adozona.hu
BH 2007.9.308
BH 2007.9.308
Ha a versenytilalmi kikötést vállaló munkavállaló részére a megállapodás ellenszolgáltatást nem állapított meg, továbbá az ilyen munkahelyen való elhelyezkedés lehetőségét nem tudta bizonyítani, a munkavállalót ellenszolgáltatás nem illeti meg [Mt. 13. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását, prémium, valamint versenytilalmi megállapodás teljesítése alapján hathavi átlagkereset megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest időarányos prémium és kamata megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság megalapozottnak találta az alperes rendkívüli felmondását. A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező versenytilalmi megállap...
BH 2007.9.308 Ha a versenytilalmi kikötést vállaló munkavállaló részére a megállapodás ellenszolgáltatást nem állapított meg, továbbá az ilyen munkahelyen való elhelyezkedés lehetőségét nem tudta bizonyítani, a munkavállalót ellenszolgáltatás nem illeti meg [Mt. 13. § (2) bek.].
A felperes keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását, prémium, valamint versenytilalmi megállapodás teljesítése alapján hathavi átlagkereset megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest időarányos prémium és kamata megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság megalapozottnak találta az alperes rendkívüli felmondását. A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező versenytilalmi megállapodás tekintetében megállapította, hogy az 1994. szeptember 26-án megkötött megállapodás érvénytelen, mivel ellenértéket nem tartalmazott. A Ptk. 237. § (2) bekezdésében előírtak alkalmazására azért nem látott lehetőséget, mivel a felperesnek erre vonatkozóan nem volt kereseti kérelme. Az Mt. 174. §-ára alapított kártérítési igényt pedig amiatt utasította el, mert a bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a tilalmi időszak hat hónapja alatt a felperes elhelyezkedése elmaradásának egyértelműen nem a megállapodás képezte az akadályát.
A felperes a rendkívüli felmondással és a versenytilalmi megállapodással összefüggő keresete elutasítása tekintetében élt fellebbezéssel. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett a elsőfokú bíróság jogi érvelésével, és kiemelte, hogy a felperes csak a fellebbezésében kérte az érvénytelenség megállapítását, ennek elbírálása azonban a Pp. 247. §-ában szabályozott keresetváltoztatás tilalmába ütközött. Rámutatott még, hogy a felperes által sérelmezett együttműködési kötelezettség megsértésével összefüggésben a felperes kára nem abban állt, miszerint elesett a megállapodásban ki sem kötött ellenértéktől, hanem abban, hogy megfelelő tájékoztatás hiányában korlátozás nélkül elhelyezkedhetett volna az adott szakmai körben. E tekintetben azonban a munkaügyi bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, és megalapozottan állapította meg az okozati összefüggés hiányát.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a versenytilalmi megállapodás alapján járó összeg megfizetését elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését, és ebben a körben a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Elsődlegesen a Ptk. 237. §-ának megsértésére és az ezzel összefüggő bírói gyakorlattal ellentétes jogerős ítéleti érvelésre hivatkozott. Álláspontjának lényege szerint mivel a semmisséget a bíróság állapította meg, hivatalból köteles volt rendezni a felek jogviszonyát, és rendelkezni kellett volna az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. Az érvénytelenségi ok ugyanis nem volt kiküszöbölhető, de az értékbeli restitúciót a bíróság köteles alkalmazni, amit az átlagkereset figyelembevételével kamattal kell megállapítani. Igénye alátámasztásaként a XXXII. Polgári Elvi Döntésre is hivatkozott, arra is tekintettel, hogy az alperes a felperes szolgáltatását elfogadta. A felperes további érvelése szerint a keresethez kötöttség nem jelenti egyúttal a jogcímhez kötöttséget is, ezért a megfelelő kereseti kérelem hiányában történt elutasítás megalapozatlan. A felperes a kártérítés jogcímén előterjesztett kereset elutasítása körében a Ptk. 277. § (4) és (5) bekezdése, a 339. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 174. §-a megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint az alperes az együttműködési kötelezettséget megszegte, ami megalapozza a szerződésen kívüli károkozás megállapítását. Az együttműködési kötelezettség az Mt. 3. § (3) bekezdés alapján is terhelte az alperest, és e magatartással kárt okozott. Mindezek miatt tévesnek minősítette a kár bizonyítottsága hiányáról levont első- és másodfokú ítéleti következtetést.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felek 1994-ben kötött megállapodása ellenértéket nem tartalmazott, erre vonatkozóan a felek a munkaviszonynak a munkáltatói rendkívüli felmondással történt megszüntetéséig nem állapodtak meg.
Az első- és a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, miszerint a versenytilalmi megállapodás érvényességéhez szükséges, hogy a munkáltató a versenytilalom fejében megfelelő ellenérték fizetésére kötelezze magát. E törvényi szabályoktól eltérésnek nem volt helye [Mt. 13. § (2) bekezdés]. Következésképpen a felperes alaptalanul igényelte a megkötött versenytilalmi megállapodás alapján járó ellenérték jogcímén a keresetben érvényesített hathavi átlagkeresetet.
Az első- és a másodfokú bíróság a bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes nem bizonyította a teljesítést, vagyis azt, miszerint olyat szolgáltatott, amiért ellenszolgáltatásra tarthat igényt az érvénytelen megállapodás ellenére [Pp. 206. § (1) bekezdés].
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy ebben a körben a bizonyítás a felperest terhelte [Pp. 164. § (1) bekezdés]. A teljesítés megtörténtének bizonyítottsága hiányára vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást a felülvizsgálati érvelés nem cáfolta, az együttműködési kötelezettség elmulasztásáról kifejtettek erre nem voltak alkalmasak. A teljesítés hiányával kapcsolatos perbeli bizonyítékok mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, egymagában a megalapozatlanságra hivatkozás nem ad alapot az eljárási jogszabálysértés megállapítására [Pp. 270. § (2) bekezdés, BH 2001/197.; BH 2002/29.].
Nem alapos a felülvizsgálati kérelem a kártérítés iránti kereset elutasítása körében sem, mivel ehhez - amint azt a másodfokú bíróság helytállóan kifejtette - a konkrét kár bekövetkezésének bizonyítottsága lett volna szükséges. A felperes azonban az előbbiekből következően a károkozást nem bizonyította, a perben nem merült fel adat arra - és ilyenre a felülvizsgálati kérelem sem hivatkozott -, hogy a felperesnek reális lehetősége lett volna a versenytilalmi megállapodásban konkurensként megjelölt munkáltatónál elhelyezkedni, figyelemmel arra is, hogy bizalmi munkaköre az alperesnél a jogszerűnek bizonyult rendkívüli felmondással szűnt meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.625/2006.)