adozona.hu
EH 2006.1532
EH 2006.1532
A felek a versenytilalmi megállapodásban az elállás jogát kiköthetik. Az elállásra vonatkozóan a felmondás szabályai nem alkalmazhatók [Mt. 3. § (6) bekezdés; Ptk. 320. § (1) bekezdés, 321. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes 2002. március 25-ei rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását, valamint a munkaszerződésében kikötött versenytilalmi megállapodás teljesítését kérte.
A munkaügyi bíróság részítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság bizonyítottnak találta a rendkívüli felmondás indokában megjelölt kötelezettségszegéseket. A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező versenytilalmi megállapodás tekintetében arra következtetett, hogy a fel...
EH 2006.1532 A felek a versenytilalmi megállapodásban az elállás jogát kiköthetik. Az elállásra vonatkozóan a felmondás szabályai nem alkalmazhatók [Mt. 3. § (6) bekezdés; Ptk. 320. § (1) bekezdés, 321. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes 2002. március 25-ei rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását, valamint a munkaszerződésében kikötött versenytilalmi megállapodás teljesítését kérte.A munkaügyi bíróság részítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság bizonyítottnak találta a rendkívüli felmondás indokában megjelölt kötelezettségszegéseket. A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező versenytilalmi megállapodás tekintetében arra következtetett, hogy a felek az alperes elállási jogát kikötötték, az alperes e jogával a felperes teljesítésének megkezdése előtt élt. A felperes ugyanis a GYES miatt nem volt abban a helyzetben, hogy megkezdje a versenytilalmi kikötés teljesítését.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest a versenytilalmi megállapodás ellenértéke címén 224 210 forint és kamatai megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú ítélet álláspontját a rendkívüli felmondás jogszerűsége tekintetében, a versenytilalmi megállapodást illetően azonban részben eltérő következtetésekre jutott. Úgy ítélte meg, hogy a felperes döntési kompetenciájába tartozott a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele, vagy munkaviszony létesítése, ezért téves a teljesítés megkezdése hiányára vonatkozó megállapítás. A felperesi teljesítés megkezdésére tekintettel az alperes az elállás jogával már nem élhetett. Ugyanakkor az alperes kikötötte a versenytilalmi megállapodás felmondásának a jogát azzal, hogy a megállapodás szerint lerövidíthette a konkurencia kizárásának tilalmi időszakát. Az alperes ezt a jogát a rendkívüli felmondástól számítottan egy hónap múlva, 2002. április 26-án gyakorolta, ezért az eltelt időszakra köteles megfizetni a felperes részére a korábbi havi átlagkeresete 25%-át, mint kikötött ellenértéket.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítéletnek a versenytilalmi ellenérték iránti keresetet elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését, és ebben a körben az alperes 5 381 028 forint és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. A versenytilalmi megállapodástól való elállásra vonatkozó bírói gyakorlattal ellentétesnek tartotta a jogerős ítéleti álláspontot. Érvelése szerint az alperesi jognyilatkozat elállásnak minősült, és a felperesi teljesítés megkezdésére tekintettel az alperes már nem volt jogosult az elállás jogát gyakorolni. Arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítéleti álláspont ellentétes a versenytilalmi megállapodás intézményének céljával is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte. Jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan vette figyelembe, hogy a megállapodásban nemcsak az elállás, hanem az azonnali felmondás jogát is kikötötték a részére.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felülvizsgálati eljárásnak a versenytilalmi megállapodás teljesítése képezte a tárgyát. Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint erre vonatkozóan a felek a munkaszerződésbe foglalva kötöttek megállapodást. Ebben az alperes a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapra a havi átlagkereset 25%-ának megfelelő kompenzáció havonta történő fizetésére vállalt kötelezettséget annak fejében, hogy a felperes ezen időn belül nem tanúsít a megállapodásban részletezett konkurenciát jelentő magatartást. A megállapodásban az alperes kikötötte, hogy saját belátása szerint mentesítheti a felperest a konkurencia kizárási kötelezettség alól, vagy lerövidítheti annak tartamát, így az alperes mindkét esetben addig köteles megfizetni a konkurencia kizárási kompenzációt, amíg a konkurencia kizárásának tartama érvényben van.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a versenytilalmi megállapodásban a felek elállási jogot köthetnek ki [Ptk. 320. § (1) bekezdés], ezt azonban a munkáltató csak a munkavállaló teljesítésének megkezdése előtt gyakorolhatja (EH 559.).
A felperes megalapozottan hivatkozott arra a felülvizsgálati kérelmében, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadónak kell tekinteni a felperes teljesítésének megkezdésére vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást, minthogy ezt a következtetést egyik fél sem támadta. Eszerint az alperes elállási jognyilatkozatára a felperes teljesítésének megkezdését követően a 2002. április 26-ai levelében került sor, amikor is az alperes jogszerűen már nem állhatott el a megállapodástól [Ptk. 320. § (1) bekezdés].
A Ptk. 320. § (1) bekezdése értelmében az elállás a másik félhez intézett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést az eredeti állapot helyreállításával felbontja. Következésképpen az elállásnak minősülő jognyilatkozatra nem alkalmazhatók a Ptk. 321. § (1) bekezdésében meghatározott felmondás szabályai, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A másodfokú bíróság téves jogértelmezésénél fogva az alperes ugyanazon jognyilatkozatára egyaránt alkalmazta mind a Ptk. 320. § (1) bekezdését, mind pedig a 321. § (1) bekezdését.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság részítéletének azt a részét, amellyel helybenhagyta a versenytilalmi megállapodás ellenértéke iránti keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést - a felperes fellebbezésének előbbiek szerinti elbírálása érdekében - hatályon kívül helyezte és ebben a körben ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezt meghaladóan a jogerős részítéletet nem érintette.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.468/2006.)