adozona.hu
BH+ 2007.9.418
BH+ 2007.9.418
Az autóbuszvezetőt kiemelkedő felelősség terheli az utasok testi épségéért és biztonságáért. Az olyan vétkes kötelezettségszegés, amely az előbbieket veszélyezteti, megalapozhatja a munkavállalói rendkívüli felmondást [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2000. augusztus 8-ától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes alkalmazásában helyközi autóbuszvezetői munkakörben. Az alperes 2003. augusztus 14. napján a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 96. §-ának (1) bekezdésének a/ pontjára hivatkozással megszüntette.
A munkáltatói intézkedés indokolása szerint a felperes 2003. július 30-án - a K.-E. útvonalon haladva
e...
BH+ 2007.9.418 Az autóbuszvezetőt kiemelkedő felelősség terheli az utasok testi épségéért és biztonságáért. Az olyan vétkes kötelezettségszegés, amely az előbbieket veszélyezteti, megalapozhatja a munkavállalói rendkívüli felmondást [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A felperes 2000. augusztus 8-ától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes alkalmazásában helyközi autóbuszvezetői munkakörben. Az alperes 2003. augusztus 14. napján a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 96. §-ának (1) bekezdésének a/ pontjára hivatkozással megszüntette.A munkáltatói intézkedés indokolása szerint a felperes 2003. július 30-án - a K.-E. útvonalon haladva
elmulasztotta az autóbusz hátsó ajtaját bezárni,
a gépjárművet úgy vezette, hogy a kanyarokban az utasok jobbra balra dőltek, a vezetési stílusa miatt a diáklányok sikoltoztak,
vezetés közben használta a mobiltelefonját, és zenét keresett a diáklányoknak,
egy utas rosszulléte során csak többszöri kérésre állt meg, nem engedte az első ajtón leszállni, hanem hátraküldte.
Az alperes súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a felperes ellen - egy hónapon belül - négy írásbeli panasz is érkezett.
A felperes módosított keresete a rendkívüli felmondás jogellenességének a megállapítására és annak jogkövetkezményei alkalmazására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét és kötelezte az alperest - összegszerűen nem vitatott - elmaradt munkabér, felmentési időre járó átlagkereset, végkielégítés és öt havi átlagkeresetnek megfelelő átalánytérítés megfizetésére. A munkaügyi bíróság tényként csak azt állapította meg a felperes terhére, hogy csekély mértékben túllépte a buszra előírt sebességet, vezetés közben használta a mobiltelefonját, zenét hallgatott. Álláspontja szerint ezek sem külön-külön, sem összességükben nem értékelhetők olyan lényeges kötelezettségszegésnek, amelyek megalapozhatták a rendkívüli felmondását.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a felperes keresetének az elutasítását kérte. A fellebbezés indokolása szerint a rendkívüli felmondásban megjelölt indokok önmagukban is, és összességükben alkalmasak voltak a felperes munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal, hogy a felperes szabálysértési felelősségét a rendőrség megállapította a 2005. július 30-án az E.-K. autóbusz-útvonal más szakaszán elkövetett gyorshajtás miatt. A megyei bíróság szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a felmondás egyes rész-okaival kapcsolatban tévesen mérlegelte. Az eset összes körülményének figyelembevételével megállapítható volt, hogy a felperes a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegéseket elkövette. Azok összességükben, az autóbuszvezető fokozott felelőségét figyelembe véve olyan súlyúak voltak, amelyek a rendkívüli felmondást megalapozták.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a megyei bíróság okszerűtlenül jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte. Vitatta a nyitott ajtóval történt közlekedést, a telefonhasználat tekintetében a vétkességét, álláspontja szerint a panaszos utassal szemben fokozott gondossággal járt el, sebességtúllépése a KRESZ szabályainak nem mond ellent, így a rendkívüli felmondás indokai nem feleltek meg a valóság és okszerűség követelményének.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A periratok alapján a jogerős döntés alapjául szolgáló tényállás megállapításával kapcsolatban iratellenes, okszerűtlen következtetés nem volt megállapítható, így az a felülvizsgálati eljárásban irányadó.
A rendkívüli felmondásban megjelölt gyorshajtás és szabálytalan vezetés tekintetében az eljárt bíróságok - az igazságügyi mérnökszakértői véleményre alapítottan - megállapították, hogy felperes mind lakott területen belül, mind azon kívül túllépte a KRESZ által megengedett sebességhatárokat. A szakértő további megállapítása szerint a felperes által vezetett busz átlagsebessége 44,2-46,8 km/óra lehetett a tachográfkorong adatai alapján a 10 km-es, 75 kanyarral és 3-8,5%-os szintkülönbséggel rendelkező útszakaszon. A kanyarokban 35 enyhe, 18 közepes, 17 erős és 5 nagyon erős, vagyis 180 fokos forduló volt.
