feg...
BH+ 2008.3.142 A fegyelmi határozat ellen indított munkaügyi perben a fegyelmi eljárás szabályainak betartása vizsgálható, a vizsgálóbiztos kinevezése jogszerűségének elbírálása e per tárgyát nem képezheti [Ktv. 51. §].
A körjegyzői tisztséget betöltő felperessel szemben az önkormányzatok képviselő-testületei a 2004. december 15-én meghozott együttes határozattal fegyelmi eljárást indítottak, és egyúttal vizsgálóbiztosnak F. S. helyettes körjegyzőt jelölték ki. A felperes tartós akadályoztatása miatt a fegyelmi eljárást felfüggesztették, majd a képviselő-testületek az eljárás folytatásáról rendelkeztek.A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a képviselő-testület határozatában a felperest megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az indokolás szerint a felperes egy meghatározott önkormányzati határozat elfogadásakor törvényességi észrevételt nem tett, pedig az ülést megelőzően vagy az ülésen, de az ülést követően is fel kellett volna ismernie, hogy a döntés meghozatalához minősített szavazat szükséges. A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi észrevételében kitért arra, hogy a körjegyzőt a törvénysértésről szóban tájékoztatta, aki ezt követően a törvénysértés megszüntetésére nem intézkedett. A felperes terhére rótták továbbá, hogy az önkormányzat tulajdonában és a körjegyzőség kezelésében lévő két darab mobiltelefont a keresőképtelensége idején is magánál tartotta és használta. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatban feltüntetett további cselekményekkel kapcsolatban vétkes kötelezettségszegést nem állapítottak meg.
A felperes a keresetében elsődlegesen a Ktv. 51. § (5) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozott, azzal az indokolással, hogy a vizsgálóbiztosként kinevezett helyettes körjegyző kinevezése semmis, mert a jogszabályban előírt megfelelő gyakorlattal nem rendelkezett. Ezen túlmenően a fegyelmi tanácsban összeférhetetlen személyek vettek részt, illetve egy olyan képviselő, aki korábban a tisztségéről már lemondott. Az alperes a törvényességi észrevétel tekintetében a fegyelmi eljárás megindításával elkésett, a telefonkészüléket pedig addig tartotta magánál, amíg azt tőle a polgármesterek át nem vették.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta és elutasította. A bíróság megállapította, hogy F. S.-t a képviselő-testület 2004. december 15-étől a felperes távollétének időtartamára körjegyzőnek kinevezte, ezért vezető állásúnak minősül, és vizsgálóbiztosi megbízása a Ktv. 51. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelel. A Ktv. 8. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik arról, hogy ki nevezhető ki körjegyzővé, azonban a (2) bekezdés b) pontja szerint a kinevezés feltételeként megszabott legalább két évi közigazgatási gyakorlat alól a képviselő-testület felmentést adhat. A képviselő-testület tagjai az elfogultságról írásban nyilatkoztak, melynek során három képviselő bejelentette, hogy az eljárásban nem kíván részt venni. A felperes által megjelölt R. J. képviselő és D. L. polgármester esetében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján elfogultság nem volt megállapítható.
Az alperes a fegyelmi eljárás megindításakor a három hónapos szubjektív határidőt betartotta. Az ügy érdemét illetően a bíróság megállapította, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel a fegyelmi határozatban megjelölt határozat meghozatalához szükséges szavazás során, ugyanakkor azt nem látta bizonyítottnak, hogy a közigazgatási hivatal észrevétele ellenére a törvénysértés kiküszöbölése érdekében intézkedést nem tett. A becsatolt hívólisták alapján azt is megállapította, hogy a felperes a keresőképtelen állománya alatt a hivatali munkavégzés céljából kapott telefonokkal magánbeszélgetést folytatott, melynek költségeit az alperes állta. A bizonyított kötelezettségszegéssel a bíróság a kiszabott büntetést arányban állónak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az indokolásában a megyei bíróság kifejtette, hogy F. S.-t a képviselő-testület nevezte ki, és a képviselő-testület határozatát erre irányuló céllal jogorvoslati kérelem hiányában a munkaügyi bíróság a jogszerűség szempontjából nem vizsgálhatja felül. A másodfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését sem, miszerint F. S. vizsgálóbiztos személyét illetően összeférhetetlenség is megvalósult amiatt, hogy a kinevezése az ő távollétének időtartamára szól. A községi önkormányzatok képviselő-testületeinek összetétele a fegyelmi határozat meghozatalakor az Ötv. 15. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelt, és a képviselőtagokkal szemben elfogultsági kifogást a felperes az eljárás során nem is jelentett be.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság határozatának megváltoztatásával a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Jogszabálysértést állított, mert a másodfokú bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a vizsgálóbiztos személyével kapcsolatos érvelését, és a képviselő-testület tagjainak összeférhetetlenségét. Az alperes ugyanis eredetileg háromtagú fegyelmi tanácsot jelölt ki, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a képviselő-testületek saját maguk is érezték az összeférhetetlenség tényét. A Ktv. 8. § (2) bekezdés b) pontja nem ad felhatalmazást a közigazgatási gyakorlati idő elengedésére vagy csökkentésére, a helyettes körjegyző a semmis kinevezése miatt vizsgálóbiztos sem lehetett. A semmisségre bárki hivatkozhat, ezért téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a kinevezés semmisségét a munkaügyi bíróság nem vizsgálhatta.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a perben kifejtett azt az álláspontját ismételte meg, mely szerint az alperes a fegyelmi eljárás lefolytatása során olyan súlyos garanciális szabályokat sértett, amely miatt a fegyelmi határozat érdemi vizsgálata nélküli hatályon kívül helyezésének van helye.
A Ktv. 51. §-ának (5) bekezdése szerint vizsgálóbiztosként a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselője jelölhető ki. A jegyző és a körjegyző az Ötv. 36. § (2) bekezdése szerint a hivatal vezetője, ezért az alperes a körjegyző személyében a törvényben előírt követelményeknek megfelelő vizsgálóbiztost jelölt ki.
A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki a jogerős ítélet indokolásában, hogy a körjegyző kinevezésének körülményei, illetve a kinevezése jogszerűségének vizsgálata a felek közti per tárgyát nem képezhette, mivel a bíróság ebben a perben csak azt vizsgálhatta, hogy az alperes betartotta-e a Ktv. fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait.
A felperessel szemben a fegyelmi eljárás megindításának és a fegyelmi büntetés kiszabásának jogát a Ktv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő-testület gyakorolta, ezért a felperes a képviselő-testület eljárását nem kifogásolhatta. A képviselő-testület tagjai a fegyelmi tárgyalás megkezdése előtt az összeférhetetlenség kérdésében nyilatkoztak, és a felperes által megjelölt személyek az összeférhetetlenségüket nem jelentették be. A felperes a személyes meghallgatása során nem tette vitássá, hogy velük szemben elfogultságot ő sem jelentett be. Az pedig, hogy az alperes eredetileg háromtagú fegyelmi tanácsot kívánt alakítani, mivel saját maga észlelte a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségét, a felperes részéről csupán feltételezés, melynek valóságát a per adatai nem támasztották alá.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.213/2007.)