adozona.hu
BH 2007.12.419
BH 2007.12.419
Versenyjog-sértőnek csak az a tisztességtelen bojkott-felhívás minősül, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a címzett a bojkottálttal fennálló gazdasági kapcsolatát felbontsa vagy az ilyen kapcsolat létrejöttét megakadályozza [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 5. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes korábbi igazgatóságának tagja az egyik alapítója a 2004. október 1-jén kelt társasági szerződéssel létrejött felperesnek, melynek főtevékenysége hulladékgyűjtés, -kezelés. Az alperes Gy. város önkormányzata közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló zártkörű részvénytársaság, mely 1991 óta működik. A felperes létrejöttét követően több személlyel kötött hulladékszállítási szerződést, akik korábban az alperessel létrejött hasonló tárgyú szerződésüket felmondták.
Az alperes ...
BH 2007.12.419 Versenyjog-sértőnek csak az a tisztességtelen bojkott-felhívás minősül, amelynek kifejezetten az a célja, hogy a címzett a bojkottálttal fennálló gazdasági kapcsolatát felbontsa vagy az ilyen kapcsolat létrejöttét megakadályozza [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 5. §].
Az alperes korábbi igazgatóságának tagja az egyik alapítója a 2004. október 1-jén kelt társasági szerződéssel létrejött felperesnek, melynek főtevékenysége hulladékgyűjtés, -kezelés. Az alperes Gy. város önkormányzata közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló zártkörű részvénytársaság, mely 1991 óta működik. A felperes létrejöttét követően több személlyel kötött hulladékszállítási szerződést, akik korábban az alperessel létrejött hasonló tárgyú szerződésüket felmondták.Az alperes 2004. december 10-én levelet intézett azokhoz a személyekhez, akik az alperessel korábban megkötött hulladékszállítási szerződésüket felmondták. A levélben többek között szerepelt, hogy a hatályos önkormányzati rendelet szerint Gy. közigazgatási területén kizárólag jelen per alperese végezhet települési szilárd hulladék gyűjtésével kapcsolatos tevékenységet. Az alperes levelében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban: Hgt.) vonatkozó rendelkezéseit is ismertette és arra is hivatkozott. Kérte a szerződés felbontására irányuló kérelem felülvizsgálatát, és tájékoztatta a címzettet, hogy a kérelem visszavonására írásban 2004. december 31-éig jogkövetkezmények nélkül mód van. Amennyiben pedig a cég 2005. január elsején nem áll az alperes társasággal szerződéses kapcsolatban a hulladék szállítását illetően a részvénytársaság mint a városi közszolgáltató, illetve a város közigazgatásáért felelős vezetője (jegyzője) megteszi a szükséges lépéseket a törvényesség helyreállítása érdekében.
A felperes 2005. június 13-án benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2004. december 10-én a vele szerződött gazdálkodó szervezeteknek megküldött levéllel a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 5. §-ában foglaltakat megsértette. Kérte eltiltani az alperest a további jogsértéstől, az érintett partnerekhez küldött nyilatkozatban az alperes a jogsértést elismerve adjon elégtételt a felperesnek, és a bíróság a felperest jogosítsa fel, hogy egy országos és egy megyei lapban az ítéletet az alperes költségére egy alkalommal közzétegye. Kérte bírság kiszabását is. Előadta, a 2004. december 10-én kelt levélben az alperes a Hgt. rendelkezéseit félremagyarázva 6 nappal később, 2004. december 16-án hozott helyi rendeletmódosításra hivatkozva, szabálysértési eljárás megindításával fenyegette meg azokat a szerződéses partnereit, akik a vele fennálló szerződéses kapcsolatot felmondták. A levél több esetben arra a következményre vezetett, hogy a címzett a felperessel már megkötött szerződését felmondta, akik meg ezt nem tették meg, azokkal szemben, vagy azok egy részével szemben az alperes szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezte. 2005 januárjában több jogalany felmondta a felperessel kötött hulladékszállítási szerződést. A felperes előadta továbbá, hogy az alperes, dr. K. É. szerződéses partnere vonatkozásában az alperessel kötött szerződés felbontása esetére a parkolási kártya visszavonását is kilátásba helyezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a levél elküldésével nem valósította meg a Tpvt. 5. §-ában szereplő tényállást. A Tpvt. 5. §-a szerinti tényállás csak szándékos és célzatos magatartással valósítható meg, az alperes társaság levele a felperessel kötött szerződéses kapcsolat felbontását nem célozta. Dr. K. É. vonatkozásában