adozona.hu
BH+ 2008.1.44
BH+ 2008.1.44
A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló ítélet nem jogszabálysértő [1952. évi III. tv. 206. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes biztosítottja 2004. május 7-én munkáltatójától májkacsacomb szabványosra igazítását kapta feladatként, melyet egy munkaasztalon kellett elvégeznie bontókés segítségével. Munkavégzés közben a bontókés a combcsonton megcsúszott és a biztosított balkezének második ujján szúrt sebet ejtett. Nevezett balesetéből kifolyólag 2005. március 16-ig baleseti táppénzben részesült. A felperes ebben az időszakban a biztosított kezelőorvosa volt, aki a biztosítottat az üzemi balesetekre vonatkozó ...
BH+ 2008.1.44 A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló ítélet nem jogszabálysértő [1952. évi III. tv. 206. §]
Az alperes biztosítottja 2004. május 7-én munkáltatójától májkacsacomb szabványosra igazítását kapta feladatként, melyet egy munkaasztalon kellett elvégeznie bontókés segítségével. Munkavégzés közben a bontókés a combcsonton megcsúszott és a biztosított balkezének második ujján szúrt sebet ejtett. Nevezett balesetéből kifolyólag 2005. március 16-ig baleseti táppénzben részesült. A felperes ebben az időszakban a biztosított kezelőorvosa volt, aki a biztosítottat az üzemi balesetekre vonatkozó 1-es kóddal jelentette. Az alperes álláspontja szerint a biztosítottat a felperesnek az egyéb betegség 8-as kódjára kellett volna bejelenteni. Az 1-es és a 8-as kód által szolgáltatott ellátások összege különböző. Az alperes elismerve, hogy az egyes kóddal való bejelentés 2004. október 14-éig indokolt volt, a 2005. március 16. napjáig adott ellátás különbözetre 2006. május 15-én fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben 69 181 forint megfizetése iránt. A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozása szerint az általa megállapított kód megfelelő volt. A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a bizonyítékok alapján nem volt jogszerű az alperes határozata. A biztosított ugyanis a felperes által megjelölt időpontig üzemi balesetet elszenvedettnek minősült.Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a 2004. május 7-én üzemi balesetet szenvedett biztosított ekkénti ellátása 2004. október 14-ig volt indokolt, míg nevezett a felperes igazolása alapján 2005. március 16-ig kapott ilyen ellátást. Felülvizsgálati kérelmében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (a továbbiakban: Ebtv.) 66. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ebtv. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együttes: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezik. E szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. Az eljárás lefolytatása során az volt az eldöntendő kérdés, hogy felróható volt-e a felperesnek a biztosított által jogalap nélkül felvett ellátás kifizetése. A munkaügyi bíróság ennek vizsgálata során a rendelkezésére álló bizonyítékokat megfelelően értékelte. A bíróság a bizonyítékok értékelése során kiemelt jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a biztosított táppénzes felülvizsgálatára havi rendszerességgel került sor az alperes részéről és a felülvizsgáló orvosok 2004. október 13-át követően a keresőképtelenség megszűnéséig egyetlen alkalommal sem emeltek kifogást a biztosított 1-es kóddal történő betegállományban tartása ellen. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen, illetőleg a tényállás megállapítása iratellenes volt. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte (Pp. 206. §-a).
Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 275. §-a (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv/K.III.11.013/2006.)