adozona.hu
BH 2007.6.198
BH 2007.6.198
Betéti társaság munkáltató megszűntnek nyilvánításáról szóló bizonyítékok fennállásakor a jogképesség vizsgálata szükséges [Pp. 48. §; Mt. 73. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyát az alperesek jogellenesen szüntették meg, így megilleti a jogellenességhez fűződő jogkövetkezmény.
A munkaügyi bíróság ítéletével az I. rendű alperest 14 500 forint munkabér megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 2003. augusztus 18-ától állt az I. rendű alperes alkalmazásában eladóként, heti 20 órás foglalkoztatással. A felperes 2004. április 16...
BH 2007.6.198 Betéti társaság munkáltató megszűntnek nyilvánításáról szóló bizonyítékok fennállásakor a jogképesség vizsgálata szükséges [Pp. 48. §; Mt. 73. §].
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyát az alperesek jogellenesen szüntették meg, így megilleti a jogellenességhez fűződő jogkövetkezmény.A munkaügyi bíróság ítéletével az I. rendű alperest 14 500 forint munkabér megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 2003. augusztus 18-ától állt az I. rendű alperes alkalmazásában eladóként, heti 20 órás foglalkoztatással. A felperes 2004. április 16-án (pénteken) sírva panaszkodott a telephely dolgozóinak, hogy a II. rendű alperes szóban felmondta munkaviszonyát. Ezen munkanapot a felperes végigdolgozta, majd hétfőn megjelent az április havi munkabéréért, amelyet az alperes nem fizetett ki részére a leltározás megtörténtéig.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a II. rendű alperes mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozatot nem tett. Szóban úgy foglalt állást, hogy a felperes munkaviszonyát a jövőben kívánja megszüntetni. A felperes szabályszerű felmondás ellenére a munkáltató leltározásra irányuló utasításának nem tett eleget, munkahelyét elhagyta, és oda munkavégzés céljából már nem tért vissza. Így tehát nem állapítható meg az, hogy a munkáltató jogellenes eljárása folytán szűnt meg a felperes munkaviszonya.
Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest a 2004. április 16-áig járó munkabér megfizetésére kötelezte azzal, hogy amennyiben a társaság vagyona a marasztalási összeget nem fedezi, annak megfizetésére a II. rendű alperes köteles.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felmondás jogellenessége megállapítása mellett kimondta, hogy a felperes munkaviszonya az I. rendű alperesnél 2005. november 14. napján szűnt meg. Egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a tanúvallomások alapján egyértelműen megállapítható, hogy 2004. április 16-án a II. rendű alperes, mint az I. rendű alperes képviselője a felperessel közölte azon szándékát, miszerint munkaviszonyát megszünteti, a továbbiakban munkájára igényt nem tart, és elrendelte a leltárt is, melynek alapján a munkaviszony megszűnése következtében a felperessel elszámolni kívánt. A munkaügyi bíróság eljárása során az I. rendű alperes bizonyította, hogy rendkívüli felmondás jogával kívánt élni. Az Mt. 96. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, tehát azt a munkáltatónak írásba kell foglalnia, és indokolnia kell. Miután az I. rendű alperes képviselője a felperes munkaviszonyát szóban és indokolás nélkül szüntette meg, az jogellenes, így annak jogkövetkezményeit a bíróságnak le kell vonnia.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Érvelésük szerint az alperes a jogszabályi előírásoknak kívánt megfelelni, amikor a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően a rendkívüli leltározási intézkedéssel a kötelezettségszegés körülményeit akarta kivizsgálni, és élni kívánt törvény által biztosított rendkívüli felmondási jogával az erre nyitva álló határidőn belül. A felperes azonban a munkáltató leltározásra irányuló utasításának nem tett eleget, 2004. április 19-én nyilatkozatával, magatartásával és távolmaradásával valósította meg jogellenesen a munkaviszonyának megszüntetését.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. § (2) bekezdésében leírtaknak, nem tartalmaz konkrét jogszabálysértés megjelölést a felülvizsgálattal támadott bírósági határozat tekintetében. A felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben kéri. A felülvizsgálati kérelemből az sem állapítható meg, hogy konkrétan I. vagy II. rendű alperes élt-e a felülvizsgálati kérelemmel.
A felperes álláspontja szerint a cégbíróság jogerős végzésével megállapította, hogy a cég 2003. október 24-étől megszűnt, így perképességgel sem rendelkezhet.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem - amelyre vonatkozóan a felperes eljárásjogi kifogásait alaptalannak találta - és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta [Pp. 275. § (2) bekezdés].
Az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 73. §-a értelmében munkáltató az lehet, aki jogképes.
A Polgári Törvénykönyv alapján jogképes, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek, így a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet is. A jogképes munkáltató munkáltatói jogait az erre feljogosított személy, vagy szerv útján gyakorolhatja.
Az iratok között fellelhető a cégbíróság 2005. január 3-án kelt és január 28-án jogerőre emelkedett végzése, amely az "S" Bt.-t 2003. október 24-étől megszűntnek nyilvánítja, és a céget a további működéstől eltiltja.
Az ezen időpontot követően meghozott munkaügyi bírósági ítélet, valamint a másodfokú bíróság közbenső ítélete a fentiek tükrében az I. rendű alperes jogképességét nem értékelte, ennek hiányában hozta meg marasztaló döntését (Pp. 48. §).
A megismételt eljárás során a bíróságoknak vizsgálniuk kell az alperes jogképességét, ehhez viszonyítottan kell értékelni II. rendű alperes fennálló felelősségét, illetve a felperes munkaviszonya megszűnésének módját és időpontját.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálattal nem érintett rész kivételével - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot a hivatkozott eljárási szabálysértés miatt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.254/2006.)