adozona.hu
BH 2007.7.248
BH 2007.7.248
A fogyasztók megtévesztésén alapuló versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben a kereshetőségi jog megilleti az eljárást bejelentéssel kezdeményező versenytársat is [1996. évi LVII. tv. 69. §; Pp. 327. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes bejelentése alapján az alperes versenyfelügyeleti eljárást indított az alperesi beavatkozó ellen a K. nevű kiadványán 2000. december - 2001. január hónapokban "Magyarország első számú információs és reklámkiadványa" kijelentés megjelentetésével és ugyanezen reklámszöveggel kapcsolatban.
Az alperes a 2001. szeptember 6-án kelt határozatában megállapította, hogy az alperesi beavatkozó a K. elnevezésű kiadványának első információs és reklámkiadványként való hirdetése nem alkalmas a f...
BH 2007.7.248 A fogyasztók megtévesztésén alapuló versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szemben a kereshetőségi jog megilleti az eljárást bejelentéssel kezdeményező versenytársat is [1996. évi LVII. tv. 69. §; Pp. 327. §].
A felperes bejelentése alapján az alperes versenyfelügyeleti eljárást indított az alperesi beavatkozó ellen a K. nevű kiadványán 2000. december - 2001. január hónapokban "Magyarország első számú információs és reklámkiadványa" kijelentés megjelentetésével és ugyanezen reklámszöveggel kapcsolatban.Az alperes a 2001. szeptember 6-án kelt határozatában megállapította, hogy az alperesi beavatkozó a K. elnevezésű kiadványának első információs és reklámkiadványként való hirdetése nem alkalmas a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására, ezért az eljárást megszüntette.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt és kérte a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. § (2) bekezdés a) pontjába, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grt.) 7. §-ába ütköző jogsértés megállapítását, bírság kiszabását.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság - a megismételt eljárásban - a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a felperes perindítási joga, kereshetőségi joga fennáll, mert a felperesnek - mint versenytársnak, az A. O. kiadvány kiadójának - nem vitatható érdeke fűződik ahhoz, hogy az alperesi beavatkozó a K. című kiadványát csak a Tpvt. által megengedett módon népszerűsítse. Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását ugyanakkor azzal indokolta, hogy a kiadványon megjelentetett, "Magyarország első számú információs és reklámkiadványa" állítás nem volt alkalmas a fogyasztók (a hirdetők) megtévesztésére a kiadvány közismertségére, a közérdekű információtartalmára, a kiadvány megjelenési formájára tekintettel, ezért az alperes eljárást megszüntető határozata jogszerű volt.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás módosításával helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes, mint bejelentő ügyfélnek nem minősült, perindításra a Pp. 327. § (1) bekezdése, a Legfelsőbb Bíróság 2002. évi 717., 2003. évi 911., és 2004. évi 1100. számú elvi határozatai értelmében nem volt jogosult, kereshetőségi joga nem állt fenn. A perbeli határozat a felperesre rendelkezést nem tartalmazott, a jogsértés tekintetében közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége nem állt fenn. A kereshetőségi jogot sem a közérdek, sem a versenytársi minőség, sem a versenytársi - egyébként nem igazolt - gazdasági érdek nem alapozta meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság tévesen bírálta el a kereshetőségi joggal és perindítási jogosultsággal nem rendelkező felperes keresetét érdemben.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős, másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 327. § (1) bekezdését, valamint megalapozatlanul utal olyan elvi határozatokra, amelyek más tényállás mellett születtek, és emiatt nem vonatkoznak a perbeli esetre. Versenytársi minőségük alapján az alperesi beavatkozó jogsértő magatartása közvetlenül érintette törvényes érdekeiket, piaci helyzetüket. A vizsgálati jelentés is tartalmazta, hogy a K. állított elsősége nem igazolt, az elsőség hirdetése a vállalkozásuk termékével szemben megtévesztő információt és reklámot nyújtott, ezzel rontotta piaci helyzetüket. A kereshetőségi jogot a másodfokú bíróság szűkítően értelmezte, a kereshetőségi jog nemcsak a jog megsértése esetén igénybe vehető igényérvényesítést jelenti, hanem a versenysértő magatartás megakadályozására irányuló versenytársi érdekvédelmet is. Téves az a megállapítás, hogy a határozat a felperesre nézve rendelkezést nem tartalmazott. A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfélként ugyan nem vettek részt, azonban versenytársi minőségük folytán a hozott határozat jogaikat, érdekeiket közvetlenül érintette, az alperes az ő bejelentésük alapján indította a versenyfelügyeleti eljárását. A piac más résztvevője által a sérelmükre elkövetett, meg nem engedett piaci magatartás esetén kereshetőségi joguk fennáll az ilyen jogsértés orvoslására indított perben.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 2. számú végzésével elrendelte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a felperes perindítási jogának, kereshetőségi jogának hiányát megállapította. A Pp. 327. § (1) bekezdése alapján közigazgatási per indítására jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. Az, aki az ügyben való közvetlen érintettségét igazolja, a per indítására jogosult.