előadottakkal összefüggésben elévülésre hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság 2005. november 2-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, a 2004. december 10-ei levél tartalmából sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet megállapítani, hogy a felperes és üzleti partnerei között létrejött szerződések felbontását célozná. A levél jogszabályokról, önkormányzati rendeletekről tartalmaz tájékoztatást, másrészt pedig az alperessel szerződéses jogviszonyban álló feleknek a felmondó leveleire írt válasz, mely a szerződéses jogviszony fenntartását célozza. Önmagában jogszabály, vagy önkormányzati rendelet téves tartalmáról történő tájékoztatás a Tpvt. 5. §-a szerinti bojkott-felhívásnak nem tekinthető. Dr. K. É. számára tett jognyilatkozattal összefüggésben megállapította, hogy a kérelem elévült a Tpvt. 88. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes megvalósította a Tpvt. 5. §-ában meghatározott bojkott-felhívás tilalmát az alábbiak szerint. Megállapította, hogy a gy.-i székhelyű Városgazdálkodási Rt. a szintén gy.-i székhelyű M. Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-vel szemben megvalósította a tisztességtelen bojkott-felhívás tilalmát azzal a magatartásával, hogy a 2004. december 10. napján kelt, különböző gazdálkodó szervezetekhez, illetve intézményekhez címzett levélben úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a címzettek 2005. január 1-jén a Városgazdálkodási Rt.-vel nem állnak szerződéses kapcsolatban, a hulladékszállítást illetően a részvénytársaság, mint a város közszolgáltatója, illetve a város közszolgáltatásáért felelős vezetője (jegyzője) megteszi a szükséges lépéseket a törvényesség helyreállítása érdekében. Az ítélőtábla kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a fenti rendelkezés szó szerinti ismertetését tartalmazó nyilatkozatának az érintett gazdálkodó szervezetekhez és intézményekhez történő megküldésével adjon elégtételt a felperesnek. Kötelezte továbbá, hogy a fenti határidő alatt a jogsértést megállapító ítéleti rendelkezést tegye közzé egy alkalommal a helyi napilapban. Ez utóbbi kötelezettségének elmulasztása esetén feljogosította a felperest az alperes költségén való közzétételre. A további jogkövetkezmények tekintetében előterjesztett keresetet elutasította, rendelkezett az első- és másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette. Kifejtette, egyetért az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a Tpvt. 5. §-ában meghatározott tényállás megvalósításához szükséges, hogy a bojkottáló és a címzett mellett a bojkottált személy azonosítható legyen. A bizonyítékok mérlegelésével a másodfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a keresetlevél címzettjei a felperest felismerték, hiszen az alperes által sem vitatott tény, hogy a perbeli időszakban Gy. területén csak a peres felek voltak jelen a hulladékszállítási piacon. A levél megírásakor hatályos önkormányzati rendelet is előírta az alperes közszolgáltató igénybevételének kötelezettségét, a 2004. december 16-ai módosítás azt csak pontosította. Az önkormányzati rendelet azonban nem jogosította fel az alperest a sérelmezett levelek megírására, arra, hogy az önkormányzat jegyzőjének intézkedését helyezze kilátásba. Az alperes levelét az sem tenné, vagy teszi jogszerűvé, ha az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Az ilyen magatartás egyértelműen a vállalkozó gazdasági mérlegelésen kívül eső befolyásolásának minősül, s ezzel sérti a vállalkozók döntési szabadságát. A másodfokú bíróság ugyanakkor a jogsértés országos napilapban történő közzétételét, illetve a további eltiltásra vonatkozó kereseti kérelmet elutasította, egyrészt az alperes magatartása jellegére, területi kihatására, másrészt arra tekintettel, hogy a jogsértő magatartás csak egy alkalommal valósult meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás egyrészt iratellenes, másrészt okszerűtlen és ebből a másodfokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott. Hangsúlyozta az alperes nem tudta, hogy a felperessel ki kötött szerződést, csak azt tudta, ki mondta fel az alperes által megkötött hulladékszállítási szerződést és ezen jogalanyoknak küldte meg az alperes a per tárgyát képező levelet. A felperest az adott ügyben a címzettek nem ismerhették fel. A felperes a perbeli időszakban nem is rendelkezett az adott tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel, a felperes tevékenységét legkorábban 2005. január 1-jét követően kívánta megkezdeni.
A felperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Okiratot csatolt, mely megítélése szerint igazolja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi ülésén elhangzottakra tekintettel ismert volt, hogy a felperes kötött ilyen tárgyú szerződéseket. Hangsúlyozta a felperes 2005 januárjától jogszerűen végezte a hulladékszállítási tevékenységet.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Tpvt. 5. §-a értelmében: "Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza." A bojkott három résztvevőt, résztvevői kört feltételez, a bojkottálót, aki a felhívást intézi, a címzettet, aki a felhívást megkapja és a bojkottáltat, aki a címzettel már a felhívás idején gazdasági kapcsolatban áll, vagy közte és a címzett között a gazdasági kapcsolat létrejötte nem zárható ki. A jogsértő magatartás a bojkottáló címzetthez intézett felhívásával jön létre, melyben a felhívás arra irányul, hogy a címzett és a bojkottált között a gazdasági kapcsolat szűnjön meg, illetve ne jöjjön létre. A felhívás szándékos és célzatos magatartás, bojkottnak csak a tisztességtelen felhívás minősül. Nem minősül tisztességtelennek egy olyan felhívás, amely kedvezőbb ár, vagy határidők feltüntetésének kilátásba helyezésével kívánja elérni a már létrejött, vagy létrejövőben levő gazdasági kapcsolat megszakadását, létre nem jövetelét.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az önkormányzat jegyzője eljárásának kilátásba helyezése tisztességtelen magatartás volt, ilyen eljárás kilátásba helyezésére az alperes feljogosítva nem volt, az alperes a címzetteket nem gazdasági eszközökkel kívánta befolyásolni a tekintetben, hogy a vele megkötött szerződések felmondására ténylegesen ne kerüljön sor.
Az adott ügyben eldöntendő jogkérdés az, figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára is, hogy a levél, mint ahogy azt a felperes állítja, a címzett és a felperes között létrejött gazdasági kapcsolat felbontását célozta-e avagy, ahogy azt az alperes állítja a levelek megküldésével egyedüli célja az volt, hogy azokat a személyeket, akik az alperessel fennálló kapcsolatot felmondták, a felmondás visszavonására ösztönözze, olyan körülmények mellett, hogy az alperesnek nem is volt tudomása arról, hogy a felperessel kötött szerződésekre tekintettel került sor a vele kötött szerződések felbontására.
A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a fenti jogkérdésben történő állásfoglaláshoz a tényállás kellően felderítve nincs, ezért további bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges, amely a felülvizsgálati eljárásban - figyelemmel a Pp. 275. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - nem lehetséges. Ezért a Legfelsőbb Bíróságot a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeket csak megállapította, annak viseléséről azonban az új eljárás során kell dönteni.
Az új eljárás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni.
A Tpvt. 5. §-a szerinti tisztességtelen bojkott-felhíváshoz az is szükséges a korábban kifejtettek szerint, hogy bizonyítva legyen az alperes a levél megírásakor tisztában volt azzal, hogy volt szerződéses partnerei azért mondták fel a szerződéses kapcsolatot, mert a felperessel kötöttek ilyen tárgyú szerződést, vagy kívánnak kötni ilyen tárgyú szerződést. A Legfelsőbb Bíróság szemben a másodfokú bíróság álláspontjával nem látta a beszerzett bizonyítékok alapján a fenti tényt egyértelműen bizonyítottnak. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az új eljárásban a felperesnek kell bizonyítania, hogy az alperes tudott a felperes piacra lépéséről, arról, hogy a címzettek azért mondták fel az alperessel fennálló gazdasági kapcsolatot, mert a felperessel kötöttek hasonló tárgyú szerződést és a levél célja e gazdasági kapcsolat megszüntetése volt.
A felperes erre vonatkozóan tanúk meghallgatását is kérte, mind 2005. augusztus 26-án kelt beadványában, mind fellebbezésében, de ilyen tárgyú bizonyításra nem került sor, mivel mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság a kért tanúk meghallgatása nélkül is elbírálhatónak találta az adott ügyet. A felperes természetesen a fent írtakat más módon is bizonyíthatja, pl. okiratokkal. [A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemhez csatolt okiratot - figyelemmel a Pp. 275. §-a (1) bekezdésében foglaltakra - a felülvizsgálati eljárás során nem vehette figyelembe.]
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a tényállás fenti módon történő tisztázását követően lehet egyértelműen állást foglalni a tekintetben, hogy a Tpvt. 5. §-át az alperes megsértette-e.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.270/2006.)