adozona.hu
BH+ 2008.2.88
BH+ 2008.2.88
Ha a szakszervezet a választott tisztségviselője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséhez az egyetértését nem adta meg, a munkáltató az ezzel okozott kára megtérítését nem követelheti a szakszervezettől, ha az egyetértés megtagadása nem kirívóan okszerűtlen következtetésen alapult [Mt. 28. §, Ptk. 339. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltató módosított keresetében 2 705 053 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperes szakszervezetet arra hivatkozva, hogy az Sz. L. választott szakszervezeti tisztségviselő felmentéséhez kért előzetes egyetértést alperes megtagadta, a bíróság azonban az alperes hozzájáruló jognyilatkozatát ítéletével pótolta, és az ezzel összefüggésben kifizetett többletilletmény, illetve többlet-végkielégítés miatt kára keletkezett.
A munkaügyi bíróság ítéletével a...
BH+ 2008.2.88 Ha a szakszervezet a választott tisztségviselője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséhez az egyetértését nem adta meg, a munkáltató az ezzel okozott kára megtérítését nem követelheti a szakszervezettől, ha az egyetértés megtagadása nem kirívóan okszerűtlen következtetésen alapult [Mt. 28. §, Ptk. 339. § (1) bekezdés].
A felperes munkáltató módosított keresetében 2 705 053 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperes szakszervezetet arra hivatkozva, hogy az Sz. L. választott szakszervezeti tisztségviselő felmentéséhez kért előzetes egyetértést alperes megtagadta, a bíróság azonban az alperes hozzájáruló jognyilatkozatát ítéletével pótolta, és az ezzel összefüggésben kifizetett többletilletmény, illetve többlet-végkielégítés miatt kára keletkezett.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 785 371 forint kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján fennáll, mert a jognyilatkozat pótlásával kapcsolatos perben, a jogerős ítélet felülvizsgálata során hozott határozat megállapította, hogy az alperes a perbeli esetben rendeltetésellenesen, jogellenesen gyakorolta az Mt. 28. §-ában biztosított jogosultságát. A felperes ténylegesen felmerült kárát a bíróság a 2001. június-augusztus hónapra kifizetett illetmény (összesen 363 350 forint), valamint az időközbeni illetménynövekedés miatt kifizetett többlet-végkielégítés (422 021 forint) tekintetében bizonyítottnak találta, és ennek megfelelően marasztalta az alperest.
Az alperesnek a kereset teljes elutasítása iránt előterjesztett fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az első fokon hozott döntéssel és annak indokaival egyetértett, mivel a rendeltetésellenes joggyakorlással okozott hátrány orvoslását szolgálja a kártérítés.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetét teljes egészében elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jognyilatkozata megtételénél úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, ezért a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint mentesül a kártérítési felelősség alól. Az egyetértési jog gyakorlása során saját akadálymentes működését kellett szem előtt tartania, a munkáltató működésére, gazdasági helyzetére rálátást biztosító információval nem rendelkezett, és annak megszerzése a jog gyakorlására előírt határidő alatt nem is lehetséges a legnagyobb gondossággal történő eljárás esetén sem. Vitatta a felperes tényleges kárát is, arra hivatkozott, hogy az évi rendes szabadság idejére munkavégzés nélkül is munkabért kell fizetnie a munkáltatónak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Helyesen indult ki abból a munkaügyi bíróság, hogy a felperes munkáltató az alperes szakszervezettel szemben kártérítési igényt a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján érvényesíthetett. Ennek megfelelően az alperes az általa jogellenesen okozott kárért felel, de mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.
A munkaügyi bíróság a jogellenes károkozást az alperesnek a jognyilatkozat pótlása iránt indított perben megállapított rendeltetésellenes joggyakorlására tekintettel bizonyítottnak találta, és úgy ítélte meg, hogy ugyanezen ok (rendeltetésellenes joggyakorlás) miatt az alperes a mentesülésre nem hivatkozhatott.
Ez utóbbi - az adott ügy sajátosságainak vizsgálata nélkül levont - következtetés megalapozatlan, téves.
A szakszervezeti szerv a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondásához (közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséhez) az egyetértése megadása felől mérlegeléssel határoz, általában azt kell vizsgálnia, hogy az adott körülmények mellett a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése esetén a szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e. (A felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy a mérlegelésnél a munkáltató oldalán felmerülő körülmények figyelembevétele tőle nem várható el.)
A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés során a téves ténymegállapítás, illetve következtetés önmagában nem elegendő a felróható magatartás megállapításához. Csak az ehhez járuló különleges körülmények, pl. a tények kirívóan okszerűtlen értékekése, illetve a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés értékelhető a kártérítési felelősséget megalapozó felróható magatartásként.
Az alperes részéről ilyen, a felróhatóság körébe eső tévedés nem állapítható meg, az adott körülményeket nem értékelte kirívóan okszerűtlenül, hiszen egy 5 tagú szakszervezeti szerv (csoport) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése általában a csoport működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Az alperes ennélfogva, felróható magatartás hiányában a hozzájárulás megtagadásával okozott kárért való felelősség alól mentesül.
Az előbbieket a másodfokú bíróság tévesen nem vette figyelembe, ennélfogva a munkaügyi bíróság ítéletét a Ptk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértéssel hagyta helyben.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.886/2006.)