adozona.hu
BH+ 2008.1.41
BH+ 2008.1.41
Ha a felek megállapodása tartalma szerint megfelelt a munkaerő-kölcsönzésre létesített munkaszerződésnek, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt a munkaügyi bírság kiszabása jogszerűen történt [Mt. 193/C. §, 193/D. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes közigazgatási szerv 2004. november 17-én, 30-án és december 2-án ellenőrzést végzett a felperes munkáltatónál. A vizsgálat eredményeként hozott elsőfokú közigazgatási határozat megállapította, hogy a felperes az M. Rt.-vel kötött munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó megállapodás alapján engedély nélkül végzett munkaerő-kölcsönzést, a munkavállalókat nem jelentette be a jogszabályban előírt határidőig a Munkaügyi Nyilvántartó Központhoz, nem tartotta be a munkaidő-beosztás közlésére, a m...
BH+ 2008.1.41 Ha a felek megállapodása tartalma szerint megfelelt a munkaerő-kölcsönzésre létesített munkaszerződésnek, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt a munkaügyi bírság kiszabása jogszerűen történt [Mt. 193/C. §, 193/D. §].
Az alperes közigazgatási szerv 2004. november 17-én, 30-án és december 2-án ellenőrzést végzett a felperes munkáltatónál. A vizsgálat eredményeként hozott elsőfokú közigazgatási határozat megállapította, hogy a felperes az M. Rt.-vel kötött munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó megállapodás alapján engedély nélkül végzett munkaerő-kölcsönzést, a munkavállalókat nem jelentette be a jogszabályban előírt határidőig a Munkaügyi Nyilvántartó Központhoz, nem tartotta be a munkaidő-beosztás közlésére, a munkabérről adandó írásbeli elszámolásra és a munkabér megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, elmulasztotta a munkavállalók számára a szabadság kiadását, nem fizetett műszakpótlékot a részükre, továbbá nem adta ki a munkaviszony megszűnésekor szükséges igazolásokat. Mindezek miatt 1 500 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest.A felperes fellebbezése folytán az alperes másodfokú határozatával a munkaügyi bírság összegét 1 200 000 forintra mérsékelte, mert a munkaidő-beosztás közlésével és a munkabérfizetés elmaradásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítását mellőzte.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét alaposnak tartva megállapította, hogy a felperes nem folytatott munkaerő-kölcsönzést, mivel alapszabálya, illetve a Munka Törvénykönyve (Mt.) 193/D. §-a értelmében fogalmilag kizárt, hogy az iskolai szövetkezet saját tagjával munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesítsen. A bíróság a tanúvallomások, illetve a becsatolt iratok alapján arra következtetett, hogy a felperes tagjai az M. Rt.-vel álltak munkaviszonyban, amely munkaviszony létrejöttét a felperes mint munkaerő-közvetítő segítette. A felperes és a tagjai között létrejött megállapodás, illetve az M. Rt.-vel kötött megbízási szerződés lényegében ennek a tényleges jogviszonynak a leplezését szolgálta.
A munkaügyi bíróság az alperes és az elsőfokú hatóság határozatát annak érdekében helyezte hatályon kívül, hogy az új eljárás keretében vizsgálják az M. Rt.-nek a felperes szövetkezeti tagjaival szembeni eljárása jogszerűségét és azt, hogy a felperes eleget tett-e a tagjaival kötött, megállapodásnak nevezett munkaszerződésben foglalt kötelezettségeinek.
Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet indokolásának és az ítélet elsőfokú munkaügyi hatóságot új eljárásra kötelező rendelkezésének felülvizsgálatát kérte a Pp. 339. § (1) bekezdésébe és 3. § (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértésre hivatkozva. Iratellenesnek tartotta a munkaügyi bíróság azon következtetését, hogy - bár munkaerő-kölcsönzésre nem került sor - a felperes és az M. Rt. között munkaerő-közvetítés történt. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az M. Rt.-vel "szolgáltatási jogviszony"-t, a szövetkezet a tagjaival munkaviszonyt létesített. Munkaerő-kölcsönzési tevékenység hiányában helyesen helyezte hatályon kívül a bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően, az új eljárás elrendelése azonban jogszabálysértő.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A felperes és az M. Rt. által kötött szerződésre, továbbá a hallgatókkal kötött munkaszerződésekre hivatkozva vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy nem történt munkaerő-kölcsönzés, mivel a felperes folyamatosan biztosított munkaerőt az M. Rt.-nek, nem csupán egy meghatározott feladat ellátására, és a munkáltatói jogköröket megosztva gyakorolták. Az adott ügyben az M. Rt. ügyfélként nem szerepelt, ezért sem lehetett volna az M. Rt.-nél elkövetett esetleges jogsértések vizsgálata érdekében új eljárás lefolytatását elrendelni.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a szövetkezet tagjaival olyan megállapodást kötött, amelyben tudakozói felvilágosító munkavégzésre vállalt kötelezettséget a munkavállaló az M. Rt. P.-i Tudakozó Központjában a felperes által fizetett óradíj ellenében. E megállapodást lényeges tartalma szerint helyesen minősítette az alperes munkaerő-kölcsönzésre létesített munkaszerződésnek.
A felperes és az M. Rt. által kötött szerződés szerint a felperes az M. Rt. p.-i telephelyén a belföldi tudakozó és meghatározott egyéb tevékenység ellátására vele munkaviszonyban álló "munkatársak" biztosítását vállalta több műszakos munkarendben, naponta 6-22 óráig (2. pont), 36 hónapos határozott időtartamra (14.2. pont). A szerződés kitért az M. Rt. által meghatározott munkaidő-beosztásra (4. pont), alkalmazási feltételekre (3.1.1.-3.1.3. pont, 3.1.5. pont), a munkavégzés irányítására, ellenőrzésére (4.1., 5. pont), a teljesített munka tárgyhónapot követő 3 munkanapon belüli igazolására (7.1.2.) stb.
Az előbbi szerződéses rendelkezéseket a munkaügyi bíróság tévesen nem vette figyelembe. A szerződő felek megállapodása ugyanis az előbbiek tartalma szerint megfelelt a munkaerő-kölcsönzésről szóló megállapodásnak (Mt. 193/C. §), amelyben felperes a kölcsönbeadó, az M. Rt. a kölcsönvevő munkáltatóként megosztva gyakorolta a munkáltató jogait, kötelezettségeit (Mt. 193/C. §).
Mindezekre tekintettel megalapozottan, jogszabálysértés nélkül állapította meg a támadott közigazgatási határozat, hogy a felperes ténylegesen munkaerőt kölcsönzött, az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések - így különösen az Mt. 193/D. § (1) bekezdése - betartása mellőzésével. A munkaügyi bíróság ezért ítéletével a Pp. 339. § (1) bekezdésébe ütközően helyezte hatályon kívül az alperes határozatát.
A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen vitatta a munkaerő-közvetítésre vonatkozó ítéleti megállapítást, valamint az új eljárás elrendelésének indokát. Mindez azonban a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályban tartására vonatkozó érdemi kérelmét - az előbbiekben részletezettek szerint - nem alapozta meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.944/2006.)