A felperes munkaköri leírása szerint a gépjárművezető munkakörének ellátása során a fő célkitűzés: "...az utasok biztonságos szállítása a fordák és a KRESZ előírásainak figyelembevételével...". Az alperes által alkalmazott Autóbuszvezetői Kézikönyv az autóbuszvezetők számára a balesetek megelőzése érdekében a defenzív vezetést írja elő.
Megalapozottan mutatott rá a másodfokú bíróság ítélete indokolásában, hogy az autóbuszvezetőnek kiemelkedő felelőssége van az utasok testi épségéért és biztonságáért. Ebből következően az olyan vétkes kötelezettségszegés, amely az előbbieket veszélyezteti - így pl. a KRESZ előírásait sérti - megalapozhatja a rendkívüli felmondást.
A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a mobiltelefonját "headset"-tel használta és a magán jellegű hívást nem ő kezdeményezte. Az Autóbuszvezetői kézikönyv II. kötet IX. fejezet 11/b. pontja szerint hírközlő eszköz - így mobiltelefon - használata kizárólag szolgálati ügyben megengedett. Olyan eszköz használata, amelyet kézbe kell fogni, vezetés közben még szolgálati célból sem megengedett. A felperes az eljárás során nem vitatta, hogy magán telefonbeszélgetést folytatott, a mobiltelefonját olyan üzemmódban használta, amely automatikus hívás fogadását tette lehetővé, és a beérkezett magán hívást nem szakította meg azonnal, így a rendkívüli felmondásban hivatkozott kötelezettségszegés e tekintetben is megállapítható volt.
A felperes munkaköri leírása előírja, hogy az utasokkal mindenkor udvarias, előzékeny és segítőkész magatartást kell tanúsítani. A hivatkozott kézikönyv II. kötet VI. fejezet 2. pontja értelmében: "az autóbuszt a rendszeresített megállóhelyen kívül is köteles az autóbuszvezető megállítani az utas rosszulléte esetén". A Volán menetrendszerinti személyszállítás technológia kézikönyv I. kötet VII. fejezet 16. pont 1. bekezdése szerint "utas rosszulléte esetén az autóbuszt meg kell állítani és az utasnak segítséget kell nyújtani".
A per adatai szerint a rosszullétre panaszkodó utasnak vitatkoznia kellett a felperessel, hogy a megállóban álljon meg. Ezzel a felperes megsértette a munkaköri leírásában, és a hivatkozott kézikönyvekben foglalt kötelező rendelkezéseket. Azzal a magatartásával, hogy a megállóban a busz első részében helyet foglaló, rosszullétére hivatkozó utasnak a busz hátuljában lévő ajtót nyitotta ki a leszálláshoz, megsértette a munkaköri leírásának az utasokkal történő bánásmódra vonatkozó rendelkezését.
A nyitott ajtóval való közlekedés tekintetében a felperes ellentmondó nyilatkozatait és a perbeli tanúvallomásokat figyelembe véve nem megalapozatlan a megyei bíróság megállapítása, miszerint a felperes nem tanúsított elvárható gondosságot a busz ajtajának zárásával kapcsolatban. A munkavégzésre vonatkozó előírás szerint nem csupán a gomb megnyomásával, hanem a visszapillantó tükörben is meg kellett volna arról győződnie, hogy az autóbusz ajtajai az indulás előtt bezáródtak.
Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Több rendkívüli felmondási ok esetében az intézkedés jogszerű, ha nem minden ok bizonyult valónak, de a való indok az intézkedést megalapozza. Több kisebb súlyú kötelezettségszegés együttes fennállása is megvalósíthatja a rendkívüli felmondás jogszerű indokát.
A rendkívüli felmondás előfeltételei fennállásának vizsgálatánál a felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegést megelőző magatartások is mérlegelhetők. Az alperes által meghozott rendkívüli felmondás indokolásában súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a felperessel szemben "mintegy hónapnyi idő alatt négy helyről érkezett írásbeli panasz." A per irataihoz csatolt jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a panaszok jellegükben a rendkívüli felmondásban megjelölt kötelezettségszegésekhez hasonló felperesi magatartásokat kifogásoltak.
A fentiekre tekintettel a megyei bíróság megalapozottan állapította meg, hogy az eset összes körülményének figyelembevételével a felperes a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegéseket elkövette, és azok összességükben - az autóbuszvezetőnek az utasok testi épségéért fennálló fokozott felelőségét figyelembe véve - a rendkívüli felmondást megalapozó minősített kötelezettségszegésnek minősülnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.716/2006.)