adozona.hu
BH+ 2007.8.375
BH+ 2007.8.375
A szolgálati panasz benyújtására előírt határidő elmulasztására tekintettel a kereset érdemi elbírálása nem mellőzhető [2001. évi XCV. tv. (továbbiakban: Hjt.) 217. §-ának 2005. december 31-ig hatályos (2) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főtörzsőrmester rendfokozatú vezénylő zászlós beosztásban szolgálatot teljesítő felperes szolgálati jogviszonyát az alperes személyügyi csoportfőnöke parancsában a Hjt. 56. § c) és 59. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással 2004. június 15-ei hatállyal felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint a 2236/2003. (X. 1.) Korm. határozat alapján végrehajtott létszámcsökkentés következtében a szolgálati beosztása megszűnt, és az iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfok...
BH+ 2007.8.375 A szolgálati panasz benyújtására előírt határidő elmulasztására tekintettel a kereset érdemi elbírálása nem mellőzhető [2001. évi XCV. tv. (továbbiakban: Hjt.) 217. §-ának 2005. december 31-ig hatályos (2) bekezdése].
A főtörzsőrmester rendfokozatú vezénylő zászlós beosztásban szolgálatot teljesítő felperes szolgálati jogviszonyát az alperes személyügyi csoportfőnöke parancsában a Hjt. 56. § c) és 59. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással 2004. június 15-ei hatállyal felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint a 2236/2003. (X. 1.) Korm. határozat alapján végrehajtott létszámcsökkentés következtében a szolgálati beosztása megszűnt, és az iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő más betölthető beosztást a fegyveres szerv nem tud biztosítani a számára. A felmentés szerint a felperes 6 év 2 hónap és 16 nap tényleges szolgálati idővel rendelkezik, amelynek alapján kéthavi végkielégítésben részesül. A felmentés jogorvoslati kioktatást tartalmazott.A felperes a felmentés ellen 2004. július 14-én terjesztett elő szolgálati panaszt, amelyben arra hivatkozott, hogy a felmentési idő letöltése után jutott a tudomására, hogy a beosztása az átszervezés folytán nem szűnt meg, ezért a felmentés indoka nem felel meg a valóságnak. Ezen túlmenően az alperes tévesen határozta meg a tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idejét, mivel a fegyveres szervnél 1984. július 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozott, amelynek figyelembevétele mellett hat havi illetményének megfelelő végkielégítésre jogosult.
A felperes szolgálati panaszát a szolgálati elöljáró a 2004. szeptember 29-én kelt határozatában elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes annak benyújtásával elkésett.
A felperes a határozat ellen a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő, amelyben a felmentés jogellenességének megállapítását, és a visszahelyezés mellőzésével az elmaradt illetménye és egyéb járandósága, ennek késedelmi kamata, 12 havi átlagkereset, további hat havi végkielégítés és költségei megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság a szolgálati idő számításával kapcsolatban az alperes intézkedését helytállónak találta, és a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szolgálati időként való beszámítása alapján a további végkielégítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét elutasította.
A felmentés jogellenességének megállapítására irányuló kereseti kérelmet érdemi elbírálás nélkül utasította el, mert a felperes a szolgálati panasz benyújtására a Hjt. 217. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 30 napos határidőt elmulasztotta, és igazolási kérelemmel sem élt.
Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság a felmentés tárgyában nem bocsátkozott a kereset érdemi elbírálásába, és a munkaügyi bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az ítéletnek a további végkielégítést elutasító rendelkezését fellebbezéssel nem támadta.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fenntartotta azt a perben is elfoglalt álláspontját, hogy a panaszbenyújtási határidő akkor kezdődött, amikor a jogsértő intézkedésről tudomást szerzett. A jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül szolgálati panasszal élt, ezért a bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálni a felmentés indokolásának valóságát.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes a felmentéséről szóló személyügyi parancsot 2004. február 5-én vette át. A Hjt. 217. §-ának ekkor hatályos (2) bekezdése szerint a szolgálati panaszt a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon belül lehetett benyújtani. A törvény e határidő elmulasztásának kimentéséről nem rendelkezett, és azt sem írta elő, hogy a 30 napos határidő jogvesztő.
A Hjt. 223. § (1) bekezdés a) pontja szerint az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati panaszát elutasították.
A munkaügyi bíróság tévesen nem vette figyelembe, hogy a panasz benyújtására előírt határidő anyagi jogi határidő, így megfelelően irányadónak kell tekinteni erre nézve is a 4/2003. PJE jogegységi határozatban foglaltakat, miszerint ha az anyagi jogszabály a határidő elmulasztásához nem fűzi a jogvesztés következményét, és a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a határidő elévülési jellegű. Ezt tartalmazza egyébként a Hjt. 217. § (2) bekezdését módosító 2005. évi CXXIII. törvény 60. §-ához fűzött törvényi indokolás is.
Ennélfogva a szolgálati panasz benyújtására előírt határidő elmulasztására tekintettel a kereset érdemi elbírálása nem volt mellőzhető. A felperesnek a szolgálati panasza elutasítása folytán előterjesztett, a felmentés jogellenességével kapcsolatos keresetét is érdemben kellett volna elbírálni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek a felmentés jogellenességével kapcsolatos kereseti kérelem elutasítását helybenhagyó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyebekben a jogerős ítéletet nem érintette. (Legf.Bír. Mfv.II.10.871/2006.)