adozona.hu
BH 2007.8.271
BH 2007.8.271
Az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok alapján kell vizsgálni, hogy a munkáltató a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatára irányuló választ milyen határidőn belül várhatta [Ptk. 211. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalását, továbbá szabadságmegváltás és bónusz megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2005. január 11-én kelt rendes felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 2004. január 6-ától áll...
BH 2007.8.271 Az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok alapján kell vizsgálni, hogy a munkáltató a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatára irányuló választ milyen határidőn belül várhatta [Ptk. 211. §].
A felperes a keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalását, továbbá szabadságmegváltás és bónusz megfizetésére kötelezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2005. január 11-én kelt rendes felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 2004. január 6-ától állt munkaviszonyban az alperessel adószakértő és számviteli ellenőr munkakörben. Az alperesnél 2004. októberében átszervezés kezdődött, a felperessel novemberben közölték, hogy a munkaköre megszűnik, és a jövőben új munkakörbe kerül. 2004 decemberétől új szervezeti egységben kezdett dolgozni, amelynek vezetője, S. É. arra utasította, hogy az év végi többletmunkákba besegítve még a korábbi munkaköre szerinti adószakértői munkát végezzen. 2004 december elején, vagy közepén az alperes munkaszerződés-módosítást juttatott el a felpereshez, aki azt 2005. január első vagy második hetében aláírta és átadta az akkori felettesének. A 2004. december 3-ai keltezésű módosítás a felperes új munkakörét számviteli szabályozó II. munkakörként jelölte meg. Az alperes 2005. január 11-én kelt rendes felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolás az alperes pénzügyi és számviteli igazgatóságának átszervezésére és a felperes adószakértői munkaköre megszűnésére hivatkozott.
A munkaügyi bíróság mindezekből arra következtetett, hogy az írásbeli munkaszerződés-módosítás aláírása körülményeitől függetlenül a munkakör-módosítás teljesedésbe ment. Annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes 2004. decemberében többnyire az eredeti munkakörébe tartozó feladatokat látta el, mivel az Mt. 83/A. §-a alapján a munkavállaló ideiglenesen más munkakörbe átirányítható. Ezért a rendes felmondás indoka nem volt valós.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletként helybenhagyta, mivel egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításaival.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a felperes az "átköltözést" követően az új munkakörbe tartozó feladatokat nem végzett, a munkáltatói jogkör gyakorlója K. P. maradt, ő írta alá a munkaszerződés-módosítást is. Így S. É. nem lehetett a felettese, csupán célszerűségi okból írta alá a szabadságengedélyét. A munkaszerződés-módosítás tehát nem jött létre, az alperes által adott pár napos gondolkodási idő 2005. január elején letelt, ezért az ajánlati kötöttség a rendes felmondáskor már nem állt fenn, függetlenül attól, hogy S. É. átvette a felperestől az aláírt munkaszerződés-módosítást.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérte, mivel álláspontja szerint az megfelelt a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság kiegészíti a jogerős ítéleti tényállást annak megállapításával, hogy a felperes a munkaszerződés-módosítást annak 2004. december elején, közepén történt átadásakor azért nem írta alá, és azért vitte haza, mivel még nem döntött az elfogadásáról. A felperes személyes meghallgatásakor mindezekről a következőképpen nyilatkozott: "... elvittem magammal haza (a módosítást), hogy áttanulmányozzam ... a szerződésmódosítás tartalmát szóban ismertem már novemberben is, de az írásba foglalt módosítást is szerettem volna megmutatni valakinek, megmutattam egy ismerősömnek ...".
Az alperes számviteli osztályvezetője mindezekről így nyilatkozott: "a felperes is megkapta a munkaszerződés-módosítást, én úgy emlékszem, hogy december első napjaiban, 6-ai vagy 10-ei időpontban ... én személyesen adtam át ... a felperes azt mondta, hogy még szeretné átgondolni, egy pár napot kért, én azt mondtam, jó, de utána adja vissza ... a szabadság előtt és után is rákérdeztem a szerződésmódosítás aláírására, azt válaszolta, hogy: még mindig gondolkozom ... december hónap végéig vártuk vissza az aláírt munkaszerződés-módosítást". A felperes S. É. tanúnyilatkozata ezen részére azt az észrevételt tette, miszerint: "januárban amikor visszamentem (szabadság után) valóban kérdezte (a tanú) tőlem, és ezt követően vittem be a munkaszerződés-módosítást aláírva".
Az előbbiekből következően az első- és a másodfokú bíróság az alperes rendes felmondása miatti kereset megalapozottsága vizsgálatánál tévesen indult ki abból, hogy a felperes a munkaszerződés-módosítási ajánlat átvételétől annak aláírva történt visszaadásáig milyen munkavégzési helyen és milyen feladatokat látott el. A felperes saját nyilatkozata, valamint felettese, S. É. nem cáfolt tanúnyilatkozata szerint azért nem írta alá az okiratot, mert az elfogadásáról nem döntött még 2005 január elején sem. Ezt bizonyítja S. É. nem vitatott előadása arról, hogy a felperestől a szabadsága után feltett kérdésére is azt a választ kapta, hogy "még mindig gondolkozom".
A munkaszerződés-módosítás a felperes akaratelhatározása ellenére nem mehetett végbe, ezért annak kell jelentőséget tulajdonítani - az alperes helyes felülvizsgálati érvelése szerint -, hogy a felperes az ajánlati kötöttség fennállása alatt adta-e vissza aláírva a munkaszerződés-módosítást.
A munkaviszonyból származó jogvita elbírálásánál, ha a kérdésről az Mt. nem rendelkezik, helye van a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására, amennyiben a Ptk. alkalmazása munkajogi elveket nem sért (EH 258.; EBH 2001/463.). A perbeli esetben az előbbiekből következően ezért ebben a körben fel kell tárni a tényállást. Az eddigi adatok szerint alperes az ajánlati kötöttséget nem zárta ki, vizsgálni kell viszont, hogy az alperes a válasz megfontolását milyen határidőn belül várhatta, amíg az ajánlati kötöttség alatti függő jogi helyzet fennállt [Ptk. 211. § (1)-(2) bekezdés]. Ennek során - a körülmények értékelése mellett - figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaszerződés-módosítási ajánlat mennyire volt bonyolult. Értékelni kell továbbá azt a körülményt is, hogy S. É. a felperes kérésére megmutatta az új munkakör - ugyan még nem aláírt - munkaköri leírását. Vizsgálandó még, hogy az alperes mikortól kívánta az átszervezést végrehajtani, és erről a felperes tudott-e, illetve ez köztudott volt-e.
A kifejtettek alapján lehet állást foglalni abban, hogy a felperes az elvárható ajánlati kötöttségi időn belül, vagy azon túl írta-e alá a módosítást, és ehhez képest jogszerű vagy jogellenes-e az eredeti munkakör megszűnésével indokolt rendes felmondás. Ez utóbbi tekintetében az előbbiekhez képest szükséges feltárni az átszervezésre vonatkozó - a felperes által keresetében vitatott - tényállást.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a munkaügyi bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.504/2006.)