adozona.hu
BH+ 2008.2.90
BH+ 2008.2.90
Ha az áthelyezést kezdeményező munkáltató nem vizsgálta kellő gondossággal, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, az érvénytelenség jogkövetkezményei a munkáltatót terhelik [Kjt. 3. §-a alapján alkalmazandó Mt. 10. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az áthelyezése érvényességét, és az I. r. alperes részéről a jogviszonya megszüntetésének jogellenességét. Ennek alapján elmaradt illetmény, 13. havi illetmény és egyéb juttatások, valamint ezek kamatai, egyhavi végkielégítés, hatvan napi felmentési időre járó átlagkereset, valamint a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset megfizetését igényelte. Másodlagosan - amennyiben a bíróság az áthelyezés érvényt...
BH+ 2008.2.90 Ha az áthelyezést kezdeményező munkáltató nem vizsgálta kellő gondossággal, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, az érvénytelenség jogkövetkezményei a munkáltatót terhelik [Kjt. 3. §-a alapján alkalmazandó Mt. 10. § (2) bekezdés].
A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az áthelyezése érvényességét, és az I. r. alperes részéről a jogviszonya megszüntetésének jogellenességét. Ennek alapján elmaradt illetmény, 13. havi illetmény és egyéb juttatások, valamint ezek kamatai, egyhavi végkielégítés, hatvan napi felmentési időre járó átlagkereset, valamint a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset megfizetését igényelte. Másodlagosan - amennyiben a bíróság az áthelyezés érvénytelenségét állapítaná meg - a II. r. alperes által a jogviszonyát megszüntető intézkedés jogellenességének megállapítása folytán a II. r. alperest 2005. november 1-jétől az új munkaviszonya létesítéséig elmaradt bér és egyéb juttatások megfizetésére kérte kötelezni.Az I. r. alperes viszontkeresetében a közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségének megállapítását, ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását, a II. r. alperes a másodlagos kereseti kérelem elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2005. szeptember 9-én kelt áthelyezés érvénytelen, és az I. r. alperest 1 166 500 forint elmaradt illetmény, 181 080 forint 13. havi illetmény, 17 500 forint étkezési hozzájárulás és ezen összegek kamata, továbbá 291 718 forint végkielégítés és 583 437 forint felmentési időre járó illetmény megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az I. r. alperes viszontkeresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a II. r. alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban gazdaságvezetői munkakörben 2001. július 1-jétől. A felperes a Debreceni Agrártudományi Egyetemen öntözéses-meliorációs üzemmérnöki diplomát, a KATE Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán agrármérnöki diplomát, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-agrár szakközgazda oklevelet szerzett. A felperes és az I. r. alperes között 2005 áprilisában tárgyalások kezdődtek, mivel az I. r. alperes gazdasági vezetője egy másik állást nyert el. A tárgyalások során a felperes átadta az iskolai végzettségét igazoló okiratokat is, a tárgyalásokba a II. r. alperest nem vonták be. A felek 2005. szeptember 9-én aláírták a felperes áthelyezésére vonatkozó okiratot, amelyben megállapodtak abban, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a II. r. alperesnél 2005. október 31-ei hatállyal megszűnik, és a felperest az I. r. alperes alkalmazza gazdaságvezetői munkakörben. A felperes az általa és az I. r. alperes által aláírt okiratot elvitte a II. r. alpereshez, azt vele is aláíratta anélkül, hogy a két munkáltató az áthelyezésről egymással tárgyalt volna.
Az áthelyezési okirat aláírását követően az I. r. alperes humánpolitikai vezetője megállapította, hogy a felperes a munkakör ellátásához szükséges közgazdász végzettséggel nem rendelkezik, ezért a gazdaságvezetői állást nem töltheti be. 2005. szeptember 27-én levélben közölték a II. r. alperes igazgatójával, hogy az áthelyezésre vonatkozó megállapodást a felperes végzettségének hiányában a mai napon felbontják. A II. r. alperes igazgatója a válaszlevelében kifejtette, hogy álláspontja szerint a felperes iskolai végzettsége megfelel a jogszabályban foglalt képesítésnek, betöltheti ezt a munkakört, ezért a felbontást nem áll módjában elfogadni. 2005. október 6-án az I. r. alperes igazgatója a felperes részére írt levélben is a megállapodás felbontását közölte. A II. r. alperes igazgatója a felperes levelére is akként válaszolt, hogy nem fogadja el a háromoldalú megállapodás megtámadását. Ezt követően a felek között még levelezés folyt, azonban nem jutottak megegyezésre.
A bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes igazgatója, továbbá igazgatóhelyettese is tudott arról, hogy a felperes a II. r. alperesnél mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező szakember közreműködésével látta el a munkakörét, azonban ennek nem tulajdonítottak olyan jelentőséget, hogy ez a felperes végzettségének hiányát jelentené. Megelégedtek a II. r. alperes által 2005 szeptemberében az átsorolás kapcsán kiállított értesítőben foglaltakkal. Az I. r. alperes nem járt el kellő gondossággal az áthelyezési okirat aláírása előtt, mivel nem vizsgálta, hogy a felperes a felhívott jogszabályban megszabott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik-e, azaz betöltheti-e a gazdaságvezetői munkakört. A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazta, az Mt. 10. § (2) bekezdése alapján állapította meg a felperesnek járó juttatásokat. Az összegszerűséget az I. r. alperes nem vitatta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. r. alperes élt fellebbezéssel, amelyben a marasztalásra vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a II. r. alperes olyan értesítést adott át, amelyen közgazdasági egyetem megjelölés szerepelt legmagasabb végzettségként, és csak a dokumentumok beszerzését követően vált az I. r. alperes előtt ismertté, hogy a felperes alapvégzettsége a munkakör betöltéséhez nem elegendő.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helyes indokai alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kifejtette, hogy a felperesnek a II. r. alperesnél fennállt közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, ebben a részében a megállapodás ténylegesen teljesedésbe ment. Ugyanakkor az I. r. alperesnél a felperes gazdasági vezetői munkakört nem tölthetett be, a jogszabályban előírt képesítési feltétel hiányában. Ebből következően az áthelyezés részleges érvénytelensége állapítható meg, a felperes és az I. r. alperes viszonylatában. Ezt az I. r. alperes elkerülhette volna, ha az áthelyezésről szóló megállapodás létrejöttét megelőzően meggyőződik a képesítést igazoló oklevél megtekintésével arról, hogy a felperes megfelel-e a gazdaságvezetői munkakörre előírt feltételeknek.
A jogerős ítélet ellen az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító új határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint az "Értesítés" irat a felperes vonatkozásában az iskolai végzettségére vonatkozóan téves adatokat tartalmazott, amelyről a felperes tudott, illetve tudnia kellett, így az érvénytelenség kizárólag a felperes felróható közrehatására vezethető vissza. Állította, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a felperes nyugdíjasnak minősült, ezért nem volt jogosult végkielégítésre, azt a peren kívül levelezésben felperes tudomásul vette.
A felperes és II. r. alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és az I. r. alperes perköltségben marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Minthogy az I. r. alperes csupán a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott arra, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor nyugdíjasnak minősült, ez a felülvizsgálati eljárásban nem volt figyelembe vehető.
A per adatai alapján a jogerős ítélet megalapozottan állapította meg, hogy az I. r. alperes nem járt el kellő körültekintéssel az áthelyezésről szóló megállapodást megelőzően. Az I. r. alperes igazgatója, illetve igazgatóhelyettese is tudomást szerzett arról, hogy a korábbi munkáltatójánál a felperes egy mérlegképes könyvelővel dolgozott együtt. Ennek ellenére nem vizsgálták, hogy az értesítésben közölt közgazdasági egyetemi oklevél adott-e mérlegképes könyvelői végzettséget, alapképzettséget. Ezt csak utóbb, a humánpolitikai vezető véleménye alapján tisztázták.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében is helyesen járt el a bíróság, mert amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat érvénytelen jogviszonyban alkalmazta, és ezt gondos eljárással elkerülhette volna, az érvénytelenség a munkáltató hibájából ered, és viselni tartozik ennek következményeit a Kjt. 3. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 10. § (2) bekezdése alapján.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.961/2006.)