A felperesi kereshetőségi jog fennálltának vizsgálata körében a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatainak gyűjteményében közzétett 2004/1100. számú elvi határozatot az alperes Tpvt. hatálya alá tartozó eljárása során hozott határozat bírósági felülvizsgálata során. Az elvi határozat szerint "a versenytársi minőség a kereshetőségi jogot megalapozó közvetlen jogos érdeknek nem minősíthető. A felperesi perbeli legitimáció alapja ugyanis a per tárgya és a felperes közötti közvetlen kapcsolat. A felperes gazdasági érdekeltsége közvetlen jogos érdeknek nem minősíthető". Az elvi határozat azonban tőkepiaci eljárásban hozott határozat felülvizsgálata során jutott erre a megállapításra. A Legfelsőbb Bíróság 2002/717. és 2003/911. számú elvi határozatai is más tényállás mellett, más ügyekben, építési ügyekben foglaltak állást a perindításra jogosultságról és a kereshetőségi jogról.
A perbeli esetben - eltérően, a más ügyekben hozott elvi határozatban foglalt tényállásoktól - a felperes közvetlen érdekeltsége megállapítható, mert a felperes és az eljárás alá vont vállalkozás ugyanazon a piacon (információs kiadványok kiadása) működő vállalkozások, az alperesi beavatkozó a felperes termékét (az A. O.-t) érintő olyan reklámszöveget szerepeltetett a K. című kiadványában, amely a felperesi termékkel szembeni elsőségét hangsúlyozta a magyarországi reklám- és információs piacon, amely érintett piacnak a felperes is résztvevője. Az alperesi beavatkozó versenyjogsértő magatartásával szemben annak versenytársa, a felperes versenyfelügyeleti eljárás útján keresett jogvédelmet. A felperes az alperes eljárását bejelentőként kezdeményezte. A Tpvt. 69. § (1) bekezdése alapján a törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén az alpereshez bejelentéssel élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A bejelentőt a Tpvt. rendelkezései szerint ügyféli jogok a versenyhivatali eljárásban nem illetik meg, de az ügyféli jogosultság hiánya nem zárja ki a Pp. 327. § (1) bekezdésében foglalt, a jogában és törvényes érdekében sérelmet szenvedett bejelentőként eljárt felperes perindítási jogát.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jelen esetben, amikor az alperesi beavatkozó kiadványa olyan állításokat, reklámszövegeket tartalmazott, amely a felperes, mint versenytárs üzleti érdekét is érintette, a felperes perindítási joga, kereshetőségi joga fennállt. Ellenkező álláspont elfogadása arra vezetne, hogy a fogyasztók megtévesztésén alapuló versenyjogi jogsértés esetén a ténylegesen jogsérelmet szenvedett és bejelentőként eljárást kezdeményező versenytárs a tisztességes piaci magatartás betartatása érdekében, versenyjogi érdeksérelme megszüntetése érdekében nem indíthatna bírósági eljárást, holott a Pp. 327. §-ában foglalt feltétel esetében megvalósult.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp. 327. § (1) bekezdését tévesen értelmezte, emiatt a felperes fellebbezésében hivatkozott anyagi jogsértést nem bírálta el, ezért a másodfokú, jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.034/2006.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2014.3.135 A versenyügyben bejelentést tevő természetes személy nem minősül a hatósági ügyben ügyfélnek [Pp. 1952. évi III. tv. 327. § (1) bek.; 1996. évi LVII. tv. 44., 52. §]
