adozona.hu
BH+ 2007.11.510
BH+ 2007.11.510
Az üzleti tisztesség követelményével összeegyeztethetetlen, ha valaki egy másik jogi személy által készített jótállási füzetet érdemi változtatás nélkül használ [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a H. Company gyártóval kötött disztribúciós szerződés alapján 2001. január 1-je és 2004. október 31. között a H. forgalmazója volt. 2003-ban készítette el a gépjárművek értékesítésekor a felperessel kapcsolatban levő autókereskedők által átadott "jótállási és vevőszolgálati füzetet". Az alperes, mint a gyártó egyszemélyes társasága létrejöttétől 2005. októberéig a felperes által elkészített "jótállási és vevőszolgálati füzet" tartalmával azonos "garancia információ és szerviz jegyz...
BH+ 2007.11.510 Az üzleti tisztesség követelményével összeegyeztethetetlen, ha valaki egy másik jogi személy által készített jótállási füzetet érdemi változtatás nélkül használ [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 2. §].
A felperes a H. Company gyártóval kötött disztribúciós szerződés alapján 2001. január 1-je és 2004. október 31. között a H. forgalmazója volt. 2003-ban készítette el a gépjárművek értékesítésekor a felperessel kapcsolatban levő autókereskedők által átadott "jótállási és vevőszolgálati füzetet". Az alperes, mint a gyártó egyszemélyes társasága létrejöttétől 2005. októberéig a felperes által elkészített "jótállási és vevőszolgálati füzet" tartalmával azonos "garancia információ és szerviz jegyzékkönyv" elnevezésű dokumentumot használt a gépjárművek értékesítésekor. A felek által sem vitatottan a két füzet tartalmilag megegyezik, eltérés csak a fedőlap tekintetében, illetve abban van, hogy a belső oldalak legfelső részén más cégelnevezés szerepel, valamint az alperes dokumentumának nem része a felperes füzetének első oldalán található szöveges rész.Felperes módosított keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2. §-ára hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy az üzleti tisztesség követelményébe ütközik az, hogy az alperes a felperes által készített jótállási füzeteket használta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett az elsőfokú perköltség megfizetéséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a peres felek versenytársak, a jótállási füzet nem esik szerzői jogi jogvédelem alá, annak tartalmát döntően meghatározzák a gyártó által rendelkezésre bocsátott műszaki adatok, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azzal, hogy az alperes 8 hónapon keresztül a felperes által összeállított tartalmú jótállási füzetet használta, nem sértette és nem is veszélyeztette sem a felperes, sem a versenytársak, sem a fogyasztók törvényes érdekeit. Kifejtette, magatartás az üzleti tisztesség követelményeibe sem ütközött. A felperes a gyártó cég által a rendelkezésére bocsátott adatokból állította össze a jótállási füzetek műszaki tartalmát. Ezekhez az adatokhoz az alperes is jogszerűen hozzájuthatott úgy is, mint a H. magyarországi forgalmazója, és úgy is, mint a gyártó tulajdonában levő társaság. A füzetben hivatkozott jogszabályok is nyilvánosak.
Az ítélőtábla ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a Tpvt. 2. §-ában írt üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartást tanúsított azzal, hogy 2004. év végétől 2005. októberéig a felperes által készített "jótállási és vevőszolgálati füzet" tartalmával azonos "garancia információ és szerviz jegyzékkönyv" elnevezésű dokumentumot használta a gépjárművek értékesítésekor. Rendelkezett az első- és a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a felperes által kifogásolt alperesi magatartás minősítése során figyelemmel kellett lenni a perbeli időszakban hatályos 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakra, mely a forgalmazó kötelezettségévé tette a jótállási jegyek átadását és annak tartalmát is meghatározta. Érdemben elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a perbeli jótállási füzet alapvető tartalma a műszaki adatok, illetve a jogszabályi rendelkezések által meghatározottak. Ugyanakkor a csatolt jótállási füzetek alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a jótállási dokumentumok külső megjelenése, szerkezeti felépítése, stílusa, táblázatai igen eltérőek. Egy jótállási jegyet is magában foglaló, a gépjárművek értékesítésekor használatos füzet a többiektől megkülönböztethető formában is elkészíthető, ezt igazolja az alperes által 2005. októberétől használt dokumentum is. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az, hogy az alperes a számára üzleti értéket képviselő felperes által szerkesztett füzethez hozzájuthatott, nem jelentette egyben azt is, hogy azt lényegében a felperes tudta és engedélye nélkül lemásolhatta és hónapokig üzleti tevékenysége érdekében jogszerűen használhatta.
Alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint a perbeli jótállási füzet egyszerű szerződéses irat, mely nem testesít meg semmilyen jogilag védett alkotást, vagy sajátos érdeket, ami szükséges előfeltétele lenne bármilyen versenyjogi jogsértés megállapíthatóságának és mindezért nem is képvisel a versenyjog által védett gazdasági értéket. Az alperes anyacége részt vett a jótállási füzet összeállításában, így annak felhasználására legalább annyira jogosult, mint a felperes. A jótállási füzet nem pusztán a felperes hozzájárulásával, az ő érdekében és javára készült, hanem általában a H. gépjárművek magyarországi forgalmazásához. Az alperesnek semmiféle engedélyre nem volt szüksége a füzet használatához, mivel azt anyacége jogosult volt használni. Az "engedély" hiánya nem vezetett tisztességtelen magatartáshoz, az nem okozott semmiféle joghátrányt, vagy kárt a felperesnek.
Felperes a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, s arra a megállapításra jutott, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Tpvt. 2. §-a szerint: "tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni." Felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperesnek a per tárgyát adó az a magatartása, miszerint a felperes jótállási füzetét lényegében lemásolta, és huzamosabb ideig használta az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás volt. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - elfogadta. A perben mindkét fokon eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a jótállási füzet nem esik szerzői jogi védelem alá. Önmagában ez a körülmény azonban nem zárja ki, hogy az alperesnek a per tárgyát adó magatartása az üzleti tisztesség követelményének megsértését nem jelenthetné. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy bár a jótállási füzet alap tartalmát a műszaki adatok, illetve a jogszabályi előírások határozzák meg, az nem jelenti azt, hogy a különböző jótállási füzetek szerkezetükben, megjelenésükben, felépítésükben, stílusukban, részletességükben azonosak lennének. Ezt bizonyítja az alperes által 2005. októbere óta használt jótállási füzet is. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, miszerint az üzleti tisztesség követelményébe ütközött, hogy az alperes a felperes jótállási füzetét lényegében lemásolta, ezzel munkát és költséget takarított meg. Az alperes jótállási füzet hiányában tevékenységét meg sem kezdhette volna. Ilyen értelemben tehát a jótállási füzet a felülvizsgálati kérelemben hiányolt gazdasági értéket képviselt. Önmagában az, hogy az alperes anyacége a műszaki adatokról a felperest tájékoztatta, és így annak összeállításában úgymond "részt vett" nem jelenti azt, hogy a felperes által készített jótállási füzetet az alperes anyacége jogosult lett volna felhasználni, és különösen nem jelenti azt, hogy az anyacég egyszemélyes társasága, az alperes jogosult volt a felperes hozzájárulása nélkül használni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.086/2007.)