adozona.hu
BH 2007.8.273
BH 2007.8.273
Ha a munkáltató a közalkalmazotti igazolás kiadását elmulasztja, az ebből eredő károkért felelősséggel tartozik [Kjt. 52. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a munkáltató által hozott fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Kártérítésként 18 hónapra havi 300 000 forintot, összesen 5 400 000 forintot igényelt arra hivatkozással, hogy munkaügyi iratainak kiadása hiányában nem tudott elhelyezkedni. Emellett 33 500 forint tanfolyami költség és további 202 134 forint kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével 3 600 000 forint kártérítés és 33 500 forint tanfolyami díj me...
BH 2007.8.273 Ha a munkáltató a közalkalmazotti igazolás kiadását elmulasztja, az ebből eredő károkért felelősséggel tartozik [Kjt. 52. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében a munkáltató által hozott fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Kártérítésként 18 hónapra havi 300 000 forintot, összesen 5 400 000 forintot igényelt arra hivatkozással, hogy munkaügyi iratainak kiadása hiányában nem tudott elhelyezkedni. Emellett 33 500 forint tanfolyami költség és további 202 134 forint kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság ítéletével 3 600 000 forint kártérítés és 33 500 forint tanfolyami díj megfizetésére kötelezte az alperest, egyebekben a keresetet elutasította, kimondva, hogy a felek költségeiket maguk viselik.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 1997. szeptember 5-étől állt az alperes alkalmazásában technikus, illetve létesítményfelelős munkakörben. Az alperes 2002. július 27-én kelt fegyelmi határozatával "előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása" fegyelmi büntetéssel sújtotta azon indokolással, hogy az építési naplóba a vállalkozási szerződéssel ellentétes bejegyzést tett; ügyiratok számítógépen történő szerkesztését megtagadta; jelenléti íven engedély nélküli javításokat végzett; a munkanap fényképezést egy napig vezette, akkor is helytelenül. Újabb fegyelmi eljárást követően az alperes 2002. július 30-án kelt határozatával a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az Mt. 103. §-ának a), b), c) pontjának, Mt. 104. § (1) bekezdésének, illetve a számviteli törvény szabályainak megszegése miatt.
A munkaügyi bíróság mindkét fegyelmi büntetés esetében megállapította, hogy az elkövetett kötelezettségszegésekkel arányban állóak voltak, ezért azokat hatályukban fenntartotta. Ugyanakkor megállapította, hogy az okiratokat az alperesnek ki kellett volna adnia, ennek hiányában az Mt. 174. §-a értelmében az okozott kárért vétkességre tekintet nélkül felelősséggel tartozik. A bíróság megítélése szerint a felperes egyévi elmaradt munkabért tudott bizonyítani, így a kártérítés összegét 3 600 000 forintban határozta meg. A munkaügyi bíróság a felperes beiskolázási költségének megtérítését is jogszerűnek találta, míg a további kárigényt bizonyítottság hiányában elutasította.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta azzal, hogy a felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fegyelmi határozatok megalapozottak voltak, ezért azokat - az elsőfokú bírósággal egyezően - hatályában fenntartotta. A kártérítés jogalapja tekintetében a BH 2000. évi 425. számú eseti döntésére utalva kifejtette, hogy az előzetes végrehajthatóság ténye mellett a munkavállaló részére a munkaügyi iratokat ki kell adni. Ennek elmaradása miatt az alperes az Mt. 174. §-a szerinti kártérítési felelősséggel tartozik, amelynek mértékét illetően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel a tanfolyami költségeket illetően is egyetértett.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet "megváltoztatására", és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Érvelése szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését nem kérte az alperestől, sőt arra nem is volt hajlandó, így a Kjt. 52. § (1) bekezdés alapján a határozat végrehajtása és az iratok kiadása nem képezte alperes kötelezettségét, így kártérítési felelőssége sem állapítható meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Így jelen esetben a fegyelmi határozatokra vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapítások a vizsgálat tárgyát nem képezték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az adott esetben a jogerős ítélet alapjául szolgáló ítéleti tényállás tekintetében jogszabálysértést megalapozó következtetés nem állapítható meg, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó.
A Kjt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem lehet. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik.
Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a jogszabály nem azt tartalmazza, miszerint a fegyelmi határozat abban az esetben válik jogerőssé, ha a közalkalmazott a jogviszonyát a keresete jogerős elbírálása előtt megszünteti, hanem azt, hogy ilyen körülmények között a határozat végrehajthatóvá válik. Ez pedig csak előzetes végrehajthatóságot jelent (BH 2000/425.).
Fentiekből következően helytállóan vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy a felperesnek kérelmére a munkaügyi iratait ki kellett volna adni, ennek elmaradása miatt keletkezett kárát a munkáltatótól jogszerűen igényelhette az Mt. 174. §-ában foglaltak alapján.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálattal nem támadott részét nem érintette, egyebekben hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.642/2006.)