adozona.hu
BH+ 2007.12.561
BH+ 2007.12.561
Ha az átvételi elismervény alapján átvett szabadjegyet a munkavállaló nem tudta visszaszolgáltatni, a kártérítési felelősség alól a rablás miatt tett rendőrségi feljelentésre hivatkozva nem mentesülhet, ha a külső, elháríthatatlan támadás tényét egyéb bizonyíték nem támasztja alá [Mt. 169. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkáltató keresetében 245 940 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 245 940 forintot, valamint 10 000 forint perköltséget.
Az ítéleti tényállás szerint a gépkocsivezetőként a felperes alkalmazásában álló alperes 2001. június 18-án délután átvételi elismervény alapján átvette felperestől a MÁV második kocsiosztályára érvényes 458 000 Ft/év értékű szabad...
BH+ 2007.12.561 Ha az átvételi elismervény alapján átvett szabadjegyet a munkavállaló nem tudta visszaszolgáltatni, a kártérítési felelősség alól a rablás miatt tett rendőrségi feljelentésre hivatkozva nem mentesülhet, ha a külső, elháríthatatlan támadás tényét egyéb bizonyíték nem támasztja alá [Mt. 169. § (2) bekezdés].
A felperes munkáltató keresetében 245 940 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 245 940 forintot, valamint 10 000 forint perköltséget.
Az ítéleti tényállás szerint a gépkocsivezetőként a felperes alkalmazásában álló alperes 2001. június 18-án délután átvételi elismervény alapján átvette felperestől a MÁV második kocsiosztályára érvényes 458 000 Ft/év értékű szabadjegyet, amelyet nem tudott visszaszolgáltatni. Az alperes arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hogy az átvétel napján az esti órákban, hazafele menet valaki kikapta a hóna alól a táskáját, és azzal elfutott. Az esetnek szemtanúja nem volt, a feljelentése alapján a rendőrhatóság nyomozása eredményre nem vezetett, az elkövető kilétét nem tudták megállapítani.
A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az elsőfokú bíróság a külső elháríthatatlan ok bekövetkezését nem találta bizonyítottnak. Az alperes saját előadása szerint az éjszakai órákban nem közvetlenül hazafelé tartott, hanem kitérőt tett, az átvett szabadjegyek megőrzése érdekében nem járt el kellő körültekintéssel. A felperes a becsatolt okiratokkal a kár összegét megfelelően bizonyította. A kár bekövetkeztében a felperest közrehatás nem terhelte, a kár azáltal keletkezett, hogy az alperes nem tudta a szabadjegyet visszaszolgáltatni a felperes részére, így több munkavállaló is elesett az utazás lehetőségétől.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett azzal az ítéleti megállapítással, hogy az alperes vétkességétől függetlenül, a megőrzési felelősség alapján tartozott a munkáltató számára a kárt megtéríteni. A per adatai alapján nem nyert bizonyítást, hogy az alperest külső támadás érte volna, annál is inkább, miután ellentmondó nyilatkozatokat tett az eljárások során.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. Álláspontja szerint a rendőrségi feljelentés, továbbá az iratai egy részének visszajuttatása azt az állítását támasztják alá, hogy őt támadás érte a munkából történt hazamenetele közben. Így az Mt. 169. § (2) bekezdése alapján mentesül a felelősség alól, mivel a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Ezért jogszabálysértő a jogerős ítélet, amely a felperes keresetének helyt adott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, a bizonyítékok ismételt értékelésének, egybevetésének nincs helye, azaz nincs mód a bizonyítékok felülmérlegelésére.
Az adott esetben a jogerős döntés alapjául szolgáló ítéleti tényállás tekintetében jogszabálysértést megalapozó iratellenes, okszerűtlen, téves ténybeli következtetés nem állapítható meg, így a felülvizsgálati eljárásban is irányadó a perben megállapított ítéleti tényállás.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 169. § (2) bekezdése szerint az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a táskája a szabadjeggyel együtt az őt ért elháríthatatlan támadás folytán veszett el, és ezáltal keletkezett a felperes kára.
A per adatai alátámasztják azt a következtetést, hogy az alperes a perben nem tudta aggálytalanul bizonyítani: a szabadjegyek visszaszolgáltatásának elháríthatatlan külső ok miatt nem tudott eleget tenni.
Helyesen állapította meg mind az első-, mind a másodfokú bíróság, hogy a rendőrségi feljelentés önmagában nem bizonyítja az alperes által állított külső, elháríthatatlan támadás (rablás) tényét. E bizonyíték értékelésénél nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a támadás időpontját alperes a feljelentésben és a kártérítési eljárás során tett nyilatkozatában eltérően (23 óra és 23 óra 59 perc közötti idő, illetve délután 17 óra) jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem e tekintetben elírásra sikertelenül hivatkozott, mivel az alperes a jegyzőkönyvek aláírásakor azt nem kifogásolta.
Az alperes iratainak egy postaládában való megtalálása arra utal, hogy az iratai kikerültek az ő birtokából, de annak okára nézve ebből egyértelműen következtetni nem lehet.
A kimentési ok bizonyítása hiányában az alperes az Mt. 169. § (1) bekezdése alapján a teljes kár megtérítésére köteles.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.851/2006.)