BH+ 2007.10.467

Átszervezésnek minősül a munkáltató feladatainak átcsoportosítása, egyes munkakörök megszüntetése más munkakörrel való összevonás folytán. Az átszervezés felmentési indok valósága megállapításának nem előfeltétele a szervezeti és működési szabályzat előzetes elkészítése, illetve jóváhagyása, elegendő a munkáltatói döntés alapján végrehajtott átszervezés tényének bizonyítása [Ktv. 17. § (1) bekezdés c) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az eljárási ügyintézői munkakörben dolgozó felperest az alperes 2003. november 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a központi hivatalban végrehajtandó létszámcsökkentés az ő jogviszonyát is érinti, ezért 30 nap elteltével csoportos létszámcsökkentés keretében a felmentésére kerül sor.
Az alperes a 2003. december 17-én kelt intézkedésében a felperes határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) és c) pontjára hivatkozással 2004. július 30-ai hatállyal felm...

BH+ 2007.10.467 Átszervezésnek minősül a munkáltató feladatainak átcsoportosítása, egyes munkakörök megszüntetése más munkakörrel való összevonás folytán. Az átszervezés felmentési indok valósága megállapításának nem előfeltétele a szervezeti és működési szabályzat előzetes elkészítése, illetve jóváhagyása, elegendő a munkáltatói döntés alapján végrehajtott átszervezés tényének bizonyítása [Ktv. 17. § (1) bekezdés c) pont].
Az eljárási ügyintézői munkakörben dolgozó felperest az alperes 2003. november 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a központi hivatalban végrehajtandó létszámcsökkentés az ő jogviszonyát is érinti, ezért 30 nap elteltével csoportos létszámcsökkentés keretében a felmentésére kerül sor.
Az alperes a 2003. december 17-én kelt intézkedésében a felperes határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) és c) pontjára hivatkozással 2004. július 30-ai hatállyal felmentéssel megszüntette. Az indokolás szerint az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat alapján a közigazgatásban, így az alperes hivatal szerveinél is létszámcsökkentést, továbbá a hivatal elnökének döntése lapján átszervezést kell végrehajtani, és a központi hivatalban felperes képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség.
A felperes a pontosított keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével elmaradt illetménye és 12 havi átlagilletményének megfelelő átalánytérítés megfizetését kérte.
A felmentés jogellenességét illetően a felperes arra hivatkozott, hogy munkaköre nem válhatott feleslegessé, az alperes nem létszámleépítést, hanem létszámbővítést hajtott végre, és a felajánlási kötelezettségét is megszegte. Ezen túlmenően az 51. életévét betöltötte, és a gyermekét egyedül neveli, ezért a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT) a kormányzati és a munkavállalói oldal között létrejött megállapodás 4. pontjában foglaltakra figyelemmel a felmentésére csak szakmailag rendkívül indokolt esetben kerülhetett volna sor.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A felmentés jogszerűségének vizsgálatára vonatkozó indokolás szerint a megállapodásban foglaltaknak megfelelően a felperest védelem illette meg, azonban az alperes által bizonyított átszervezés, és ennek során a felperes által betöltött munkakör megszűnése és munkafeladatainak a munkatársak közötti szétosztása, valamint a létszámcsökkentés a felmentés szakmai indokoltságát megalapozta.
A felperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében vitatta, hogy az alperes a szakmai indokoltságot kellően bizonyította. Ezen túlmenően azt állította, hogy az átszervezés a felmentés időpontjában még nem valósult meg, mivel az új szervezeti és működési szabályzatot a pénzügyminiszter csak egy későbbi időpontban hagyta jóvá.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a KÉT-ben kötött megállapodás jogi természetét illetően az elsőfokú bíróság álláspontjával nem értett egyet, és úgy ítélte meg, hogy az abban foglaltak a munkáltatóra nézve kötelező felmentési korlátozást nem teremtettek. A felmentésben közölt indok való és okszerű voltát illetően hangsúlyozta, hogy a létszámcsökkentés elrendelését a per során a felperes sem vitatta, és az alperesnél az átszervezés megvalósult. A másodfokú bíróság nem tulajdonított jogilag értékelhető jelentőséget annak, hogy a miniszter a szervezeti és működési szabályzatot csak 2004. március 22-én hagyta jóvá.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a felmentés jogellenességének megállapítását kimondó határozat meghozatalát, és az őt megillető juttatások vonatkozásában az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a bíróságok a jogszabályt és a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben megjelenő jogi iránymutatást egyaránt megsértették, mert nem tulajdonítottak jelentőséget annak a ténynek, hogy a felmentés kiadásakor még nem létezett az új szervezeti felépítést tartalmazó és a tényleges feladatokat meghatározó szervezeti és működési szabályzat. A felmentés okának ugyanis a közléskor fenn kell állnia, az elnöknek a változtatási és feladatátcsoportosítási elveket megfogalmazó intézkedési terve nem minősül az átszervezésről szóló munkáltatói döntésnek. Vitatta a másodfokú bíróságnak a KÉT-ben kötött megállapodással kapcsolatos álláspontját is.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a perben elfoglalt álláspontját megismételve a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt okra hivatkozással szüntette meg csoportos létszámleépítés keretében.
A perben a felperes sem vitatta, hogy az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat az alperest is érintő létszámcsökkentést rendelt el, amelyet az alperesnek végre kellett hajtania. A létszámcsökkentés végrehajtása során az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről döntött, a bíróság annak vizsgálatába nem bocsátkozhatott, hogy az alperes a létszámcsökkentés körében miért a felperes közszolgálati jogviszonyát szüntette meg.
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésben az érdekegyeztetés során kötött megállapodás nem minősül közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabálynak, így a kormány által elrendelt létszámleépítés végrehajtása során a KÉT megállapodás alapján munkáltatóra kötelező felmentési korlátozás nem állt fenn.
A perben a felperes nem vitatta, hogy az alperes elnöke a Kormány által elrendelt létszámcsökkentésre tekintettel 2003. november 6-án "Intézkedési tervet" adott ki, amely szerint a közigazgatási szervnél a létszámcsökkentéssel egyidejűleg átszervezést kell végrehajtani. Ebben a központi hivatalra vonatkozóan a főosztályok számának csökkentését határozta meg olyan módon, hogy az egynemű feladatokat lehetőség szerint egy főosztály keretében lássák el és szűnjenek meg az indokolatlan párhuzamosságok. A létszámcsökkentés rendszerint átszervezést von maga után, mivel a korábbi feladatokat a lecsökkent létszámmal kell megoldani. Az ítélkezési gyakorlat szerint átszervezésnek minősül a feladatok átcsoportosítása, és egyes munkaköröknek összevonás folytán történő megszüntetése is. Az átszervezés, mint való felmentési ok megállapításának nem előfeltétele a szervezeti és működési szabályzat előzetes elkészítése, és annak a felügyeleti szerv részéről történő jóváhagyása sem. Elegendő a munkáltatói döntés alapján az átszervezés tényének bizonyítása.
A perben az alperes bizonyította, hogy a felperest foglalkoztató osztályból, valamint a megnevezett másik osztályból az átszervezés folytán egy új osztály alakult. A felperes eljárási ügyintézői munkaköre megszűnt, feladatait a megmaradt adóügyi, adóigazgatási és jogászi munkakörök között szétosztották.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete jogszabályt nem sért, azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.743/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.